A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. az állam százszázalékos tulajdonú pénzintézete, és az új vezetés célja, hogy újra a gazdaságfejlesztésre koncentráljon – mondta Gerendás János, a bank kormányváltás után kinevezett vezérigazgatója a GKI Gazdaságkutató Zrt. konferenciáján. Ám az új fejezet elindítása előtt rendbe kell tenni a bank hitelportfólióját, amely erősen koncentrált, miután a hitelek többsége egy szűk vállalati körhöz került az elmúlt években. – Nem akarok neveket mondani, de az újsághírekből pontosan rekonstruálni lehet, hogy melyik az a 4-5 üzleti kör, amelyek az MFB hitelezési tevékenységének fő ügyfelei voltak az utóbbi években – mondta a vezérigazgató.
Az MFB-től az elmúlt években mintegy 2000 milliárd forint került magántőkealapokba, ennek a tőkének a jelentős része olyan befektetésekbe ment, amelyek politikai kitettsége magas. Ez a kormányváltás előtt előny volt, most már kevésbé az. Ezen kihelyezéseknél jelentős átértékelésekre lehet szükség – mondta a vezérigazgató.
Ahol lehet, azoknál a befektetéseknél az MFB csökkenteni szeretné a kitettségét, illetve a tulajdonosi jogokat megszerezni, és élni azokkal.
Az MFB korábbi vezetése több dokumentálható esetben úgy folyósított hitelt, úgy adott kölcsönt egyes befektetési alapoknak, hogy nem szerezte meg a tőkével járó irányítási jogokat. Van olyan „magán”-tőkealap, amelyben a tőke többségét az állami befektetők fizették be, az üzleti döntésekben mégsem vesznek részt. Ezen kíván változtatni az MFB új vezetése – derül ki a vezérigazgató szavaiból.
Gerendás János megjegyezte, hogy az MFB nem minden korábbi döntése volt politikailag motivált, születtek üzleti alapú támogatások, hitel- és tőkekihelyezések is – ezeket továbbra is úgy kezelik, hogy ne érje hátrány az érintett magántőkealapokat. Az új bankvezetés célja, hogy az előző kormány által meghozott politikai motivációjú pénzügyi döntésekről nyilvánosságra hozzanak adatokat – természetesen csak olyanokat, amelyek nem érintenek banktitkot – tette hozzá a bankvezér.
Hatalmas tőkét kapott az MFB
Az elmúlt hónapokban az MFB jelentős, 645 milliárd forintos tőkeemelésen esett át. Ezt a pénzt a kormány tette be az MFB-be, forrása pedig majd a decemberben megérkező uniós támogatások lesznek. (A kormánynak minden uniós támogatási kiadást meg kell előlegezni, hiszen Brüsszel csak a számlák benyújtása után tud utalni.) A 645 milliárdos tőkeemelésből 195 milliárd forintot különítettek el a kormány bérlakás- és kollégiumépítési programjára. A Wekerle Sándor program kidolgozását szeptember elején hirdette meg Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter, ennek a készülő programnak lesz az egyik forrása az MFB-be került uniós támogatás.
Kapitány István: Csaknem 500 milliárd forintot költ a Tisza-kormány villamosenergiahálózat-fejlesztési és okosmérő-telepítési programokra uniós támogatássalMiniszterelnökség: További 2300 milliárd forint uniós forráshoz juthat MagyarországA kkv-k versenyképességének javítására 124 milliárdot szánnak az uniós támogatásokból, de ennél összességében több pénz jut erre a célra, mert az MFB további saját forrásokat is tesz a programhoz. A tervek szerint klasszikus hitelprogramokat indítanak, vissza nem térítendő támogatásra ezekből a pénzekből nincs lehetőség. Gerendás megjegyzése szerint
a gazdaságfejlesztésben a vissza nem térítendő támogatásoknak nincs is igazán helyük.
A tervek szerint zöld-, digitalizációs és versenyképességi fejlesztésekre adnának fejlesztési hiteleket. Ezen felül lesz egy 81 milliárd forintos kockázati és növekedési tőkeprogram is, valamint 245 milliárd forintot terveznek elkölteni az Európai Beruházási Bankkal közös fejlesztési programokra – ez utóbbi részből már állami és önkormányzati programok fejlesztések is megvalósulhatnak Gerendás János elmondása szerint.
Víziója már van, programja még nincs a gazdasági tárcának
A GKI-konferencia nyitó előadását Porcher Áron, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) parlamenti államtitkára tartotta meg. A konferencia tematikája szerint a kormány 2030-ig tartó gazdaságpolitikai programját kellett volna az államtitkárnak vázolnia, ám az előadásból az derült ki, hogy ilyen még nincs. Porcher olyan általánosságokról beszélt, miszerint az új kormány célja a beruházások növelése, ehhez gazdasági modellváltásra van szükség. A Fidesz-kormány által vitt, olcsó munkaerőre épülő összeszerelő-üzemek létesítésére alapított gazdaságpolitika elérte korlátait, ezért tudásalapú modellváltás kell. Porcher szerint már nem egymillió új munkahelyre van szükség – mint ami 2010-ben a Fidesz programban szerepelt –, hanem „egymillió jól fizető munkahelyre”.
A kormánynak az államtitkár elmondása szerint öt célja van 2030-ig a magyar gazdasággal:
a jelenlegi 70 százalékról az uniós átlag 80 százalékára emelni a magyar gazdaság termelékenységét, elsősorban a kkv-k termelékenységének növelésével.
Az exportképes magyar vállalatok arányát 5 százalékról 8 százalékra emelni,
ezáltal növelni a kkv-részesedését a magyar exportbevételekből.
A sikeres gazdasági modellváltáshoz a szükség van a K+F ráfordítások megduplázására, felemelve azt a GDP 2 százalékára, majd középtávon 3 százalékra, hogy a magyar gazdaság ledolgozza az EU-val szembeni innovációs lemaradását;
a gazdasági növekedés 3-4 százalékos tartományba emelése.
Ezek a célok, de a célokhoz tartozó eszközök még nem ismertek: az államtitkár olyan általánosságokról beszélt, mind a digitalizáció, az MI kihasználása, fejlesztése, a több évszakos turizmus megvalósítása (ne csak nyáron a Balatonon és Budapesten legyen turisták), az ipari termelés diverzifikálása, az autóipar és az elektronikai ipar súlyának csökkentése, más iparágak fejlesztésével.
