A szász-anhalti választás után szeptember 20-án Berlinben és Mecklenburg-Elő-Pomerániában is tartományi választást rendeznek, ezért a német politika figyelme egyetlen hét alatt újra kelet felé fordult. Az Alternatíva Németországért Szász-Anhaltban 43,8 százalékot szerzett, és karnyújtásnyira került az abszolút többségtől. Az eredmény nemcsak a pártrendszer átalakulását jelezte, hanem ismét előtérbe hozta a keleti tartományokban különösen erős oroszbarát politikai narratívákat és a választásokat célzó külföldi dezinformációt.
A német biztonsági szervek és független kutatók hónapok óta figyelmeztetnek arra, hogy orosz hátterű befolyásolási műveletek próbálják alakítani a regionális kampányokat.
Az Institute for Strategic Dialogue a Matryoshka néven ismert hálózat 269 bejegyzését azonosította június 24. és szeptember 1. között. A hamis híroldalakat, manipulált videókat és mesterségesen felerősített közösségimédia-tartalmakat használó művelet Szász-Anhalt mellett Mecklenburg-Elő-Pomerániát, Berlint és az alsó-szászországi helyhatósági választást is célba vette.
A kampány nem valamelyik párt nyílt támogatására épül, hanem a kormányzati szereplők és a demokratikus intézmények hiteltelenítésére. Hamis botrányokat, korrupciós állításokat és manipulált képeket terjesztenek CDU-s, SPD-s, zöld, baloldali és liberális politikusokról. A cél a kutatók szerint az, hogy a választókban azt az érzetet keltsék: a hagyományos pártok mind korruptak, Németország irányíthatatlan, a politikai rendszer pedig alapvetően megbízhatatlan. Ez a közeg kedvez azoknak az erőknek, amelyek eleve rendszerellenes üzenetekkel kampányolnak.
Lelkes az orosz közmédia
Az orosz állami média a szász-anhalti eredményt nyílt elégedettséggel fogadta. Televíziós műsorokban a német kormány Ukrajna-politikájának bukásáról beszéltek, egyes propagandisták pedig odáig mentek, hogy az 1990-es német újraegyesítés jogi alapjait is megkérdőjelezték. Vlagyimir Szolovjov hírhedt propagandista például azt állította, hogy Moszkvának felül kellene vizsgálnia a két-plusz-négyes szerződéshez való viszonyát. Ezek nem hivatalos orosz kormányzati álláspontok, de jól mutatják, milyen jelentőséget tulajdonít a Kremlhez kötődő médiatér a német belpolitikai átrendeződésnek.
Friedrich Merz nem lélegezhet fel: a CDU-ban tovább nő az elégedetlenség vele szembenAz AfD politikusainak több külpolitikai üzenete feltűnően közel áll a moszkvai narratívához. A párt a német katonai és pénzügyi támogatás csökkentését követeli Ukrajnának, bírálja az Oroszország elleni szankciókat, és a gazdasági kapcsolatok gyors helyreállítását sürgeti. A szász-anhalti kampányban Ulrich Siegmund, a párt helyi vezetője rendszeresen azt állította, Berlin hatalmas összegeket költ Kijevre, miközben a német infrastruktúra és közszolgáltatások forráshiánnyal küzdenek. A párt ezt a témát a megélhetési és regionális sérelmekkel kapcsolja össze.
A Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományban élők különösen érzékenyek erre a kérdésre.
A tartománynak történelmileg erősek az Oroszországhoz kötődő gazdasági kapcsolatai, és az Északi Áramlat gázvezeték politikai öröksége is máig jelen van. Manuela Schwesig szociáldemokrata miniszterelnök korábban maga is bírálatokat kapott a moszkvai energetikai kapcsolat miatt, miközben most egy olyan kampányban próbálja megállítani az AfD előretörését, amelyben az ukrajnai háború és az Oroszországhoz való viszony központi kérdés lett.
Az AfD és az orosz szereplők kapcsolata nem új jelenség. A párt politikusai az elmúlt évtizedben rendszeresen jártak oroszországi konferenciákra és a megszállt ukrán területekre, több alkalommal vitatott választások és népszavazások „megfigyelőiként”. Német oknyomozó cikkek, parlamenti vizsgálatok és biztonsági jelentések számos személyi és szervezeti kapcsolatot tártak fel. Jogerős ítélet ugyanakkor nem támasztja alá azt az általános állítást, hogy az AfD egésze tiltott orosz finanszírozás alatt állna, ezért az egyes ügyeket külön kell kezelni.
Történelmi okok
A keleti tartományokban az oroszbarát politika társadalmi fogadókészségének történelmi okai is vannak. A volt NDK területén az Oroszországhoz fűződő viszony emlékezete eltér a nyugati tartományokétól, és a rendszerváltás utáni gazdasági veszteségek, az elvándorlás, valamint a berlini politikával szembeni bizalmatlanság is erősebb. Az AfD ezeket a tapasztalatokat összekapcsolja azzal az állítással, hogy Németország külpolitikáját Washington és Brüsszel határozza meg a keleti tartományok érdekei helyett.
A szász-anhalti siker azonban természetesen nem csak az orosz propagandára vezethető vissza. A párt támogatottsága mögött bevándorlási, gazdasági és szociális elégedetlenség, valamint a hagyományos pártokkal szembeni tartós bizalomvesztés áll. A külföldi befolyásolás inkább ráerősít ezekre a konfliktusokra: meglévő sérelmeket próbál mélyíteni, és a politikai rendszer működésével szembeni cinizmust növeli. Ezért a német hatóságok számára a dezinformáció elleni védekezés nem pusztán hamis hírek cáfolását jelenti.
Vasárnap két különböző politikai terepen tesztelik ezt a helyzetet.
Berlin nagyvárosi társadalma és Mecklenburg-Elő-Pomeránia ritkán lakott keleti régiója nagyon eltérő, az AfD mégis mindkét helyen jelentős erő. Egy újabb keleti győzelem megerősítené azt a képet, hogy a párt már nem egyszerű tiltakozó formáció, hanem tartományi hatalomra készülő szereplő. A szövetségi kormány számára pedig tovább nehezítené az Ukrajnával kapcsolatos politikai konszenzus fenntartását.
Csaknem 150 ezren tüntettek a szélsőjobboldali AfD előretörése ellen Németország-szerte