Brazíliában október 25-én második forduló dönt az államfői tisztségről, miután a vasárnapi első körben Flávio Bolsonaro a vártnál erősebben szerepelt és megelőzte Luiz Inácio Lula da Silva hivatalban lévő elnököt. A szavazatok csaknem teljes feldolgozásakor a jobboldali szenátor 47, Lula 45 százalék körül állt, köztük mintegy 2,2 millió voks volt a különbség. Egyikük sem érte el az első fordulós győzelemhez szükséges ötvenszázalékos küszöböt.
A 45 éves Flávio Bolsonaro Jair Bolsonaro volt elnök legidősebb fia. Eredménye azért különösen figyelemre méltó, mert a kampány utolsó felméréseinek többsége Lulát várta az első helyre. Bolsonaro végül tizennégy államban és a szövetségi körzetben végzett az élen, Lula tizenkét államot nyert meg. A jobboldali jelölt Minas Geraisban is győzött, amelyet Brazíliában hagyományosan az ország politikai hangulatának egyik legfontosabb jelzőjeként figyelnek.
Az első forduló eredménye azt mutatja, hogy Brazíliában a megélhetés és a közbiztonság erősebb kampánytéma lett, mint Lula remélte.
A második forduló szinte új választás lesz. Az első körben kiesett jelöltek több mint kilencmillió szavazója, valamint a rekordközeli, 21 százalékos távolmaradás miatt otthon maradó választók jelenthetik a döntő tartalékot. Több centrista jelölt egyelőre nem állt egyik oldal mögé sem, így mindkét tábor számára kulcsfontosságú lesz, hogy a következő három hétben saját törzsszavazóin túl is képes legyen támogatást szerezni.
Elnököt választ Brazília, a tét a normalitás és az Amazonas vagy a trumpista jövőLula nyolcvanévesen negyedik, nem egymást követő elnöki ciklusára pályázik. Kampánya a szociális programokra, a jövedelmi különbségek csökkentésére és arra épült, hogy korábbi kormányai idején emberek milliói kerültek ki a mélyszegénységből. Az első forduló eredménye ugyanakkor azt mutatja, hogy a kedvező foglalkoztatási mutatók és a csökkenő egyenlőtlenség önmagában nem tudta ellensúlyozni a megélhetési költségek, a korrupció és a közbiztonság miatti elégedetlenséget.
A Bolsonaro-tábor a bűnözést, a háztartások terheit és a kormány gazdaságpolitikáját állította a kampány középpontjába. Flávio Bolsonaro apjához hasonlóan kemény rendészeti politikát ígér, gazdasági programjában pedig piacbarátabb irányt, kisebb állami beavatkozást és szigorúbb költségvetési politikát hangsúlyoz. A pénzügyi piacok egy része kedvezően fogadta a vártnál jobb jobboldali eredményt, bár az elnök mozgásterét a kongresszusi erőviszonyok legalább annyira meghatározzák majd, mint saját programja.
A Bolsonaro név egyszerre erőforrás és teher. Jair Bolsonaro továbbra is a brazil jobboldal legerősebb politikai márkája, de jelenleg hosszú börtönbüntetését tölti a 2022-es választás eredményének megdöntésére irányuló puccskísérlet miatt. Fia a kampányban igyekezett megtartani az apai tábor lelkesedését, miközben mérsékeltebb és kormányképesebb arculatot mutatott a bizonytalan szavazóknak. Az első forduló alapján ez a kettős stratégia működött.
A második fordulóban több mint kilencmillió, kiesett jelöltre adott voks és a távol maradók tömege lehet a döntő tartalék.
Lula számára a következő hetek legfontosabb feladata a mozgósítás lesz. A Munkáspárt továbbra is erős az északkeleti, szegényebb államokban és a nagyvárosi baloldali közegben, de a második forduló megnyeréséhez javítania kell a délkeleti ipari térségekben. Különösen Minas Gerais és São Paulo lehet döntő. Bolsonaro eközben azt próbálja majd kihasználni, hogy az első forduló lendülete és a jobboldal más jelöltjeinek szavazatai papíron kedvezőbb tartalékot jelentenek számára.
A választás külpolitikai tétje is jelentős. Lula a globális Dél önálló hangjaként igyekezett pozicionálni Brazíliát, szoros kapcsolatokat ápol Kínával, és több kérdésben távolságot tart Washingtontól. Flávio Bolsonaro politikai közege ezzel szemben Donald Trump amerikai elnökhöz áll közelebb. Lula a kampányban azzal vádolta a Trump-kormányzatot, hogy vámokkal és más eszközökkel beavatkozik a brazil politikába; Washington ezt tagadja.
A korrupciós ügyek szintén végigkísérik a kampányt. Lula politikai pályáját hosszú ideje terhelik a Munkáspárt körüli botrányok, noha saját korábbi ítéleteit eljárási okokból megsemmisítették. A Banco Master körüli pénzügyi botrány mindkét tábort érintő vádaskodásokhoz vezetett. Brazíliában a korrupció kérdése különösen erősen mozgósítja a középosztályt, ezért a következő hetekben mindkét oldal megpróbálhatja ellenfelét hitelteleníteni ezen a terepen.
Elkezdődött a brazil elnökválasztásA vasárnapi voksolás ugyanakkor rendben zajlott, és a választási hatóság nem jelzett rendszerszintű problémát az elektronikus szavazással kapcsolatban. Október 25-én így két közel azonos erejű politikai tábor méri össze erejét. Bolsonaro az első hely lendületét, Lula pedig a második fordulókban hagyományosan nagyobb mozgósítási képességét próbálja kihasználni. A tét nemcsak az elnöki palota, hanem Brazília gazdasági és külpolitikai irányának meghatározása is lesz.
