Oroszországban soha nem látott, fokozott biztonsági intézkedések mellett kezdődött el az Állami Duma, azaz a törvényhozás alsó házának választása. A 450 fős testület küldötteinek megválasztása három napon át tart, szeptember 18. és 20. között, a voksolás fő napja vasárnap, 20-a, de azokban a régiókban, ahol hadiállapot vagy fokozott biztonsági készültség van érvényben, előre hozott szavazást engedélyezett az Orosz Központi Választási Bizottság. Mivel a Kreml álláspontja szerint Oroszország nem áll háborúban, csupán „különleges hadműveletet” folytat Ukrajnában, a háborús helyzetre nem is hivatkozhatnak.
A sikeres ukrán támadások azonban belerondítottak a Kreml narratívájába, az orosz lakosság számára is kézzelfogható közelségbe hozták a háborút és a vele járó olyan „kellemetlenségeket”, mint az üzemanyaghiány és egyéb ellátási zavarok. Mindez nem a rezsimnek dolgozik; az elnöki kormányzó párt, az Egységes Oroszország már az ukrán drónoffenzíva előtt is, a háború okozta gazdasági nehézségek és növekvő veszteségek, az egyre több koporsó hatására eleve történelmi mélységbe zuhant. A nyári ukrán támadások miatt több, az európai országrészben található régióban hadiállapotot kellett bevezetni, ezekben és a megszállt ukrán területeken engedélyezték a korai szavazást. Ebbe a kategóriába tartozik a négy elcsatolt kelet-ukrajnai megye mellett többek között a Belgorodi, a Kurszki, a Brjanszki, a Voronyezsi, a Krasznodari és a Rosztovi terület. A korai voksolás kezdetének időpontját szeptember 13-ra, vasárnapra rögzítették, a Voronyezsi területen viszont már 9-én, múlt hét szerdán megkezdődött az előre hozott szavazás.
A többnapos voksolás és az elektronikus szavazás lehetősége is tovább növeli a rezsim mozgásterét az amúgy is politikai színházzá züllesztett voksolás befolyásolására.
Az orosz hatóságok első alkalommal 2021-ben – hivatalosan a járványkezelésre és a biztonságra hivatkozva – vezették be a háromnapos szavazást, majd minden magyarázat és indoklás nélkül tették azt állandósított gyakorlattá. A Putyin-rezsim számára mindig kiemelt fontosságú volt a látszat, az, hogy magas részvétel mellett nagyon nagy arányú győzelmet arasson az elnöki párt, az Egységes Oroszország mind a parlamenti, mind a regionális vagy helyhatósági választásokon, illetve az, hogy az elnököt minél nagyobb támogatottsággal válasszák újra. Ha többnapos a voksolás folyamata, a hatalomnak több lehetősége van arra, hogy urnákhoz terelje a megfélemlített, kiszolgáltatott szavazókat – állami és önkormányzati alkalmazottakat, katonákat, Kreml-hű cégek dolgozóit.
A Kreml szemében a nagy számok a rezsim és az elnök legitimitását igazolják a lakosság és a nagyvilág felé, miközben a nemzetközi szervezetek, jogvédők és a nyugati államok rendre a szabad választások tulajdonképpeni felszámolásával vádolják, megkérdőjelezve a teljes vezetés legitimitását.
Oroszországban évtizedek óta nincs szabad választás: a belső ellenzéket fokozatosan kiiktatták, a látszatdemokráciát az úgynevezett „rendszerszíntű ellenzékkel”, azaz a Kreml által engedélyezett, a hatalommal együttműködő kis pártokkal tartják fenn. Eltekintve a kampánykörülményektől, az egyenlőtlen esélyektől, maga a voksolás folyamata is egyre távolodik a szabad választás látszatától is, hiszen már teljesen hiányzik az annak tisztaságát szavatoló legfontosabb elem, a független ellenőrzés. A nemzetközi megfigyelők egyre kevésbé tudják felügyelni a voksolást, a többnapossá bővített, elektronikus szavazással felhabosított folyamatra pedig gyakorlatilag a hatalmon kívül senkinek sincs rálátása.
