Bolygónkon az üvegházhatású gázkibocsátás okozta felmelegedés mellett az El Niño jelenség miatt is óriási változások zajlanak. Utóbbi az utóbbi hónapokban globálisan szintén radikális hőmérséklet-emelkedést okozott. A hőhullámok következményei pusztítóak lehetnek – áll a Climate Impact Lab legfrissebb jelentésében (https://impactlab.org/news-insights/more-than-451000-heat-deaths-projected-from-super-el-nino/), amit a Chicagói Egyetem kutatócsoportja publikált. A team tudományos munkatársakból, közgazdászokból és adatmérnökökből áll, akik együtt értékelték a jelenséget.
A jó pár hónapja tapasztalt rendkívüli hőség már eddig is sok ember halálát okozhatta, noha a kormányok az ilyen típusú halálozásokat jellemzően még nem tartják nyilván hivatalosan, pedig egyre több halálesetért okolható a szélsőségessé váló időjárás.
A chicagói jelentés becslése szerint az El Niño okozta hőség 451 ezer ember halálát okozhatja 2026 júniusa – amikor a jelenség kialakult – és 2027 februárja között.
A kutatók szerint az El Niño várhatóan az északi félteke tavaszáig fennmarad, ami azt jelenti, hogy hőhatása még a nyári hónapokban is érezhető lesz. Ebből arra következtetnek, hogy még a mostani becslést is felülmúlhatják a várható további halálesetek. A hőség következtében jelentkező egyéb természeti katasztrófák is növelik a halálozásokat, például az erdőtüzek, árvizek és aszályok – áll a jelentésben.
Az aggályos számokról ugyanakkor megjegyzik, hogy tanulmány egyelőre nem esett át hivatalosnak tekinthető, nemzetközi szakmai lektoráláson, viszont a szerzők szakmailag lektorált módszertant alkalmaztak következtetéseik levonásához, s éppen a benne foglalt veszélyek miatt tartották sürgősnek publikálni a jelentést: „Mivel még van idő arra, hogy a döntéshozók és mások lépéseket tegyenek ezeknek a haláleseteknek a megelőzése érdekében, úgy éreztük, hogy eredményeink nem várhatnak a szakmai lektorálási folyamat végére. Az ugyanis már túl késő lenne ahhoz, hogy érdemben fellépjünk a mostani El Niño-ciklus idején” – mondta a Climate Impact Lab szóvivője.
Az El Niño a következő hónapokban 1,2 Celsius-fokkal emeli a szárazföldi területek globális átlaghőmérsékletét a normális érték fölé.
A tanulmány szerint ez a szokatlan meleg pontosan megfelel annak, amit a klímaváltozás előreláthatóan 20 év múlva fog eredményezni, és 44 százalékkal több szélsőségesen forró naphoz vezet majd, mint amennyi egy átlagos évben várható.
„Régóta tudjuk nagy valószínűséggel előre jelezni, hogy a terméshozamokra milyen hatással van a hőmérséklet, most viszont már azt is meg tudjuk becsülni, milyen hatással van a legsúlyosabb következményre: a halálozásra” – mondta Michael Greenstone, a jelentés egyik szerzője, a Climate Impact Lab társalapítója és a Chicagói Egyetem közgazdászprofesszora. Utalt arra is, hogy hatalmas ez a szám, és talán épp ezért felfoghatatlan, pedig hát a számok a mi családtagjainkra, a szüleinkre, gyerekeinkre, és kiterjedt rokonainkra vonatkoznak szerte a világon.
A várakozások szerint a leginkább érintett térségek elsősorban a globális dél országai lesznek. Nigériában várható a legtöbb, El Niñóhoz köthető haláleset: becslések szerint 31 400 ember veszítheti életét. A magas kockázatú országok között van Indonézia, Szudán, India és Brazília is.
Az Egyesült Államok szintén bekerült a 20 leginkább érintett ország közé, mintegy 3500 várható halálesettel.
A jelentés a hőmérséklet és a halálozás közötti összefüggést vizsgálta, a szakmailag lektorált módszereket kombinálta a világ több mint 24 ezer régiójára vonatkozóan – tekintetbe véve az évszakos hőmérsékleti előrejelzéseket. A halálozási becsléseket az 1996–2025 közötti időszak átlagos éveinek azonos hónapjaival vetették össze.
„A 451 ezer halálesetre vonatkozó becslés modellezési szempontból reálisnak tekinthető, de nem szabad végleges előrejelzésként kezelni” – így reagált Raquel Nunes, az angliai Warwicki Egyetem egészség- és környezetkutatással foglalkozó docense.
Ugyanakkor lebecsülni sem lehet az elemzést, mert figyelmeztet az El Niño által előidézendő szélsőségekre és arra, hogy fel kell készülni az ebből adódó szélsőséges következményekre is, illetve a megelőzésre, amennyiben ez még egyáltalán lehetséges.
Az országok úgy mérsékelhetik a kockázatokat, hogy például korai hőségriasztásokat rendelnek el, egészségügyi akcióterveket készítenek, bővítik az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést is a lakosság egyre nagyobb hányada számára. Létrehoznak hűtő- és hidratációs központokat, amelyek széles tömegek számára lennének elérhetők. Amennyiben gyors tempóban tudnak reagálni a helyzetre, és célzottabban intézkednek a megelőzésnél, akkor még az idén sok életet meg lehet menteni – véli a jelentés társszerzője, Tamma Carleton, a Climate Impact Lab kutatási vezetője és a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) adjunktusa. Húsz év múlva késő cselekedni, amikor a szélsőséges hőség lesz az új norma.
