- Pezsgőt bontottunk, mert óriási az öröm, persze tudjuk, ez csak az alap, mely megadja a lehetőséget, hogy normális mederbe tereljük a Club Aliga jövőjét – kommentálta Bukovszki András, az Aligai Fürdőegyesület (AFE) elnöke Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter múlt heti bejelentését, mely szerint a kormány több más projekthez hasonlóan a Club Aliga esetében is megszüntette a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás minősítést, ami lehetővé tette, hogy a befektetők figyelmen hagyják a helyi szabályozásokat, illetve gyorsított tempóban kapják meg az építkezésekhez szükséges engedélyeket. Amellett, hogy a balatonaligai projekt esetében ez háromszoros beépítési lehetőséget jelentett, a NER-közeli Balázs Attila cége lezárta volna a teljes partszakaszt a nagyközözönség elől, s egy – az 5,5 hektáros szántódi BalaLandhoz hasonló, csak éppen több, mint 40 hektáros - luxus üdülőhelyet hozott volna létre, megszüntetve többek között a partmenti sétányt is.
Lapunk az elmúlt években folyamatosan beszámolt az aligai civilek harcáról, melyet a falu tópartjáért folytattak.
Az eredetileg izraeli tulajdonú, majd Tiborcz István és Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került, onnan Jellinek Dánielen keresztül végül Balázs Attilánál landoló Pro-Mot Kft. luxusüdülő-komplexumot akart kialakítani az egykori pártüdülő területén, a hajdani pártvezetők nyaralóhelyét, az Aliga II-t pedig felparcellázta és – mint arról a lapunk anno elsőként beszámolt – eladta, miután a település mellett az állam sem élt elővásárlási jogával, hozzásegítve ezzel a tulajdonos céget több, mint 7 milliárd forintnyi bevételhez.
A cég a társasházak mellett apartmanfalut és szállodát is épített volna a magaspartra, az AFE szerint a beruházás nemcsak tájidegen, de a löszfal mozgása miatt veszélyes is. Ráadásul a Pro-Mot érdemben nem tárgyalt a civilekkel, noha az eredeti, izraeli tulajdonosokkal a 2010-es évek elején még egyezség született, mely területek maradnak önkormányzati kézben, s milyen jogokat biztosítanak a helyieknek. Tiborczék, majd Balázs Attila érkeztével, és persze a támogató kormányrendelet birtokában viszont a Pro-Mot a korábbi vállalásait sem tartotta be, és bár az AFE pereivel például sikeresen akadályozta meg a kikötő lezárását és magánkézbe kerülését, illetve különböző tájidegen ingatlanok – például egy a magaspartra tervezett szálloda – építését, a helyiek egyre nehezebb helyzetbe kerültek. Ráadásul a balatonvilágosi önkormányzat – a település része Balatonaliga – cseppet sem titkoltan a NER-es oligarcha szekerét tolta, több, a part megmentését szolgáló perbe ellenérdekű félként szállt be az AFE-val szemben, a Pro-Mot és a különféle engedélyek kiadásával a beruházást elősegítő veszprémi kormányhivatal mellett.
A civilek azonban kitartottak, jogi eljárások tömkelegét indították, hogy megakadályozzák a Club Aliga beépítését és lezárást, s a bíróságon rendre nekik adtak igazat, így, ha teljesen nem is sikerült megakadályozni a Pro-Mot terveit, de sikeresen lassították a projektet.
Az áprilisi kormányváltás után pedig eljött a lehetőség, hogy legalább a legmagasabb politikával ne kelljen küzdeniük: a Fidesz-KDNP bukása erősen megingatta a Balázs Attila pozícióit is – a Tisza-kormány például felmondta a a Bayer-csoporthoz kötődő ZVK Developmenttel a zuglói irodaházak megvásárlásáról szóló szerződést, melynek során az Orbán-kormány mintegy 315 milliárd forintot már ki is fizetett a cégnek, mire a Bayer Construct és a ZVK Development csődeljárást kezdeményezett, amit viszont a kabinet stratégiai szempontból kiemelt jelentőségűvé minősített –, ahogyan a Fidesz-KDNP is nagyot bukott Balatonvilágoson: a helyiek az április 12-i parlamenti voksoláson 59,9 százalékban szavaztak a kormányváltó formációra – Balatonfüred (61 százalék) után a második legmagasabb arányban támogatták a változást a tóparti települések közül –, ezzel több, mint 28 százalékot verve a helyben korábban rendre egyeduralkodó exkormánypártokra.
