A kormány társadalmi vitára bocsátotta a volt és jelenlegi országgyűlési képviselők, kormánytagok, politikai vezetők, minisztériumi közigazgatási államtitkárok, miniszteri és kormánybiztosok vagyonosodási vizsgálatáról szóló törvényjavaslatot. A jogszabálytervezet célja ezen politikai vezetők vagyongyarapodása összhangban álljon az adózott jövedelmükkel – olvasható a törvényjavaslat indokolásban. A vagyonosodási vizsgálatok kiterjeszthetők a családtagokra, illetve olyan személyekre is és cégekre is, akikre a politikai vezető vagyont ruházott át. Bevett szokás volt az Orbán-érában, hogy ha egy NER-milliárdos kormánytag lett, akkor a nevén levő vagyon jelentős része üzlettársakhoz került vagy NER-hez kapcsolódó üzletemberekre szállt. Elég csak a nagy kaszinókra gondolni, amelyek gyakorlatilag körbejártak a NER-elitben. A vagyonosodási eljárás kockázatelemzéssel indul – derül ki javaslatból: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a törvényjavaslat eredményeképpen felhatalmazást kap arra, hogy ezen személyek, valamint hozzátartozói esetében egyedi kockázatelemzési eljárást folytasson elsődlegesen az adózáshoz kapcsolódó anomáliák feltárására. A hozzátartozói körbe beletartoznak a közvetlen családtagok, – így a gyermekek, sőt a házastárs, élettárs nem közös gyermeke is.
A vagyonosodási vizsgálatokra várhatóan külön munkacsoportot hoznak létre a NAV-on belül, a hatásvizsgálati elemzések elkészítése várhatóan évi 600 millió forintos többletkiadással jár. A hatásvizsgálat során nem számolnak semmilyen bevétellel, hiszen az nem tervezhető, ám élhetünk a gyanúperrel, hogy ha valóban beindulnak a vagyonosodási vizsgálatok az elmúlt 20 politikai vezetői körében, akkor az évente várhatóan feltárt adóhiány egy, de az is lehet, hogy két nagyságrenddel meghaladja a százmilliós ráfordítást. Ugyanakkor a törvényjavaslatnak nem annyira a bevételszerzés, mint inkább a közbizalom helyreállítása a célja: egyrészt, hogy a korábbi korrupciós cselekmények ne maradjanak retorziók nélkül, másrészt megelőző jelleggel, a jelenlegi hatalomgyakorlók annak tudatában éljenek a közhatalommal, hogy vagyoni helyzetük változását kiemelt figyelemmel kísérik a hatóságok.
A NAV a kockázatelemzési eljárás során a vagyon keletkezését és mozgását vizsgálja. Amennyiben cég is részese a vagyonátruházásoknak, alapesetben nem indul külön elemzési eljárás, de ha adózási anomáliára derül fény, akkor a vizsgálatot külön eljárásban kiterjeszthetik az érintett cégekre. A kockázatelemzést minden aktív politikus esetében a hivatalba lépést követő harmadik év elején kell elvégezni. A volt politikusok, kormánytagok pedig a megbízás megszűnését követő 30 napon belül számíthatnak a vizsgálat elindítására. Ha a kockázatelemzési eljárás során adóvisszaélés gyanítható, akkor az átfordul adóellenőrzésbe, illetve ha bűncselekmény gyanúja is felmerül, akkor nyomozás indul. A kockázatelemzési eljárások keretében a NAV hozzáférést kap a földhivatali és banki adatokhoz is.
A vagyonosodási vizsgálatok és az adóellenőrzések titkosak, ám abban az esetben, ha ennek során 5 millió forintnál nagyobb adóhiányt tárnak fel, akkor az érintett személy neve megjelenik az erre szolgáló NAV listán, legalább 90 napig. A listáról csak akkor kerülhet le az érintett, ha tartozását rendezte.
Jönnek ősszel az adómódosítások
A politikusok vagyonosodási vizsgálatáról szóló tervezet önálló jogszabályként kerül a parlament elé. Ettől függetlenül készül a kormány őszi adócsomagja. Bár a benyújtási határidő közeleg, a kormány adópolitikai elképzelései még meglehetősen képlékenyek, erről Kövesdy Attila, a Pénzügyminisztérium adópolitikáért felelős államtitkára beszélt a GKI Gazdaságkutató Zrt. minapi konferenciáján. A mostani elképzelések szerint januártól bevezetnék a személyi jövedelemadózásban az adójóváírást, amire a Tisza még a kampányban tett ígéret. Az akkori tervek szerint a mediánbér alatt keresők élhetnénk az adójóváírással, így például a minimálbér 9 százalékkal adózna, és az adóteher fokozatosan emelkedne 15 százalékra a mediánbérig. Az biztos, hogy lesz 1 százalékos vagyonadó az egymilliárd forint feletti vagyonokra, a kisvállalkozók számára pedig visszahozzák a katát, vagyis a kisadózó vállalkozások tételes adóját. Nagy kérdés, mit kezd Magyar-kormány a 2-3 gyermekes nők adómentességével, illetve lesznek-e változások az áfában, hiszen a választási kampányban szó volt a zöldségek gyümölcsök általános forgalmi adójának 27-ről, 5 százalékra való csökkentéséről. Ezen intézkedések fenntartására, pláne bevezetésére nincs fedezet, már ha a kormány komolyan gondolja az euró 2030–31-es bevezetését, ezért is lesz vízválasztó a 2027-es költségvetési terv, illetve az adócsomag őszi benyújtása.
