A kontármunkák aránya az idén 15 százalék körül volt, ami 0,6 százalékpontos emelkedés egy év alatt, ugyanakkor jelentős csökkenés 2024-hez képest. Ha azonban nem csupán az elmúlt egy év tapasztalatairól, hanem arról kérdezték az ingatlantulajdonosokat, hogy érte-e őket valaha kár kontármunka miatt, már 38 százalékuk válaszolt igennel. A kóklerek továbbra is komoly problémát jelentenek, különösen akkor, ha sok a munka, és hosszabb ideig kell várni a jó szakemberekre.
Az Építőipari Bizalmi Index értéke 2026-ban az ötfokú skálán 3,54 lett, ami még messze van a kívánatostól, és legfeljebb átlagos teljesítményt jelez – mondta a felmérést bemutató mai sajtótájékoztatón Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője. A szakmák megítélése érdemben nem változott, ami nem jó hír – tette hozzá. Az elmúlt egy évben elvégzett munkákról jóval kritikusabban nyilatkoztak a megrendelők, mint általában.
Az építőipari munkák értéke csökkent az elmúlt egy évben, ami az átlagos kárértékek alakulásából is látszik. A Mapei idei felmérése szerint egy kontármunka átlagosan 688 345 forintos kárt okozott 2026-ban az augusztus végéig beérkezett válaszok alapján. Ez 153 792 forinttal kevesebb a tavalyi, az elmúlt hat évben kiugrónak számító 842 137 forintos értéknél. A káresemények aránya ugyanakkor csak kismértékben változott.
A felújítások, korszerűsítések jelentős anyagi terhet jelentenek a lakosságnak, az energetikai felújítások ösztönzéséhez támogatásra is szükség lenne, mert a kedvezményes kölcsön önmagában nem oldja meg az önerő előteremtésének problémáját
– világított rá a helyzetre a Mapei felmérése.Eszerint ugyanis a válaszadók 36 százaléka azt nyilatkozta, hogy nem tud felújításra költeni, 25 százalékának nagy nehézséget jelentene, 27 százalékuknak pedig legalább közepes anyagi megterhelés lenne. A Mapei szerint ezért az energetikai felújítások ösztönzéséhez támogatásra is szükség lenne, mert a kedvezményes kölcsön önmagában nem oldja meg az önerő előteremtésének problémáját. A felmérés augusztus végén készült, 995 fős reprezentatív szakmai és 1046 fős ingatlantulajdonosi minta alapján.
Inkább nem vágnak bele felújításba a magyarok, várnak az ígért támogatásokraA különböző építőipari szakemberek megítélésében idén is jelentős különbségek rajzolódtak ki. Hagyományosan a villanyszerelők, a gázszerelők és a gépészek értékelése volt a legmagasabb, ezek az úgynevezett „nem látszó” munkák. Ezeknél a megrendelő számára elsősorban az a kérdés, hogy a rendszer működik-e vagy sem. A festők, burkolók és kőművesek megítélése már sokkal kritikusabb, itt a laikus számára is jól értékelhető esztétikai szempontok válnak szembetűnővé.
A generálkivitelezők értékelése a legalacsonyabb, mindössze 2,9 csillag volt azok körében, akik az elmúlt egy évben ténylegesen rendeltek tőlük munkát, míg az ingatlantulajdonosok általános értékelése 3,21 csillag volt. A villanyszerelőknél ugyanez 2,7, illetve 3,36 csillag volt. A Mapei szerint az eltérésben szerepet játszhat, hogy a munkát ténylegesen megrendelőknek friss tapasztalatuk van a szakemberekről.
Megyénként is nagy a szórás: az értékelések 3,21 és 3,97 csillag között mozogtak. Nógrád megye tavaly és idén is a legmagasabb értékelést kapta, vélhetően nem függetlenül attól, hogy kevés a munka és a lakosság száma is alacsony, így gyorsabban híre megy a kontármunkának. Veszprémben ugyanakkor 3,9-ről 3,21-re csökkent az Építőipari Bizalmi Index értéke. A felmérésben kelet–nyugati törésvonal is kirajzolódott, a nyugati országrészben alacsonyabb értékelések születtek – mondta a Mapei ügyvezetője.
Az építőiparnak egyelőre nincs elég munkája, kapacitásai alapján többre lenne képes. Egyelőre a kevés megrendelés ellenére kitartanak, de a cégek egy része legkésőbb jövő tavaszig bírja fenntartani kapacitásait. A cégek 5–10 százaléka is megszűnhet, ami jelentős kapacitásvesztést okozhat. Vissza kell hozni a cégek beruházási kedvét – mondta Markovich Béla, aki ebben látja a kilábalás lehetőségét, mivel a lakásépítés az ágazati cégeknek csak egy részét képes munkával ellátni.
Lelépnek az előleggel
A lakossági felújítások 25–30 százaléka fekete- vagy szürkemunka lehet – válaszolt a Népszava kérdésére Markovich Béla. A Mapei Kft. ügyvezetője szerint a pontos arányt nehéz felmérni. A feketemunka és a kontármunka esetében a károk érvényesítése is nehéz, hiszen a kontár jellemzően nem köt szerződést, ráadásul sok esetben egyszerűen eltűnik. Van, aki csak előleget vesz fel, majd legfeljebb egy kisebb munkát végez el, aztán nem jelentkezik többé. A kontárok gyakran anyagilag sem tudnak helytállni, nincs olyan vagyoni hátterük, amiből a kárt meg lehetne téríteni. A bajt megelőzendő a megrendelőnek érdemes szerződést kötnie, körültekintően kiválasztania a kivitelezőt, és szükség esetén felelős műszaki vezetőt bevonni. A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) pedig segítséget jelenthet a vitás építőipari ügyekben és a követelések érvényesítésében.
A feketemunka arányáról érdemes lenne pontosabb képet kapni, és az áfabevételek növelése érdekében az adóterhek, illetve a feketemunka elleni fellépés átgondolására is szükség lehet – összegezte lapunknak a Mapei-vezér.