Club Aliga: a civilek szerint kezdődik a Balaton-part elcsúfítása, a NER-közeli vállalkozó szerint minden rendbenA Tiszától várnak segítséget Balatonaligán a civilek, hogy ne veszítsék el végleg a tópartot a NER-es vállalkozóval szemben- A következő fontos feladat, hogy megakadályozzuk, hogy a Balaton vízparti területeinek felhasználási követelményeiről szóló kormányrendelet, vagyis a BATÉK az Aligára vonatkozó jelenlegi formájában épüljön be a helyi építési szabályozásba, a hészbe, hiszen a mostani állapot még a kiemelt státuszra vonatkozó szabályokat tartalmazza – folytatta Bukovszki András. – Éppen ezért a napokban hivatalosan is arra kérjük a Közlekedési és Beruházási Minisztériumot, függessze fel a BATÉK ránk vonatkozó részét, s az átdolgozásáig rendeljen el változtatási vagy építési tilalmat.
Az AFE elnöke megjegyezte, természetesen nem azt akarják, hogy semmi ne épüljön a hajdani Club Aligában, ám ésszerű, élhető, a természetbe illeszkedő fejlesztéseket szeretnének nyitott Balaton-parttal, sétányokkal, közparkokkal, hajóállomással és mindenki számára elérhető közösségi terekkel, hogy ismét megnyíljon Aliga II. parti sávja, a Balaton szabad megközelítését négy magasparti lejáró biztosítsa, melyek közül a legfontosabbat, a Deák Ferenc utcai lépcsőt újítsák fel. Szeretnék a menetrend szerinti nagyhajó-kikötés lehetőségének visszaállítását, egy kellemes mólósétány kialakítását, valamint a Kádár-sziget közösségi használatát – utóbbit jelenleg az egyik Aliga II-es ingatlantulajdonosa tartja elzárva a köztől.
Negyedszer is elmeszelte a balatonaligai kikötő használatbavételi engedélyét a Pécsi Törvényszék- A helyi építési szabályozás a Pro-Mot eredeti, izraeli tulajdonosaival kötött megállapodás alapján lett kialakítva, az abban szereplő feltételekkel egyetértünk, esetleg minimális pontosítások szükségesek az időmúlás miatt – magyarázta Bukovszki András. – Az 500 ezer négyzetméternyi építkezésre ad lehetőséget, Balázs Attiláék ennek a háromszorosát, 1,5 milliót terveztek, ami azt jelentette volna, hogy mindent lebetonoznak, a tájba nem illő betonmonstrumokkal zsúfolják be a területet. Az előbbi viszont meghagyja a közutakat, a sétányt, sokkal élhetőbb, barátságosabb, s ugyanúgy hasznot hoz a beruházónak, persze nem olyan mértékűt és olyan gyorsan, ahogyan azt a jelenlegi tulajdonos képzelte.
A kiemelt státusz megszüntetése, illetve a cégeivel szemben indult csődeljárás miatt valószínűsíthető, hogy Balázs Attila számára nem mostanában lesz fontos az aligai beruházás, ám a civilek nem nyugodhatnak meg, ugyanis a világosi képviselő-testületben Bukovszki eddig magányos harcosként küzdött a Pro-Mot elképzeléseit messzemenően támogató polgármesterrel, Takács Károllyal és ötfős csapatával. Kérdés, mennyire lesz kitartó a testületi többség a helyzet változása után, s főleg azt követően, hogy az AFE hétvégi rendezvényén a helyi tiszás képviselő, Csatári Ernő mellett Forsthoffer Ágnes házelnök is részt vett, azaz a civilek erős támogatókra leltek. És akik hat évnyi, sokszor kilátástalannak tűnő küzdelem után talán sikerül elérniük: megmentik a falu partját a beépítéstől és a lezárástól.
Balatonaliga búcsút mondhat a tónak, a közvetlen vízpart magánbefektetőkhöz kerül