Marin Alsop vasárnap, október 4-én Badenben áll a Webern Kammerphilharmonie élére. A koncert önmagában aligha számítana rendkívüli eseménynek egy olyan karmester pályáján, aki a világ vezető zenekarait vezényelte, és több kontinensen töltött be vezető karmesteri tisztséget. Ez azonban az első fellépése azóta, hogy a bécsi Zene- és Előadó-művészeti Egyetem, az mdw együttese művészeti vezetőjévé nevezte ki.
A 2015-ben alapított Webern Kammerphilharmonie nem hagyományos hivatásos zenekar. Az mdw hallgatói és friss diplomásai játszanak benne, akik kiemelkedő tanulmányi eredménnyel vagy meghallgatással kerülhetnek az együttesbe. Feladata, hogy átmenetet teremtsen az egyetemi képzés és a hivatásos zenekari élet között. Alsop nem csupán vezényli majd az együttest: részt vesz a műsorpolitika alakításában, valamint vendégkarmesterek és szólisták kiválasztásában, a karmesterhallgatók pedig közvetlenül is dolgozhatnak vele.
Bécsben aligha kell bemutatkoznia. 2019 és 2025 között az ORF Bécsi Rádió Szimfonikus Zenekarának vezető karmestere volt, 2020-ban pedig az mdw első női zenekari karmesterprofesszorává nevezték ki. Tavaly a Berlini Filharmonikusoknál is bemutatkozott, idén márciusban pedig első nőként vezényelte a Webern Szimfonikus Zenekart a Musikvereinben.
Alsop pályáját végigkísérték az „elsőségek”. 2001-ben a Bournemouth Symphony Orchestra vezetőjeként ő lett az első nő egy jelentős brit zenekar élén, 2005-ben pedig a Baltimore Symphony Orchestra zeneigazgatójává választották – első nőként egy jelentős amerikai zenekar történetében. 2013-ban első nőként vezényelte a BBC Proms hagyományos záróhangversenyét.
Leonard Bernstein egykori tanítványa évtizedek óta nemcsak vezényel, hanem tudatosan dolgozik azon is, hogy utána más nőknek könnyebb legyen eljutniuk a pulpitusig. 2002-ben létrehozta a női karmestereket támogató Taki Alsop Conducting Fellowship programot; az ösztöndíj és mentorprogram eddig több tucat karmester pályáját segítette.
Hogy erre még mindig szükség van, azt maga az Alsop által indított Purple Baton kampány egyetlen adata is jelzi: a világ zeneigazgatóinak mindössze körülbelül tíz százaléka nő vagy nem férfiként azonosítja magát.
Velencében üresen maradt a szék
Miközben Alsop októberben új feladatot kezd, egy másik női karmesternek ugyancsak ebben a hónapban kellett volna elfoglalnia pályája eddigi legfontosabb posztját. A velencei La Fenice 2025 szeptemberében jelentette be, hogy Beatrice Venezi lesz az operaház új zeneigazgatója. Megbízatása 2026 októberétől 2030 márciusáig szólt volna, és ő lett volna a nagy múltú intézmény első női zeneigazgatója.
A kinevezés azonban már a bejelentésekor tiltakozást váltott ki. A zenekar és az operaház dolgozói egyrészt azt kifogásolták, hogy a döntés előtt nem konzultáltak velük, másrészt Venezi szakmai tapasztalatát nem tartották összemérhetőnek elődei pályájával. A vita politikai színezetet is kapott. A karmester korábban az olasz kulturális minisztérium zenei tanácsadójaként dolgozott, és Giorgia Meloni miniszterelnökhöz, illetve kormányához fűződő kapcsolatát ellenzői mindezt a kinevezés egyik lehetséges háttereként emlegették. A zenészek és a dolgozók ezt politikai beavatkozásként értelmezték; a kormány és Venezi támogatói viszont visszautasították ezt az értelmezést.
A konfliktus hónapokon át tartott. Márciusban a La Fenice vezetése a tiltakozások ellenére megerősítette Venezi kinevezését. Egy hónappal később azonban minden megváltozott. Venezi az argentin La Naciónnak adott interjújában arról beszélt, hogy a velencei zenekarban az állások „gyakorlatilag apáról fiúra öröklődnek”. Az operaház vezetése ezt az együttes művészi és szakmai értékét sértő kijelentésnek minősítette, és április 26-án bejelentette: megszüntet minden jövőbeni együttműködést a karmesterrel.
Ezzel azonban a történet nem ért véget. Venezi júniusban jogi úton megtámadta a döntést, amelyet semmisnek, jogellenesnek és diszkriminatívnak nevezett, és közölte, hogy továbbra is kész ellátni a 2030-ig tervezett feladatait. A La Fenice intendánsa, Nicola Colabianchi ezzel szemben azt állította, hogy a zenekar alapítványának részéről nem létezett aláírt szerződés, és a színház jogászai válaszolnak Venezi beadványára. Így érkezett el 2026 októbere, amikor Venezi eredetileg munkába állt volna Velencében.
A két kinevezést természetesen nem lehet szakmailag egymás mellé tenni. Alsop 69 évesen, több mint három évtizedes nemzetközi karmesteri pályával vállalja el egy fiatal muzsikusokat képző bécsi együttes művészeti irányítását. A 36 éves Venezi számára a La Fenice vezetése pályájának messze legnagyobb intézményi megbízatása lett volna. Mégis érdekes, hogy a két történet éppen ugyanabban a hónapban ér össze.
Alsop ahhoz a nemzedékhez tartozik, amelynek még újra és újra bizonyítania kellett, hogy nő egyáltalán állhat-e egy jelentős szimfonikus zenekar élén.
Saját programjaival később maga is azon dolgozott, hogy ez ne számítson rendkívülinek. Három évtizeddel később Venezi körül már nem az a vita központi kérdése, hogy nő vezényelhet-e egy nagy operaházban. Ellenfelei a szakmai múltját, kinevezésének módját és politikai kapcsolatait támadták; Venezi viszont azt állította, hogy fiatal nőként előítéletekkel is szembe kellett néznie.
Talán éppen ebben mérhető a változás. Egy női karmester kinevezése ma már önmagában nem feltétlenül szenzáció. Az viszont továbbra sem mindegy, hogyan jut el valaki a pulpitusig, ki áll mögötte, milyen szakmai múltat visz magával – és végül mit kezd a hatalommal, amikor végül megkapja.
