Szerdán megérkezett a végleges megerősítés a magyar fél részéről, hogy nincs több kérdésük, és továbbra is tartják magukat ahhoz a szöveghez, amelyben megállapodtak az ukrán féllel, rögzítették a két ország közti 11 pontos, a kisebbségi jogokat érintő törvényszöveg tervezetét – tájékoztatta lapunkat névtelenséget kérő, megbízható ukrán forrás.
Még szeptember 27-én is voltak vitatott, de kevésbé lényegesnek számító vitapontok, amelyek alapvetően egészen apró technikai részleteknek tekinthetők. Az utolsó megbeszélés a két ország szakértői csapata között körülbelül 40 percig tartott. Az ukrán parlament október 12-én ül össze újra, amikor napirendre tűzhetik a témát, és a törvénytervezetet akár már másnap, harmadnap el is fogadhatják, de azt legkésőbb október 16-ig véglegesítheti az ukrán törvényhozás – a kifejezetten optimista megközelítés szerint.
Ahogy az uniós csatlakozási tárgyalásokon is klaszterekbe sorolták a témákat, itt is három részre osztották a tizenegy pontot.
Az első öt kérdés lezártnak tekinthető, ezek a kárpátaljaiak, illetve általában a kisebbségek oktatási kérdéseit kívánják rendezni. Ennek a fejezetnek (1-5) az eredeti határideje december 31., s ehhez képest felgyorsultak az események, miután februárban megállapodott róluk a két kormány delegációja.
A továbbiak végső határideje jövő május. Azok legfőképp a zászlóhasználatról, a címerről, a városházákat is érintő módosításokról szólnak. Ezeket azonban nem lehet egyetlen törvénnyel rendezni, mert sok jogszabályt kellene módosítani ahhoz, hogy a megoldás működőképes legyen.
Ellenben a tizenegyedik pont véglegesítése hosszabb időt igényel a helyzet mostani értelmezése szerint. A kárpátaljai kisebbség parlamenti képviseletének bizonyos formájáról van szó, amihez alkotmánymódosításra lenne szükség, ez pedig jelenleg nem reális a háborús helyzetre való tekintettel. Ezért most hasonló, az Európai Unió különböző országaiban létező áthidaló megoldásokat keresnek. Megvizsgálják, hogy Romániában, Lengyelországban és Magyarországon milyen formában oldották meg a nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletét. Ezek alapján viszont kiderült az is, hogy a magyar jogszabályi megoldást nem lehet átültetni az ukrán törvénykezési szisztémába – mondta el forrásunk.
Azonban ez sem lehet akadály. Mielőbbi megoldásban gondolkodik az ukrán fél, mivel alapvető fontosságú számára az úgynevezett klaszterek megnyitásának kérdése. Márpedig a magyar fél mindezt a 11 pont megvalósításához köti. A parlamenti képviseletet tehát minél előbb meg kell oldani ahhoz, hogy a magyar kormány az uniós csatlakozás elé ne gördítsen további akadályt.
A magyar szakértői csoport nemleges szavazata miatt egyelőre leállt a további klaszterek megnyitása.
Júniusban még igennel szavazott a magyar delegáció, de a nyár végén ismét negatív válasz született szakértői szinten. Pedig az Európai Parlamentben is sürget az idő, mivelhogy előzetes információk szerint október 12-én ismét szavazásra bocsáthatják az újabb klaszterek megnyitását. Vigaszul, illetve a helyzet megértésére magyarázatul szolgálhat, hogy Montenegró például húsz éve hiába próbálja lezárni a klasztereket, noha esetében hosszú ideje megnyitották a szakértői tárgyalásokat.
Mindezektől függetlenül a magyar fél álláspontja továbbra is az, hogy nem támogatja Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását, épp arra való hivatkozással, hogy a nyugat-balkáni csatlakozás is folyamatosan húzódik. Ebből következően a klaszterek megnyitásától még hosszú út vezet azok lezárásáig.
A hat klaszter közül az első (alapvetőkérdések) és az utolsó (külkapcsolatok) megnyitásának folyamata sínen van. A harmadik (versenyképesség és inkluzív növekedés) is „rendjén levőnek számít”, de a 2. (belső piac), a 4. (zöld politika) és az 5. (erőforrások, mezőgazdaság és kohézió) esetében – ahogy fogalmazott forrásunk – „hosszabb egyeztetésre lesz szükség”.
