A vártnál kedvezőbben teljesített júliusban a magyar ipar: a termelés volumene 4,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, míg júniushoz képest 1,7 százalékkal nőtt a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított kibocsátás – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn közölt első becsléséből. Az év első hét hónapjában így 2,7 százalékkal termelt többet az ipar, mint 2025 azonos időszakában.
A júliusi adat azért is figyelemre méltó, mert az elmúlt hónapokban meglehetősen hektikusan alakult az ipar teljesítménye. Márciusban éves alapon még 7 százalékos növekedést mért a KSH, áprilisban azonban mindössze 0,9 százalékos bővülés következett, májusban pedig 0,4 százalékos visszaesés. Júniusban az egy évvel korábbihoz képest már 10,1 százalékkal nőtt a termelés, ám ezt részben naptárhatások magyarázták: munkanaphatással kiigazítva 4,1 százalékos volt az emelkedés. Ráadásul májushoz képest 1,3 százalékkal csökkent a kibocsátás. Ehhez képest júliusban havi alapon is 1,7 százalékos növekedés következett.
Éves összevetésben csökkent, az előző hónaphoz képest nőtt az ipari termelésA kedvező összkép ugyanakkor jelentős különbségeket takar. A KSH szerint a feldolgozóipari alágak többségében továbbra is csökkent a termelés az előző év júliusához képest.
A nagy súlyú ágazatok közül a járműgyártás, valamint a számítógép, elektronikai és optikai termékek gyártása növekedett, miközben a villamos berendezések – ezen belül az akkumulátorok – gyártása, illetve az élelmiszer-, ital- és dohányipar teljesítménye visszaesett.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a júliusi teljesítmény „kellemes meglepetést” okozott. A júniusi havi visszaesés után ugyan számítani lehetett korrekcióra, annak mértéke azonban meghaladta várakozását. A közgazdász szerint a júliusi számokkal ugyanakkor a nyári gyárleállások évről évre változó időzítése miatt is óvatosan kell bánni.
A magyar ipar javulása azért is érdekes, mert legfontosabb külpiacunkon nem alakultak kedvezően a folyamatok. Regős rámutatott, hogy a német ipari termelés június után júliusban havi alapon 1,1 százalékkal csökkent, éves összevetésben pedig 1,6 százalékos volt a visszaesés. A magyar feldolgozóipari alágak többségének gyenge teljesítménye szerinte szintén arra utal, hogy a keresleti környezet továbbra sem erős.
A júliusi növekedést elsősorban néhány nagy beruházás húzhatta.
Regős szerint az elektronikai iparban továbbra is a komáromi gyár bővülése jelenik meg az adatokban, míg a járműiparban a BMW termelésének felfutása mellé már az elkészült Mercedes-beruházás hatása is felzárkózhatott.
A közgazdász szerint mindez viszont így is arra utal, hogy az ipar túljuthatott a mélyponton, a fordulat azonban egyelőre törékeny. Augusztusban ráadásul ismét gyengébb adat érkezhet: a Paksi Atomerőmű részleges leállása és az ehhez kapcsolódó önkéntes termeléskorlátozások Regős becslése szerint néhány százalékpontot is elvihetnek a havi ipari teljesítményből.
Köhög a magyar gazdaság motorja, első ránézésre zavarba ejtő adatokat produkált az ipar júniusban