Hévíz esetében ugyanaz a város és az állam érdeke: minél jobban működjön, hiszen világszintű attrakcióról van szó, komoly gazdasági jelentőséggel – mondta lapunknak Naszádos Péter, a zalai fürdőváros független polgármestere, miután kiderült, nem hirdettek egyértelmű győztest, ám hét tervezetet megvásároltak a Hévízi-tó és a helyi Szent András Reumakórház és Gyógyfürdő fejlesztésére kiírt építészeti pályázaton.
Utóbbit Szemerey Samu, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium építészeti és magasépítési beruházásokért felelős államtitkára jelentette be csütörtökön délelőtt a zalai fürdővárosban tartott tájékoztatóján, melyen elmondta, 14 pályamű érkezett a tenderre, de egyik sem olyan, ami egyértelműen megfelelő. Így végül azt a hét tervet díjazták és vásárolták meg, melyek segítségével pontosítható a fejlesztés szakmai programja, s a végén ezekből is merítve születhet meg egy mesterterv a fejlesztésre.
– Egy munkacsoport is alakul ezzel kapcsolatban, melyben helyet kapunk mi is – folytatta a polgármester, aki már ezt is előrelépésnek nevezte, hiszen az országban egyedülálló módon Hévíz az egyetlen település, mely nem tulajdonosa a helyi, turisztikai szempontból fontos fürdőnek.
A hévízi tófürdőt és kórházat 2013-ig egy nonprofit kft. működtette – az egészségügyi szolgáltatásokra szerződést kötve az állammal –, a cégben a város 24 százalékos tulajdonrésszel rendelkezett, ezáltal beleszólhatott a működésbe. A korábbi fideszes városvezetés azonban 2013-ban visszaadta az államnak a települési hányadot a működtetésben, s azóta nem volt ráhatásuk a település legfontosabb vonzerejének állapotára. A komplexum az elmúlt szűk másfél évtizedben látványosan leromlott, a tófürdő központi épületét például két éve be kellett zárni.
– Akkor, 13 évvel ezelőtt az akkori egyetlen, nem kormánypárti képviselő, aki konkrétan édesapám volt, szavazott a városi tulajdon átadása ellen, egyúttal megjósolta, hová vezet majd, hogy Hévíz lemondott a jogairól
– jegyezte meg Naszádos Péter.
– A kórházat például afféle vidéki kiskórházként kezelte az állam, hol a zalaegerszegi, hol a keszthelyi alá volt beosztva, végül közvetlenül állami fennhatóság alá került. Remélhetőleg ennek most vége, a jelen kormánnyal konstruktív az együttműködés, s látjuk a szándékot, hogy a megfelelő szintre akarják fejleszteni a fürdőt és a kórházat.
Ebben viszont érdemben szeretnénk részt venni, ezért október 11-én aláírásgyűjtést indítunk, hogy kapjuk vissza a tulajdonjogunkat, illetve mindazokat, melyek korábban megillették a települést, s azt szeretnénk, ha ismét egy nonprofit cég működtetné a fürdőt és a kórházat. Természetesen tudjuk, hogy a hévízi fejlesztés egy hosszú távú projekt, s egyelőre nem lehet tudni, mikor kezdődhet el a fejlesztés, azt pedig főleg, mikorra fejeződik be, hiszen ehhez előbb szükséges az említett mesterterv, s hogy az pontosan miket foglal majd magába.
A tervpályázatra beérkezett pályamunkákból ötvözve a polgármester szerint a tófürdő és a kórház mellett látogatóközpont, művelődési központ, kaszinó, éttermek, kávézók tehetik teljessé a projektet, melynek összköltsége 60–100 milliárd forint közé tehető az előzetes számítások szerint.
– Ez óriási összeg, viszont nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ez egy idővel megtérülő befektetés, hiszen munkahelyek, adó, GDP formájában jelentkezik a költségvetésben és a gazdaságban – tette hozzá. – A legfontosabb azonban jelenleg, akár a mestertervtől is függetlenül egy ideiglenes fürdő létrehozása legkésőbb a jövő év során.
Hévíz a hazai turisztikai toplistán tavaly Budapest és Siófok után a harmadik helyen végzett 1,2 millió vendégéjszakával, ami azt jelentette, hogy sikerült visszatornásznia magát a koronavírus előtti csúcsidőszak szintjére. A Covid ugyanis alaposan megtépázta a város turizmusát, az orosz-ukrán háború kitörését követően pedig nagyjából 300 ezer, orosz turistákhoz köthető vendégéjszaka tűnt el a statisztikákból. Az elmúlt két évben főként németekkel, szlovénokkal és horvátokkal sikerült visszatérni a korábbi szintre – a két szomszédos országból konkrétan megduplázták a vendégszámot –, ám az arányok eltolódtak a szállodák felé.
– Korábban a vendégek nagyjából 80 százaléka választotta a hoteleket, a többiek a szobakiadókat – állította Naszádos Péter –, ez az arány mostanra nagyjából 90:10-re módosult. Pedig a város életét utóbbiak adják, hiszen ők használják a fürdőt, ülnek be éttermekbe, kávézókba, vásárolnak a boltokban, vagyis adnak munkát és bevételt a hévízi vállalkozóknak. A fejlesztésekkel ez a tendencia is megfordulhat.
381 millió forintot kap ideiglenes tavi fürdőház felépítésére és fejlesztésre a Hévízi TófürdőMár megkezdte Hévíz nyugati kapcsolatainak megújítását az új, független polgármester