Két héten át tartott a patthelyzet az Európai Unió nagyköveti tanácsában a szankciós lista esedékes meghosszabbítása ügyében, konkrétan Aliser Uszmanov és Mihail Fridman orosz milliárdosok személye körül. Mivel kedden újra lejárt az Oroszország elleni szankciós lista hatálya és a szankciós ügyekben egyhangú döntés szükséges, az Európai Unió 27 tagállama nehéz viták után kompromisszumra kényszerült annak ellenére, hogy a két oligarcha törlését kevés tagország támogatta.
Ukrajna elfogadhatatlannak nevezte a két orosz oligarcha törlését a listáról. A döntés nyilvánosságra kerülése után Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közösségi médiában azt írta:
„Egyetlen név sem véletlenül szerepel a szankciós listán: mindegyikük annak az oknak a megtestesítője, amiért a háború kitört, és amiért a mai napig tart.”
Franciaország a hónap elején megdöbbentette uniós partnereit, amikor – az ügyben a Robert Fico vezette Szlovákia követeléséhez csatlakozva – „nemzetbiztonsági” okokra hivatkozva kezdeményezte az orosz-üzbég állampolgárságú Aliser Uszmanov levételét a listáról. Ennek hátterében sajtóhírek szerint egy francia állampolgárokat is érintő, Azerbajdzsánnal kötött fogolycsere-megállapodás áll.
Ezt követően Luxemburg hasonló eljárást kért az orosz-izraeli üzletember, Mihail Fridman esetében is, aki 16 milliárd dollárra (több mint 5000 milliárd forint) perelte be a nagyhercegséget az ott befagyasztott vagyontárgyai miatt.
A két kivétel felháborított számos uniós országot, amelyek úgy vélték, rossz precedenst teremt, ha lehetővé teszik, hogy a tagállamok nemzeti érdekeik védelmében gyengítsék a szankciókat. A balti államok és Ukrajna kifejezetten ellenezték a lépést, arra figyelmeztetve, hogy azzal szinte ösztönöznék a további nyomásgyakorlásokat. Az utolsó akadályt Lettország vétófenyegetése jelentette.
Hogy mégis lehetővé váljon az egyhangú döntés, kompromisszum gyanánt az a javaslat született, hogy a szankciókat a szokásos hat hónap helyett 36 hónappal hosszabbítsák meg. A kétheti holtpont után a tagállamok végül ezt fogadták el.
A tárgyalásokat közvetítő ír uniós elnökség szóvivője szerint a blokk „nehéz kompromisszumra” jutott. Kijelentette:
„Eddig félévente vizsgálták felül és értékelték ezeket a listákat; a mai döntés, amely 36 hónapos időszakra hosszabbítja meg azokat, növeli az uniós szankciórendszer tartósságát és kiszámíthatóságát.”
Az utolsóként ellenálló Lettország miniszterelnöke, Andris Kulbergs hétfőn késő este még arról beszélt, hogy nem tudja elfogadni a javasolt kompromisszumot, és utasította külügyminiszterét, hogy kezdjen tárgyalásokat Párizzsal és Brüsszellel a megoldás érdekében. Diplomáciai források szerint a rigai kormány végül belement, hogy tartózkodjon a szavazástól a két orosz oligarcha listáról való törlése ügyében.
Andris Kulbergs lett miniszterelnök azt is bejelentette, hogy
Franciaország beleegyezett: tárgyalásokat kezd Lettországnak a francia nukleáris elrettentési kezdeményezéshez való csatlakozásról, valamint megerősíti katonai jelenlétét az országban.
(Ilham Aliyev azerbajdzsáni vezető szerdán kegyelmet adott a Bakuban fogva tartott két francia állampolgár egyikének, Martin Ryan élelmiszer-importtal foglalkozó vállalkozónak, akit kémkedés vádjával 2023 decemberében tartóztattak le. Anass Derraznak, egy francia vízművállalat kenőpénz elfogadásának vádjával 12 évre ítélt vezetőjének szabadonbocsátásáról egyelőre nem érkeztek hírek.)
Az Ukrajna elleni teljes körű invázió 2022. februári kezdete óta egymást követő csomagokban elfogadott uniós szankciós lista olyan személyeket és szervezeteket tartalmaz, mint Vlagyimir Putyin orosz elnök és Szergej Lavrov külügyminiszter, valamint duma-képviselők, az ország jelentős bankjai, energiaipari vállalatai és a hadiipari komplexum szereplői.
A brit The Guardian beszámolója szerint az EU vezető tisztségviselői ígéretet tettek arra is, hogy októberben mintegy 1600 új szankciós tételt – az orosz hadiiparhoz köthető személyeket és szervezeteket – terjesztenek a külügyminiszterek elé. A legutóbbi patthelyzet azonban, amely az EU 21. szankciós csomagjáról szóló, szintén nehézkes júliusi megállapodást követte, azt mutatja, hogy a folyamat bonyolult lesz.
