Europion: Lassan olvad a Tisza előnye, Vitézy Dávid még népszerűbb politikus lett

Az augusztusi 49%-ot követően szeptemberben már csak a teljes felnőtt lakosság 47 százaléka szavazna a kormánypártra, amivel a Tisza közelebb került az áprilisi szavazatarányához a teljes (belföldi) népesség körében 44 százalék, és a május-júniusi csúcshoz viszonyítva 5 százalékot esett vissza, nagyjából minden tizedik támogatóját veszítve el – írja az Europion lapunkhoz is eljuttatott legfrissebb, szeptember 7-én és 8-án végzett web- és mobilapplikációs felmérése alapján. Kiemelik ugyanakkor, hogy a fővárosban 56 százalékos, a megyei jogú városokban 51 százalékos, a 40 év alattiak körében 52 százalékos és legfőképpen a diplomások között 62 százalékos támogatottsággal még továbbra is abszolút többség áll a kormánypárt mögött.

A Tisza támogatóinak fent vázolt csökkenéséhez hasonló ütemű erózió figyelhető meg a kormánypárti táborban a pártválasztók és a biztos szavazó pártválasztók bázisán is. A pártválasztók között az augusztusi 58 százalék után jelenleg 57 százalék, míg a biztos szavazók között az augusztusi 61 százalék után most 59 százalék támogatja a Tiszát. Havi összehasonlításban ezek hibahatáron belüli elmozdulások ugyan, de a teljes népességhez hasonlóan a pártválasztók és a biztos szavazók körében is 4-5 százalékot veszített a kormánypárt a május-júniusi csúcs óta – állapítja meg a közvélemény-kutatás.

Élesedő pártversenyről azonban még korai beszélni, ugyanis a Tisza gyengüléséből sem a Fidesz, sem a Mi Hazánk nem profitált meggyőzően. A nagyobbik ellenzéki párt mögött az augusztusival megegyező méretű tábor áll (21 százalék), ami a pártválasztók körében 1 százalékpontos (25 százalékról 26 százalékra) míg a biztos szavazó pártválasztók körében 2 százalékpontos (25 százalékról 27 százalékra) erősödést jelentett. A Mi Hazánk esetében mind a három bázison százalékpontra megegyező méretű tábor áll az augusztusi méréshez viszonyítva: 10 százalék a teljes népességben, 12 százalék a pártválasztók körében és 10 százalék a biztos szavazó pártválasztók táborában.

A legjelentősebb elmozdulás talán a pártválasztást megtagadók körében figyelhető meg: a pártnélküliek az augusztusi 15 százalék után most 18 százaléknyian vannak. Az elbizonytalanodás jelei a választói aktivitásban is tetten érhetőek. Míg augusztusban még 74 százalék állította, hogy biztosan részt venne egy most vasárnap tartandó országgyűlési választáson, szeptemberre 70 százalék alá, 69 százalékra mérséklődött ez a mutató. Különösen a legfiatalabb korosztály körében érzékelhető a megcsappant érdeklődés a politika iránt, a 30 év alattiak alig fele, 53 százaléka állítja biztosan, hogy részt venne a választásokon.

Népszerűség itt, elutasítottság itt és ott

A politikusok versenyéről az elemzésben az áll, hogy az augusztusi áttörését követően Vitézy Dávid konszolidálni tudta vezető pozícióját a politikusok népszerűségi listájának élén: az EU-pénzekért folyó tárgyalásokban kulcsszerepet játszó minisztert 52 százalék látná inkább, vagy nagyon szívesen fontos közéleti szerepben és ezzel már 3 százalékkal előzi Magyar Pétert és 7 százalékkal Forsthoffer Ágnest. Őket Kapitány István (43 százalék) és Orbán Anita (43 százalék) követi a rangsorban, majd tőlük jelentősebben lemaradva Ruff Bálint következik 38 százalékos népszerűségi mutatójával. A méréseinkben először szereplő Bujdosó Andreáról csak minden második megkérdezett tudott véleményt alkotni, de a véleményt alkotók körében sem arat igazán átütő sikert a Tisza frakcióvezetőjének tevékenysége: csupán 27 százalék látná őt fontos szerepben és 23 százalék kifejezetten elutasítja őt.

Az ellenzéki politikusok között valamelyest javítani tudott pozícióján a látványosan háttérbe szoruló volt kormányfő, Orbán Viktor. Az augusztusi 28 százalékhoz képest szeptemberben 31 százalék állította, hogy szívesen látná fontos közéleti szerepben, amivel Toroczkaival megegyező helyet foglal el a rangsorban. Ezzel együtt továbbra is Orbán a messze legelutasítottabb magyar politikus, közel a magyarok fele (47 százalék) egyáltalán nem akarja látni fontos szerepben, azaz 1-es osztályzatot adott rá az 1-5-ös skálán. Orbánhoz és Toroczkaihoz képest jóval szerényebb Bóka János Fidesz-frakcióvezető népszerűsége, őt csak 18 százalék látná fontos pozícióban. Baka András államfő továbbra is nagyrészt ismeretlen a magyarok számára. A megkérdezetteknek csupán 53 százaléka tudott róla véleményt alkotni, igaz, ebben a körben többen vannak a róla pozitívan (30 százalék), mint negatívan (23 százalék) vélekedők.

Több mint száz nap, már nem abszolút a filmszínház

Az Europion felmérte az első száz nap után a kormányzattal való elégedettséget is. A rangsorban az uniós politikai fordulat/EU-pénzek végeztek az élen (52 százalék), ezt követi a nyári energiaválság kezelése (50 százalék) és a 17. Alkotmánymódosítás folyamata (48 százalék) bár ez utóbbinak az elutasítottsága is relatív magas (31 százalék). A legkevésbé népszerű területeknek az előző kormány ügyeinek kivizsgálása és átvilágítása (42 százalék), az NVVH felállítása és vezetőjének megválasztása (41 százalék) és az új államfő kinevezésének folyamata (39 százalék) bizonyultak. Viszont a Tiszára szavazóknak csak 14 százaléka alkotott kifejezetten negatív véleményt az NVVH felállításának és csak 11 százalékuk az új államfő kinevezésének folyamatáról.

A miniszterelnök és kormánya álladó jelenlétét a közösségi médiában, a bemutatott konfliktusokat Magyar Péter gyakran illette „abszolút filmszínház” kifejezéssel. A felmérés kitért az adott epizódra fordított figyelemre. Ezekből kiemelkedett a nyári energiaválság kezelése, amit 61 százalék követett szorosan, míg a májusi kormányalakítás  és a 17. Alkotmánymódosítás 54-54 százaléknyi embert érdekelt. Lankadt a figyelem az augusztus 20-i tűzijáték megrendezése körül, amit 44 százalékos érdeklődés kísért, de az új államfő kinevezési folyamatára és a közmédia átalakítására is csak 49-49 százalékban voltak kíváncsian.