Polyák Gábor: „Egy pályázat elbírálásánál nem lehet szempont, hogy ki kire szavaz”

– Ez most nem olyan, hogy ráérünk, és kitaláljuk, mi a legfontosabb, hanem sorban jönnek a feladatok, és mindegyiket fel kell venni, bele kell állni és bízni kell benne, hogy nem törik bele a bicskánk – fogalmazott a Népszavának Polyák Gábor, a Médiatanács frissen megválasztott elnöke.

Polyák Gábor médiajogászt, kutatót, egyetemi oktatót kedden választotta meg az Országgyűlés a Médiatanács elnökének: 132 képviselő szavazott mellette, 52-en ellene, tartózkodás nem volt. A parlament a testület négy új tagjáról is döntött: a Tisza jelöltjei közül Bencsik Márta jogászt és újságírót, Bodrogi Bea Judit médiajogászt és emberi jogi ügyvédet, valamint Nagy Krisztina jogászt és médiapedagógust, a Mi Hazánk jelöltjeként pedig Tóth Máté energiajogászt választották meg.

A Fidesz jelöltje, Szabó László kommunikációs szakember és producer, valamint a KDNP jelöltje, Pindroch Ferenc televíziós, rádiós és kommunikációs szakember nem kapta meg a szükséges támogatást. A szavazás után a Fidesz és a KDNP képviselői kivonultak az ülésteremből. (Könnyen elképzelhető egyébként, hogy nem sokáig lesz a Médiatanács tagja Tóth Máté, aki már korábban bejelentette, hogy indulni fog a Mi Hazánk egyik alelnöki posztjáért a párt szombati kongresszusán. Amennyiben megválasztják erre a posztra, az összeférhetetlen lenne a Médiatanács-tagságával).

Polyák Gábor lapunknak elárulta: vannak a fejében konkrétumok azzal kapcsolatban, hogy mely feladatokat látja a legsürgetőbbnek. Ilyen például az európai médiaszabadság törvény átültetése, melynek célja, hogy védje a szerkesztői függetlenséget, a médiapluralizmust, és az újságírói forrásokat.

 Ahogy a szervezetet is át kell nézni, mivel Polyák szerint az elmúlt négy évben olyanok voltak személyi fejlesztések, amiket nehéz megmagyarázni, ezért meg kell nézni, hogy minden feladat mögött megfelelő szaktudással bíró ember ül-e, sőt azt is, hogy az ott ülő emberek mindegyikéhez tartozik-e tényleges, érdemi feladat.

Arról is beszélt a Médiatanács elnöke, hogy a sajtóalap létrehozása a sor elején van, mert a pályázatok mielőbbi kiírása néhány médiatermék szempontjából a túlélés zálogát jelentheti. – A sajtóalap kapcsán a törvény úgy fogalmaz, hogy a minőségi újságírást és a független szerkesztőségeket kell támogatni belőle. Ezeket a puha szempontokat egyértelmű kritériumokhoz kell kötni, hogy ne lehessen önkényességgel vádolni a támogatási döntéseket. Ennek kidolgozása a Médiatanács feladata, egy átlátható támogatási stratégia részeként. Azt gondolom, hogy a helyi, nonprofit média akár működési támogatást is kaphatna. Egy for-profit médium esetében viszont inkább olyan támogatási formákat tartok indokolhatónak, mint például egy uniós pályázathoz szükséges önerő biztosítása, vagy olyan fejlesztések támogatása, amelyek a szokásos üzleti működés keretein belül nem valósíthatók meg.

A támogatások elosztásának és a teljesítés ellenőrzésének egyaránt objektív, átlátható és mindenki számára egyértelmű szabályok alapján kell történnie – fogalmazott, majd leszögezte, hogy egy pályázat elbírálásánál semmiképp sem lehet szempont, hogy ki kire szavaz.

Polyák Gábor szeptember 21-i parlamenti bizottsági meghallgatásán az influenszerekről is beszélt, így lapunk rákérdezett, hogy milyen feladata van a Méditanácsnak a tartalomgyártók világában. Elárulta, hogy semmiképp sem abban az értelemben, hogy felügyelni, szankcionálni, vagy regisztrációs kötelezettséget előírni a számukra. Mint mondta, inkább arról van szó, hogy ha akarunk valamit mondani a magyar nyilvánosságról, akkor ezt a szegmenst nem lehet figyelmen kívül hagyni, mert jelentős súlyuk van a médiapiacon.

A Médiatanács a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, vagyis az NMHH önálló hatáskörű, az Országgyűlés felügyelete alatt álló szerve. Nem egyszerűen az NMHH elnökének alárendelt szervezeti egység: saját hatáskörében hozza meg döntéseit, a testület és tagjai tevékenységük során csak a törvénynek vannak alárendelve, és nem utasíthatók. A testület feladata a médiapiac és a médiaszolgáltatók működésének hatósági felügyelete. Figyeli a médiapiaci folyamatokat, ellenőrzi a médiaszolgáltatók törvényes működését, és felléphet a jogszabályba ütköző piaci koncentrációval szemben. A Médiatanács feladatai közé tartozik többek között a rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek pályáztatása, a médiaszolgáltatók ellenőrzése, a médiatörvényben meghatározott kötelezettségek betartásának vizsgálata, valamint bizonyos jogsértések esetén szankciók alkalmazása.

A testület ellenőrzi például a műsorkvótákra vonatkozó szabályok teljesülését, és gyermekvédelmi területen is rendelkezik hatósági feladatokkal. Emellett a médiatartalom-szolgáltatások támogatásának rendszerében is szerepet kap: a támogatási források odaítéléséről, a pályázatok lebonyolításáról és a támogatások felhasználásának ellenőrzéséről is dönthet. A közszolgálati és közösségi médiaszolgáltatások, valamint a helyi és nonprofit médiumok támogatása így szintén a Médiatanács feladatkörének része. A 2026-os szabályozás egyébként alapjaiban változtatta meg a Médiatanács összetételét. A korábbi ötfős testület helyett hét tagból áll, három tagot a kormánypárti, hármat az ellenzéki frakciók jelölnek, az elnököt pedig szakmai pályázaton választják ki. Az elnök megbízatása öt, a tagoké négy évre szól, utóbbi legfeljebb a következő Országgyűlés megalakulásáig.

A rádiós frekvenciák pályáztatásánál több esetben olyan döntések születtek, amelyek szűkítették a médiapiaci versenyt, miközben kormánybarát szereplők erősödtek. A testület jellemzően nem lépett fel az állami hirdetések egyenlőtlen elosztásával szemben sem, amelynek következtében az állami reklámköltések jelentős része kormánybarát médiumokhoz került.