Népes közönség gyűlt össze tegnap New Yorkban a Council for Foreign Relations agytröszt által szervezett beszélgetésen, amelyen Orbán Anita külügyminiszter és miniszterelnökhelyettes volt a vendég. A nagy érdeklődés láthatóan az Orbán Viktor illiberális rendszerét megdöntő Tisza Pártnak és kormányának is szólt, mivel autokratikus tendenciák az Egyesült Államokban is megjelentek a második Trump-adminisztráció idején. Az erre vonatkozó kérdésekre Orbán Anita a pragmatikus politikai programmal és hatékony kampányolással válaszolt.
A külügyminiszter felvázolta a külföldi közönségnek, hogy Orbán Viktor kormányzása alatt az országos média 80 százalékát a kormány tartotta a kezében, míg a Tiszának csak a Facebook, a TikTok, illetve a személyes találkozások ereje adott lehetőséget az üzeneteik célba juttatására. Orbán Anita szerint a siker kulcsa az emberek valós problémáiról folytatott párbeszéd. Azt is felidézte, hogy a kampány során Magyar Péter több mint 700 településre jutott el, egyes helyeken kétszer vagy háromszor is járt, a kampány célegyenesében pedig naponta akár 8-9 politikai gyűlést is tartott az országban.
A másik népszerű téma az Ukrajnával való külkapcsolatok felújítása volt, mivel – Orbán Anita elmondása szerint – az előző kormányok több gyűlöletkampányt is szerveztek Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és országa köré. A külügyminiszter sikeresnek nevezte az Ukrajnával júniusban kötött megállapodást, amely a kárpátaljai magyar kisebbség oktatási, kulturális és jelképhasználati jogait biztosítja majd; a szerződés részleteit még finomítják a felek, majd ezután mehet a szerződés szövege az ukrán Rada elé végleges szentesítésre.
Orbán Anita kifejtette:
Magyarország teljes mértékben érdekelt az Ukrajnával való kétoldalú együttműködésben, de ennek megvalósítása időbe telik, hiszen az Orbán-kormányok nagy fokú bizalmatlanságot ültettek el a magyar választókban.
Ezt a rossz társadalmi közérzetet ők megörökölték, amelyet idővel szét kell oszlatni. Erre példát is mondott: a tavaszi választási kampányban több olyan aggódó telefont is kaptak, amelyben egy esetleges ukrán inváziótól féltek a választók a Tisza győzelme esetén.
Magyarország nem kér az új ukrán kezdeményezésű regionális együttműködésből, bár nem tudni, miértOrbán Anita azt is kiemelte, hogy a magyar kormány az Európai Unióba való új belépőkkel szemben egy értékalapú felvételt tart kívánatosnak. Pozitív példaként hozta fel Montenegrót, amely a Nyugat-Balkán integrációs éltanulójaként már 2028-ra a közösség teljes jogú tagja lehet. A kormány kifejezetten támogatja a Nyugat-Balkán országainak uniós integrációját, ezért békés együttműködésre törekszik Szerbiával és a Boszniai Szerb Köztársasággal is.
A közönség tagjai a migrációval kapcsolatos budapesti álláspontra is rákérdeztek a külügyminiszternél. Orbán Anita kifejtette, hogy a migrációs politikában a kontinuitást fogják képviselni az előző kormányokkal, hiszen fontosnak tartják a magyar országhatárok és a közös schengeni határok védelmét is. A miniszter szerint sokat változott a kérdés megítélése a 2015-ös nagy migrációs válság óta, különös tekintettel a nemrég történt ceutai incidensre. Ennek megfelelően fog eljárni az új magyar kormány is.
Átalakult Európában a migráció társadalmi megítélése, miközben a kontinens öregszik, és számos ágazatban egyre nagyobb a munkaerőhiányA ceutai válság után a kölcsönös határellenőrzés nehezíti Róma–Madrid viszonyát