„Szeretjük látni a gyurmán az ujjlenyomatokat” – interjú a Shaun, a bárány és a Moszatvég szörnye című gyurmafilm egyik alkotójával

Noha a Shaun a bárány és a moszatvég szörnye című film gyerekeknek készült, számos klasszikus horrorfilmre utaló jelenetet látunk benne. Gondoltak a felnőtt nézőkre is?

Igen, mindenképpen hatottak rám és Steve Cox rendezőtársamra azok a horrorok, melyeken felnőttünk. Amikor elhatároztuk, hogy megcsináljuk ezt a filmet, arra gondoltunk, el fogunk játszani a horror műfaji kliséivel, és megtaláljuk bennük a humort. Biztosra akartunk menni, hogy a film a fiatalabb közönség számára is megfelelő legyen. Feszültséget akartunk teremteni, de nem akartuk, hogy a történet túl ijesztő legyen.

A városházán játszódó jelenetben Cronenberg felirat olvasható. Ezzel  David Cronenberg horrorrendezőre utaltak?

Így igaz, és van még pár utalás a filmben. A kocsmát például A ragyogásnak (The Shining) hívják, míg Timmy, a kis birka kezében a láncfűrészen a TCM74 felirat olvasható, mely az 1974-es A texasi láncfűrészes mészárlás című filmre utal (The Texas Chain Saw Massacre).

A filmben a kopaszodó farmer véletlenül egy Shaun által kifejlesztett, különleges krémet ken a fejére, hogy megnövessze a haját, és így hódítson meg egy hölgyet. Az anyagtól azonban egy nagy, szőrös lénnyé alakul. Mit akartak ezzel a közönségnek üzenni?

Hogy a farmer fogadja el magát olyannak, amilyen. És ne szórakozzon a természettel. Shaunra ez szintén igaz, ő a tudomány segítségével túl nagyra növeszti a halloweeni tököket, és túlságosan ő akarja megoldani a problémákat, nem engedi, hogy a nyáj segítsen neki. Amikor viszont elfogadja a segítségüket, akkor meg tudja oldani azokat a problémákat, amiket ő teremtett.

Ez az ön első nagyjátékfilmje. Mi volt az elkészítésében a legnagyobb kihívás?

Hogy gyorsan elkészítettük. Ez az egyik legrövidebb idő alatt létrejött filmje az Aardman Studiónak. De tapasztalt, nagy tudású csapatunk van, a mozifilm kapcsán pedig újra tudtunk hasznosítani sok mindent a sorozatból, például már meglévő díszleteket és figurákat. Így sokkal gyorsabban tudtunk haladni, mintha mindent a semmiből kellett volna létrehozni.

Minden gyurmafigura és -épület kézzel készült vagy volt benne számítógépes grafika, CGI is?

Egy kicsi igen, de próbálunk minél több mindent kézzel megcsinálni. CGI-t csak akkor használtunk, ha fel akartunk javítani jeleneteket. Például amikor a szereplők egy csónakban utaznak az óceánon, hogy elérjenek egy hajót. De az óceánt is úgy animáltuk meg, mintha az stop motion technikával készült volna, vagyis mintha annak a mozgását is képkockánként rögzítettük volna. Nem lett túl realisztikus, így olyan, mintha a film világának a része lenne.

A Shaun a bárány című tévésorozat már a hetedik évadánál tart, ez a leghosszabb ideje futó brit animációs széria. Mit gondol, miért ilyen népszerű?

Szerintem Shaun, a bárány nagyon szimpatikus, vidám karakter, pozitív személyiség, de néha csínytevő is, aki elkövet hibákat. De a többi szereplő is, a farmer és a birkanyáj tagjai is humoros karakterek, szeretem a dinamikát köztük. Mi ezért sosem fogyunk ki a történeteikből. Már hét évadot csináltunk, és három egész estés filmet, és még mindig új ötletekkel jövünk elő. A történetben pedig nem beszélnek, ami azt jelenti, hogy bárhol bemutathatjuk azt felirat nélkül.

Hogy látja, a mesterséges intelligencia korában is érdemes még gyurmából filmeket csinálni? Eljön az a pillanat, amikor átváltanak az AI-ra?

Sosem hagyjuk abba a gyurmaanimáció készítését. Csinálunk most is CGI-vel és kétdimenziós animációval jeleneteket, de a gyurmaanimáció jelenti a szívét annak, amit az Aardman Studio csinál. És bár a digitális technológia korában minden egyre kifinomultabb és lecsiszoltabb lesz, a közönségnek tetszik, ha látják, hogy egy filmet emberek készítettek. Az Aardman Studio filozófiája mindig is az volt, hogy szeretjük látni a gyurmán az ujjlenyomatokat.