Már úton van a Közel-Kelet térségébe a USS Theodore Roosevelt repülőgép-hordozó, a USS Chosin cirkáló, valamint a USS Malkin Island nevű partra szállító hajó is. A vízi járművek összesen 7 ezer matrózt és 2 ezer tengerészgyalogost szállítanak a régióba. Az AP-nek nyilatkozó, neve elhallgatását kérő kormánytisztviselő szerint október végére érhet az erősítés a Perzsa-öbölbe.
Trump csütörtökön a Fehér Házban újságírói kérdésre azt mondta, hogy a november 3-án esedékes félidős választás után nem zárja ki az eszkaláció lehetőségét az Irán elleni háborúban. Ezenkívül az elnök felvetette annak lehetőségét, hogy a Flydubai légi járatán történt támadás elkövetője mögött is Irán állhat, ami újabb indokot adna egy megtorló támadásra az USA részéről. Az iráni kapcsolat meglétére az elnök „az általa hallottak alapján igennel válaszolna”, de állítása szerint még dolgoznak az ügy feltárásán. „Ó, keményen lecsapunk rájuk, ne aggódjon. Csak kérdezze meg őket, ők tudják, mi történt. Keményen lecsapunk rájuk”, válaszolt magabiztosan Trump. Az erősítés a már térségben állomásozó csapatokkal együtt több mint 20 ezer matrózt és tengerészgyalogost jelent, kiegészítve a bevetésre váró több száz repülőgéppel.
A Theodore Roosevelttel már három repülőgéphordozó-harccsoport (CSG) állomásozik majd a térségben, amelyek egyenként is egy közepes méretű ország csapásmérő erejével rendelkeznek. A USS George H. W. Bush, valamint a USS George Washington repülőgép-hordozón kívül a USS Boxer kétéltű partra szállító is a Perzsa-öböl térségében teljesít szolgálatot. Minden CSG egy repülőgép-hordozó zászlóshajóból áll, a fedélzetén 60-75 repülőgéppel és helikopterrel, ezeket támogatja egy lég- és rakétavédelemmel ellátott cirkáló, 2-3 romboló, valamint egy atommeghajtású tengeralattjáró, amely a repülőgép-hordozóra leselkedő víz alatti torpedók és drónok elhárításáért felelős.
Az Irán elleni háború eszkalációja rossz hír a Republikánus Párt jelöltjei számára a félidős választások előtt. A háború az amerikai társadalom minden rétegében egyre népszerűtlenebb, különös tekintettel Trump februárban tett ígéretére, hogy a konfliktust néhány hét alatt le fogja zárni a washingtoni kormányzat.
Az AP-Norc által csütörtökön közzétett felmérés szerint
a válaszadó amerikaiak 65 százaléka az elnököt teszi felelőssé az elszálló árak miatt ahelyett, hogy külső tényezőket nevezne meg. A költségek talán legfontosabb eleme a magas üzemanyagár, amit szorosan a Hormuzi-szoros lezárásához és Trump Irán elleni háborújához köthet az amerikai választó.
Ahogy azt a Népszava hasábjain is megírtuk, a billegő körzetekben induló republikánus képviselők, szenátorok vagy kormányzók igyekeznek távolságot tartani a Trump-adminisztrációtól és az elnök személyétől a félidős választásokig. November 3-a után pedig egy új időszámítás kezdődhet, amelyben a kongresszusi többség megszerzésével a demokraták megköthetik az adminisztráció kezét.
