Franciaország katonákat, radarokat és védelmi rendszereket telepít Szaúd-Arábiába a Vörös-tenger partján fekvő Janbu energia-infrastruktúrájának védelmére. Emmanuel Macron szeptember 24-én közölte, hogy a Rijáddal véglegesített megállapodás kifejezetten védelmi jellegű: Párizs nem akar bekapcsolódni a jemeni húszik elleni háborúba, de segít megóvni a szaúdi olajexport egyik legfontosabb alternatív kijáratát. A francia elnök nem árulta el a kontingens létszámát, az alkalmazandó légvédelmi eszközök típusát és a telepítés pontos menetrendjét.
A döntést az teszi különösen jelentőssé, hogy francia katonák közvetlenül egy szaúdi stratégiai létesítmény védelmében jelennek meg. A bejelentés a szeptemberi újabb húszi támadások után érkezett, amikor a kikötő és a környező olajlétesítmények ismét a fenyegetett célpontok közé kerültek.
Janbu jelentősége azért nőtt meg, mert a szaúdi olaj egy része innen kerülhet a világpiacra a Hormuzi-szoros megkerülésével.
A kikötőben ér véget a szaúdi Kelet–Nyugat olajvezeték, amely a Perzsa-öböl menti kitermelő térségekből a Vörös-tengerhez szállítja a nyersolajat. A vezetéket eredetileg is arra tervezték, hogy szükség esetén tehermentesítse a Hormuzi-szorost, 2026 regionális háborúi pedig stratégiai tartalékútvonallá tették. A húszik szeptemberben ismét rakéta- és dróntámadásokat jelentettek szaúdi célpontok, köztük Janbu ellen; a szaúdi koalíció szeptember 24-én hat ballisztikus rakéta elfogásáról számolt be Taif és Janbu térségében.
Rendkívüli figyelmeztetés érkezett: válságban a globális hajózás szabályrendszereA fenyegetés már nem egyetlen útvonalra korlátozódik. Hormuz bizonytalansága mellett a Vörös-tenger déli kijáratát jelentő Báb el-Mandeb térsége is veszélyesebbé vált a húszik előretörése és hajózási akciói miatt. Ha egyszerre sérül a Perzsa-öbölből kivezető szoros és a Vörös-tengeri kerülőút, az közvetlenül érinti a közel-keleti olaj világpiaci elérhetőségét.
Európa belép a védelembe
Franciaország lépése nem elszigetelt. Az Egyesült Királyság a héten egy Voyager légi utántöltő repülőgépet vezényelt a térségbe, az Európai Unió pedig erősíteni próbálja a Vörös-tengeri kereskedelmi hajózást védő Aspides missziót. Kaja Kallas uniós külügyi főképviselő szerint a jelenlegi hat hadihajónál több mint tízre lenne szükség a feladat megfelelő ellátásához. Az olasz kormány szintén nagyobb haditengerészeti jelenlétet sürgetett.
A francia misszió sajátossága, hogy közvetlenül szárazföldi energia-infrastruktúra védelmére irányul. A várható feladat a rakéták és drónok korai észlelése, valamint a már működő szaúdi légvédelem megerősítése lehet. Macron azonban csak a képességek általános kategóriáit nevezte meg, ezért egyelőre nem tudni, milyen francia elfogórendszerek kerülnek Janbu körzetébe.
A küldetés határa akkor válhat kényessé, ha francia katonák vagy eszközök közvetlenül húszi támadás célpontjává válnak.
Szaúd-Arábia közben más partnereitől is támogatást keres. Törökországgal és Pakisztánnal szorosabb védelmi együttműködést alakított ki, miközben a szaúdi légvédelemre egyre nagyobb terhelés nehezedik. Teherán azt állítja, nem irányítja a húszik valamennyi döntését, a nyugati kormányok viszont továbbra is Iránt tartják a mozgalom legfontosabb fegyveres és technológiai támogatójának.
A janbui telepítés ezért egyszerre katonai és energiabiztonsági intézkedés. Franciaország számára a Közel-Keletről érkező szállítások zavarai az üzemanyagárakon és az infláción keresztül közvetlen hazai következményekkel járnak. Macron arra is figyelmeztetett, hogy súlyos piaci hatása lenne egy esetleges amerikai dízelexport-tilalomnak, bár a Fehér Ház tagadta, hogy ilyen lépést készítene elő.
Irán bemutatott egy hétnapos tervet a Hormuzi-szoros újranyitásárólCsővezetékek törhetik meg Irán évtizedes zsarolási potenciálját a kulcsfontosságú Hormuzi-szorosnálAz európai kormányok számára a kockázat kettős. A nyersolaj és az üzemanyag drágulása közvetlenül emeli a fogyasztói árakat, a vörös-tengeri hajózás bizonytalansága pedig hosszabb útvonalakat és magasabb biztosítási díjakat kényszeríthet a fuvarozókra. Emiatt egy közel-keleti katonai fejlemény gyorsan megjelenhet az európai vállalatok költségeiben és a háztartások kiadásaiban is. Az olajár az elmúlt napokban ismét erősen reagált a szaúdi infrastruktúrát érő fenyegetésekre, ezért a védelemről szóló bejelentések a piaci várakozásokat is befolyásolják.
Két szoros között
A helyzet legfontosabb következménye, hogy a Közel-Kelet energetikai infrastruktúrájának védelme mind több külső szereplőt von be. A Hormuzi-szoros és Báb el-Mandeb egyszerre jelent kockázatot, Janbu pedig éppen azért kulcsfontosságú, mert az egyik szűkület megkerülésére szolgál. Ha ez a kikötő és a hozzá vezető olajvezeték is tartós fenyegetés alatt marad, a szaúdi export mozgástere jelentősen szűkül.
Párizs jelenleg azt hangsúlyozza, hogy a katonai jelenlét kizárólag védekező jellegű. A misszió tényleges súlyát azonban csak akkor lehet majd felmérni, ha ismertté válik a francia kontingens mérete, az érkező légvédelmi rendszerek típusa és az, hogyan illeszkednek a szaúdi parancsnoki hálózatba.
Olajfoltok terjednek a Hormuzi-szorosnál, egyre súlyosabbá válik az ökológiai kockázat