Egy friss műholdas elemzés szerint az olajfoltok évente a világ óceánjainak mintegy 1,58 millió négyzetkilométerét borítják be, ez nagyjából háromszor akkora terület, mint Spanyolország mérete – írta meg a Euronews. A SkyTruth természetvédelmi technológiai nonprofit szervezet elemzése szerint az olajfoltokért leginkább az olajszállító tartályhajók a felelősek, több mint 80 százalékban, míg a tengeri olaj- és gázipari infrastruktúra okozza a szennyeződések 18 százalékát. Az elemzést szeptember 23-án, a New York-i Climate Week alkalmából tették közzé, és a 2023–2025 között gyűjtött műholdas megfigyeléseket, valamint a SkyTruth olajszennyezést figyelő Cerulean rendszerének adatait használta fel.
„Az olajszennyezés egy állandó, globális probléma, amely sokkal gyakrabban fordul elő, mint azok az olajszivárgások, amelyek a címlapokra kerülnek” – nyilatkozta Karl Wuster, a SkyTruth technológiai igazgatója.
A kutatók szerint a becsült szennyezés több mint 90 százaléka nemzeti felségterületeken, gyakran a partvonalak közelében fordul elő.
A legmagasabb koncentrációkat a Vörös-tengeren, a Perzsa-öbölben, a Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren, valamint Nyugat-Afrika partjainál és Indonézia környékén mérték.
A SkyTruth elemzése számos visszatérő szennyezőt is azonosított, 16 hajót több olajfolt mellett is láttak. Hármat közülük – egy palaui zászló alatt hajózó teherhajót, egy orosz és egy indonéz olajszállító tartályhajót – a műholdfelvételek több mint 20 százalékán olajfoltok közelében észleltek.
A tengeri létesítmények között is találtak olyat, amelyik több szennyeződéshez is köthető. Egy indonéz üzem környezetében a műholdképek közel 29 százalékán, egy nigériai létesítmény mellett pedig a felvételek mintegy 24 százalékán jelentek meg olajfoltok.
Sajnálatosan a védett vizek sem mentesek az olajszennyezéstől.
Bár a tengeri védett területek mintegy 75 százalékában alacsonyabb volt az olajfoltok koncentrációja, mint a környező vizekben, az érzékeny élőhelyeken is észleltek szennyezést, még a Mexikói-öbölben is, ahol az egyik legritkább és legveszélyeztetettebb tengeri emlősfaj, a Rice-bálna él.
A kutatók arra is figyelmeztetnek, hogy az olajszennyezés forrásai lehetnek a balesetek és a háborúk is. Augusztusban egy, az Öböl-háború során megrongálódott olajszállító hajó olaja sodródott partra Iránban, a Kesm-szigeten, és elérte a védett mangroveerdőket. Egy másik, az Omán közelében állomásozó orosz árnyékflotta tartályhajójából származó olajfolt pedig több mint 2000 négyzetkilométerre terjedt ki. Egy hajó 2024-ben szenvedett hajótörést Tobago közelében, 2023-ban pedig Svédországban futott zátonyra egy személyszállító komp, öt kilométer hosszú üzemanyagfoltot hagyva a Balti-tengeren, ami végül elérte a partokat.
De az évtizedekkel ezelőtt elsüllyedt hajók is veszélyt jelentenek az óceánok vízminőségére.
Becslések szerint 8500 potenciálisan szennyező hajóroncs pihenhet az óceánok mélyén, amelyek többnyire a két világháború idején süllyedtek el.
Némelyikből azonban még most, évtizedekkel később is szivárog az olaj, ahogy a hajótest korrodál.
