Október 14-én indul kifejezetten a mesterséges intelligencia (MI) kép- és mozgókép-generálására fókuszáló tanfolyam a MOME Open felnőttképzési programjának részeként. Ennek során a hallgatók számos olyan videó és kép generálására képes, mesterségesintelligencia-alapú eszköz kezelését is elsajátíthatják, mint például a Google Veo, a Midjourney vagy a Flux. Egészen pontosan a képzés résztvevői megismerhetik az MI-alapú képkészítést: de kizárólag akkor, ha rendelkeznek a vizuális kultúra és tartalomkészítés alapismereteivel. A képzés ugyanis beemeli az új technológiát, de azt ötvözi a hagyományos képkészítési módszerekkel, így mondhatni az ország egyik legfontosabb művészeti egyetemének álláspontja láthatólag hajlik afelé, hogy a mesterséges intelligencia korántsem képes kiváltani a kreatív szakmát, maximum – ahogyan a képzés ajánlója is fogalmaz – „forradalmasítja” a vizuális művészetet is.
Magyarországon nem a MOME az egyetlen művészeti egyetem, amely a képzés szintjén már aktívan foglalkozik a mesterséges intelligencia adta lehetőségekkel. A Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) média design alap- és mesterképzésén például kifejezetten célkitűzésként szerepel, hogy a hallgatók a legkorszerűbb technológiákat ne csak alkalmazzák, hanem értsék is, ennek használatát pedig beépítsék saját alkotói nyelvükbe. A Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán már 2024-ben egy versenyt is hirdettek mesterséges intelligenciával készült művek készítésére, mégpedig azzal az ERLA Film nevű produkciós céggel, amelynek Magyarország történetesen az első MI-vel készült, a Duna Televízión megjelent műsorvezetőjét is köszönhette.
Mesterséges intelligenciával megalkotott műsorvezető tűnt fel a köztévénTöbb képzés kiemeli: a versenyképes tudás megteremtése a cél, miközben a szakmában nemcsak Magyarországon, hanem a világ jó részén a technológia fejlődésével újra és újra fellángol a vita arról, hogy mit is jelent a versenyképesség a mesterséges intelligencia betörésével. A brit szakma képviselői, a Design Council és a Design Business Association, pontosabban a szervezetek két vezetője a The Guardiannek adott interjúban szeptember elején például egybehangzó álláspontot képviselt a kérdésben.
Véleményük szerint a technológia átalakítja majd a munkát, nem pedig kiváltja:
megértik a szakma ebből fakadó aggodalmát, de bíznak a szakemberek kreativitásában és tapasztalatában, amelyet semmiféle program nem képes helyettesíteni. A cikk ugyanakkor megemlít egy májusban készült felmérést is, amelyben a megkérdezettek mintegy 57 százaléka tart attól, hogy a mesterséges intelligencia tömeges munkanélküliséghez vezet majd. Hasonló aggodalom egyértelműen felfedezhető Magyarországon is, alig akad olyan, a grafikusszakmával foglalkozó online fórum, amely ne tárgyalná az AI megjelenését és annak veszélyeit a kreatív iparban. Ezek jó része szedi ízekre azt, ami még egy laikusnak is könnyen szemet szúr: a mesterséges intelligenciával készült reklámokat és nem utolsósorban a plakátokat, egyéb arculati elemeket.
Robot által készített csirkénk már volt, ha nincs a szakma morális gátja, feltámasztott színészeink is lesznekMármint ezek olyannyira szemet szúrnak, hogy már külön kifejezés is létezik a tömegesen készült, meglehetősen hasonló, az egyediséget nem igazán szem előtt tartó „kreatívokra”: AI-slopként azonosították többen például a Tisza Párt-ellenes Dobbanjon Mozgalom vizuális kommunikációját is.
Az optimistábbak viszont kitartanak amellett, ami már régóta igazolja a szakmát:
a kreatív tervezéshez közel sem elég egy program ismerete.
A szakember ugyanis képes átfogóan értelmezni a kulturális kontextust, amelyben alkot, ismeri a márkát, a célközönséget, miközben a végső dizájn ugyanúgy függ az ügyféllel való folyamatos kommunikációtól is – minderre pedig a mesterséges intelligencia jelenleg nem képes. Nehéz elképzelni ugyanis, hogy bármit is tudna kezdeni azzal a helyzettel, amelybe például az amerikai Tropicana gyümölcslégyártó cég futott bele még 2009-ben, mikor megpróbált arculatot váltani. Papíron biztosan teljesen logikusnak tűnt a marketingcsapat számára, hogy legyen egy modernebb, letisztultabb kinézete a dobozoknak, csak ez a lépés épp azoknak nem jött be, akik az egyenletnek mégiscsak a legfontosabb részei: a megszokott kinézethez láthatólag túlságosan hozzászokott fogyasztóknak. Miután egy kutatás rávilágított, hogy a termék iránti kereslet 20 százalékkal visszaesett, a márka rövid időn belül vissza is tért az eredeti arculathoz. Így a Tropicana ugyan vásárlókat nem, de a kreatív szakma annál többet nyert ezzel: az eset azóta is egyik tankönyvi példája annak, hogy a működő arculat bőven több, mint szín, forma és szöveg összessége.
Így amíg a mesterséges intelligencia köszönőviszonyban sincs a valódi kreatív munkával, addig valóban csakis részfeladatok kiváltására lesz képes.
Ez viszont a belépési küszöbre lehet óriási hatással. A pályakezdők számára (mint a legtöbb szakmában általában) így is épp elég küzdelmes, hogy tapasztalatot szerezzenek. Ezt korábban rendszerint például közösségimédia-bejegyzésekhez készült vizuálok, egyszerűbb plakátok, hirdetésekhez készült digitális grafikák, prezentációk vizuális tervezésével szerezhették meg, és építhették így a portfóliójukat. Amennyiben viszont a cégek egyre nagyobb része dönt úgy, hogy a költséghatékonyság érdekében a kisebb feladatok elvégzésére bőven alkalmas a mesterséges intelligencia is, azzal a pályakezdőket fosztják meg a tapasztalatszerzés és kapcsolatépítés lehetőségétől. A nem túl biztató helyzetet mutatja az is, hogy az ország egyik legnagyobb álláskereső portálján cikkünk írásának időpontjában az alig több mint 60 grafikusi állásból mindössze 15 volt elérhető teljesen pályakezdők számára – de azért ezek közül is több hirdető előnyként jelölte meg a tapasztalatot. Akadt olyan is, amely viszont az MI ismeretét kifejezett elvárásként kezelte a hagyományos tervezőprogramok ismerete helyett.