A teljességgel leuralt térben sem csökken a Kreml figyelme: független helyi megfigyelők jelentései szerint a választási folyamatot továbbra is erős adminisztratív nyomás és a manipuláció gyanúja kíséri. Az orosz választási bizottság vezetője máris közölte: biztonsági okok miatt egyes térségekben korlátozhatják a mobilinternet-szolgáltatást a voksolások idején. (Az internet-hozzáférés már így is korlátozott egész Oroszországban, ami az ellátási nehézségek mellett a legfőbb lakossági elégedetlenségi ok.)
A korai voksolás első napjai máris azt mutatják, a rezsim semmit sem bíz a véletlenre.
Belgorodból és a Voronyezsi területről máris tömeges csalásokat jelzett az emigrációban működő orosz ellenzéki média, helyi forrásokra alapozva. A Meduza a Pepel Belgorod helyi hírportál értesülései alapján számolt be arról kedden, hogy Belgorod városának egyik iskolájában a tanárokat arra kényszerítették, hogy mások helyett is leadják szavazatukat a korai szavazás első napján, hétfőn. A tudósítás szerint a belgorodi 29-es számú iskola vezetősége vasárnap reggel arra kérte a pedagógusokat, hogy 10 és 14 óra között jelenjenek meg az intézményben. A beszámolók alapján minden tanár két, számára ismeretlen személy szavazólapját kapta meg, és utasítást kaptak arra, hogy az Egységes Oroszország pártra, valamint Alekszandr Szuvajevre, a Belgorodi terület megbízott kormányzójára szavazzanak.
Donald Trump az orosz olajfinomítók elleni támadások leállítására kérte Volodimir ZelenszkijtAz iskola épületében két szavazóhelyiség is működik.
Ugyancsak a Meduza írt arról, hogy a Voronyezsi területen már szeptember 9-én megkezdődött az előre hozott szavazás. Ott a hírek szerint ismeretlen nők jártak lakásról lakásra egy szavazóurnával, és arra kérték a lakókat, hogy helyben, a lépcsőházban adják le voksukat.
A nemzetközi közösség és intézmények véleménye, az, hogy a szabálytalanságok és csalások miatt esetleg nem ismerik el a választási eredményt, egyáltalán nem érdekli Moszkvát.
Arra reagálva, hogy Kijev, az Európai Unió és az Egyesült Államok, illetve nemzetközi szervezetek előre illegitimnek és jogtalannak nyilvánította a megszállt ukrán területeken lebonyolított bármiféle orosz szavazást, Dmitrij Peszkov, Putyin elnök szóvivője augusztus végén egy sajtótájékoztatón azt mondta: „Számunkra tizedrangú, hogy az európaiak elismerik-e, vagy sem a választások eredményét. Oroszországnak önálló politikai rendszere van, és a választási kampány már teljes gőzzel zajlik.”
A megszállt ukrán területeken megkezdődött korai voksolásról egyelőre nincsenek beszámolók. Annyit tudni, hogy Moszkva rendkívüli intézkedéseket vezetett be, és kiemelt hangsúlyt fektetnek a mozgóurnás szavazásra. Legutóbb, a 2024-es elnökválasztáskor ez úgy zajlott, hogy a mozgóurnát fegyveres orosz katonák kísérték az otthonokba, a szavazópolgároknak pedig a fegyverek árnyékában kellett „helyesen” pecsételniük.
Mind a korai, elhúzódó voksolás, mind a mozgóurnás megoldás és a fegyveres kíséret hivatalosan a biztonsági kockázatok miatt szükséges, az orosz demokrácia és jogállam pedig él és virul.
Volodimir Zelenszkij arra kéri Donald Trumpot, hogy vessen ki súlyos szankciókat Oroszországra