Ukrajna elfogadhatatlannak nevezte a két orosz oligarcha törlését a szankciós listáról. Zelenszkij elnök nyilatkozata után nem sokkal Andrij Szibiha külügyminiszter az X-en „szégyenletesnek és indokolatlannak” nevezte a döntést.
„Moszkva ünnepel, mert elérte, amit akart: a büntetlenség érzését, az EU megalázását és az európaiak közötti megosztottságot”
– tette hozzá.
Szibiha egyúttal felszólította az EU összes tagállamát, hogy vezessenek be nemzeti szintű szankciókat Uszmanovval és Fridmannal szemben. Lettország máris jelezte, hogy ezt megteszi.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője már korábban üdvözölte a készülő döntést, azt hangoztatva, hogy az uniós szankciók törvénytelenek, és minden orosz állampolgárt le kellene venni a listáról.
Brüsszel minden eddiginél szélesebb őszi szankciós listával készül Moszkva ellenAz Orbán-kormány kezdetektől követelte a két oligarcha listáról való törlését
Az EU szankciós listájára 2022-ben elsők között felkerült Aliser Uszmanov levételét az Orbán-kormány szinte azonnal követelni kezdte, vétóval fenyegetve a szankciókat, később azonban letett erről. A magyar diplomácia nyilvánvalóan orosz kérésre nemcsak Uszmanov, de még lánytestvére, Gulbakhor Iszmailova szankciós listáról való törléséért is közbenjárt.
A Vsquare tényfeltáró portál idén márciusban tette közé egy telefonbeszélgetés kiszivárgott hangfelvételét, amelyen
Szijjártó Péter külügyminiszter ígéretet tesz orosz kollégájának, Szergej Lavrovnak arra, hogy Szlovákiával együtt kezdeményezni fogják ezt.
Magyarország a vívószövetségen keresztül is nyíltan kiállt a Nemetközi Vívószövetség felett hatalmas befolyást gyakorló oligarcha mellett.
Az orosz szankciós listára szintén a kezdetektől, Pjotr Aven lett-orosz üzlettársával együtt felkerült Mihail Fridman levételét Magyarország 2025. március közepén, az akkori féléves meghosszabbításáról szóló tárgyalásokon kezdte követelni, vétóval fenyegetve. Végül négy orosz oligarcha lekerült a listáról a magyar kormány lobbizásának eredményeként, de Fridman akkor még rajta maradt a jegyzéken.
„Mindig állok rendelkezésedre” – Kiszivárogtak az újabb hangfelvételek, így szolgálta a Putyin-rezsim érdekeit Szijjártó PéterKicsoda Uszmanov és Fridman?
Uszmanov alapította az USM Holding befektetési csoportot, amely vas-, acél- és rézbeszállító cégek, valamint a Megafon távközlési vállalat tulajdonosa. Korábban kapcsolatban állt az angol Premier League két klubjával, az Arsenallal és az Evertonnal is. Az EU 2022-ben fagyasztotta be a vagyonát, olyan „Kreml-barát oligarchaként” jellemezve őt, akinek „különösen szoros kapcsolatai vannak Vlagyimir Putyin orosz elnökkel”. Uszmanov „igazságtalannak” nevezte a döntést.
Az ukrajnai születésű, orosz-izraeli állampolgár Fridman az Alfa Group befektetési konglomerátum egyik alapítója. A BBC szerint cégcsoportja jelentős érdekeltségekkel rendelkezik az energia- és a bankszektorban. Az EU vezető orosz pénzemberként és Putyin szűkebb körének támogatójaként jellemezte őt. Maga Fridman – akinek szülei ma is Lembergben élnek – Ukrajna 2022. februári lerohanása idején úgy nyilatkozott, hogy a konfliktusnak mielőbb véget kellene érnie, ám kerülte Putyin elnök nyílt elítélését.
Fridman képviselői 2022 októberében tárgyalásokat is folytattak az ukrán kormánnyal az Alfa-Bank Ukraine tőkeemeléséről, amikor cserébe Fridman azt kérte, ne államosítsák a bank ukrajnai leányvállalatát, és járjanak közben, hogy vegyék le őt a brit szankciós listákról. Megállapodni azonban nem sikerült, mivel kiderült, hogy több oroszországi cége százmilliókat keres az orosz nemzeti gárda, a belügyminisztérium, a szövetségi biztonsági szolgálat és a hadsereg ellátmányozásán, illetve biztosításán.
Itt a lista, az Orbán-kormány Vlagyimir Putyin kedvenc oligarcháját is le akarja venni az EU szankciós listájáról