Németország-szerte csaknem 150 ezren tüntettek szeptember 12-én a szélsőjobboldal erősödése ellen a Campact kampányplatform összesítése szerint. Mintegy húsz városban tartottak megmozdulásokat, a legnagyobbak között Berlin, Hamburg és Düsseldorf szerepelt. A német fővárosban a szervezők 32 ezer résztvevőről beszéltek, míg a rendőrség a különböző rendezvényeken összességében alacsony számú, öt számjegyű tömeget jelzett. Düsseldorfban a rendőrség és a szervezők egyaránt körülbelül húszezer felvonulóról számoltak be.
A Prüf kezdeményezés tizenöt tartományi fővárosban szervezett akciókat; saját közlése szerint ezekben mintegy 90 ezren vettek részt. Hamburgban 25 ezres tömegről számoltak be, Berlinben pedig az AfD is rendezett kampányeseményt Kristin Brinker fővárosi listavezetővel, amelyet ellentüntetők kísértek. A tiltakozások közvetlen előzménye az Alternatíva Németországért szász-anhalti választási áttörése. A párt szeptember 6-án 43,79 százalékot szerzett, és 39 mandátumhoz jutott a 83 fős magdeburgi tartományi parlamentben. Ez több mint kétszerese a 2021-es eredményének, s mindössze három hely választja el az abszolút többségtől. A CDU 15 mandátumra szorult vissza, miközben a hagyományos pártok egyike sem akar koalíciót kötni az AfD-vel. A nagyarányú, 77 százalék fölötti részvétel azt is jelezte, hogy az eredmény nem kis mozgósításból következett.
Az AfD elsöprő győzelme ellenére sem tud egyedül kormányt alakítani Szász-AnhaltbanA Putyin-rezsimhez húzó, de baloldali BSW lehet az AfD kormányra jutásának kulcsa a választás utáni Szász-AnhaltbanBerlinben hét útvonalról indult csillagmenet, amely a Vörös városháza előtt zárult. Szakszervezetek, civil mozgalmak, kisebbségi szervezetek és az Omas gegen Rechts csoportjai is részt vettek a tiltakozásban. A demonstrálók egy része a demokratikus pártok úgynevezett Brandmauer-politikájának a fenntartását követelte. Ez a tűzfal azt jelenti, hogy a CDU, az SPD, a Zöldek és a Baloldal nem lépnek kormányzati együttműködésre az AfD-vel. Mások azt sürgették, hogy vizsgálják meg a párt betiltásának alkotmányos lehetőségét.
A Brandmauer került a vita középpontjába
Szász-Anhaltban a tűzfal minden korábbinál nagyobb nyomás alá került. Ulrich Siegmund és pártja nem szerzett önálló többséget, de a parlamenti matematika rendkívül szűkre szabja a többi erő mozgásterét. A CDU vezetése továbbra is kizárja az együttműködést, ugyanakkor stabil kormány csak több, egymástól távoli párt összefogásával alakítható. A Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) öt mandátuma különösen fontossá válhat, mert egyes külpolitikai és migrációs kérdésekben közelebb áll az AfD-hez, mint a klasszikus baloldali pártokhoz.
A helyi AfD-szervezetet a tartományi alkotmányvédelem igazoltan szélsőjobboldali törekvésként kezeli. Siegmund kampányában a bevándorlás szigorú korlátozását, gyorsabb kitoloncolásokat, a közmédia finanszírozásának átalakítását, a tartományi kormányzati struktúra karcsúsítását és a koronavírus-időszak döntéseinek a felülvizsgálatát ígérte. A párt az Oroszországgal való kapcsolatok javítását és az Ukrajnának nyújtott német támogatás csökkentését is sürgeti. Ellenfelei szerint ezek a törekvések Németország külpolitikai és demokratikus alapállását is próbára teszik.
A tiltakozási hullám ereje azt mutatja, hogy az AfD sikere nem maradt válasz nélkül, de a demonstrációk önmagukban nem oldják meg a hagyományos pártok problémáját.
A szász-anhalti eredmény mögött a migráció mellett a megélhetési költségek, az ipari átalakulás, a keletnémet régiók tartós elégedetlensége és a berlini szövetségi kormánnyal szembeni bizalmatlanság is ott áll. A párt különösen erős volt a munkások, a férfiak és a fiatalabb választók körében, ami megnehezíti azt az egyszerű magyarázatot, hogy támogatása kizárólag egyetlen társadalmi csoport protestszavazataiból áll.
Merznek választói választ kell találnia
Friedrich Merz kancellár számára a vereség azért különösen súlyos, mert a CDU 2002 óta folyamatosan vezette Szász-Anhaltot. A kancellár kitart amellett, hogy nincs együttműködés az AfD-vel, de saját pártjában is erősödik a vita arról, hogyan lehet visszaszerezni a radikális jobboldalhoz átpártolt szavazókat. A szövetségi reformok, az infrastruktúra-fejlesztés és a gazdaság élénkítését célzó intézkedések egyelőre nem hoztak érzékelhető politikai fordulatot. Országos felmérésekben az AfD tartósan a legnagyobb erő, vagy a legnagyobbak közé tartozó erők között szerepel.
A következő teszt már szeptember 20-án érkezik: Berlinben és Mecklenburg–Elő-Pomerániában választást tartanak, ezért a mostani utcai mozgósításnak közvetlen kampányhatása is lehet. A keleti tartományban az AfD a felmérésekben vezet, a német fővárosban pedig szintén erősödött. Németország így egyszerre él át két egymással ellentétes mobilizációt: a radikális jobboldal választási áttörést próbál további tartományokra kiterjeszteni, ellenfelei pedig tömegtüntetésekkel akarják jelezni, hogy a parlamenti előretörés nem jelent társadalmi egyeduralmat.
Gazdasági ügyekben is egyre több ember bizalmát élvezi az AfD, Friedrich Merz reformjai népszerűtlenekKeletnémet düh: miért tarol az AfD a volt NDK-ban?