Francis Halzen felfedezte, hogy a Déli-sark jege felhasználható a neutrínóknak nevezett részecskék nyomon követésére. Elképzelése vezető kutatóként meghatározó volt az IceCube Neutrínó Obszervatórium létrehozásában – ez egy köbkilométernyi jégbe telepített, fényérzékelőkkel felszerelt berendezés. Az IceCube segítségével a kutatók a távoli világegyetem rendkívül nagy energiájú folyamataiból származó neutrínókat is érzékelhetik.
A neutrínók mindenütt jelen vannak, mégsem árulják el magukat. Áthaladnak az egész Földön és a testünkön is anélkül, hogy észrevennénk őket. Nagyon ritkán azonban egy neutrínó kölcsönhatásba lép egy atommaggal, és ez lehetővé teszi, hogy a megfelelő berendezéssel rendelkező kutatók kimutassák őket.
A tudósok régóta tudják, hogy a kozmoszban természetes részecskegyorsítók találhatók, amelyek akár a földi laboratóriumokban elérhető energiánál egymilliószor nagyobb energiájú részecskéket is kibocsáthatnak. Ezeknek a forrásoknak számos tulajdonsága rejtélyes: mik ezek, hol találhatók, és melyek a bennük zajló legfontosabb folyamatok?
A rendkívül nagy energiájú neutrínók ugyanabban a környezetben keletkeznek, mint más típusú részecskék. Más részecskékkel ellentétben azonban a neutrínók úgy jutnak el hozzánk, hogy közben nem változtatnak irányt és nem veszítenek energiájukból. Ez azt jelenti, hogy olyan információkat szolgáltathatnak, amelyekhez más módon nem lehet hozzájutni.
Fénnyel kapcsolják az idegsejteket: három kutató kapta az orvosi Nobel-díjat 2026-banFrancis Halzen 1988-ban mutatta be először elképzelését a neutrínók Déli-sarkon történő érzékeléséről. Amikor egy neutrínó összeütközik egy atommaggal, egy felvillanó fényjel keletkezik, amelyet a tiszta gleccserjégbe telepített érzékelők nyomon tudnak követni. A Déli-sark jege számos előnnyel jár: mentes a különféle zavaró hatásoktól, és a terület geológiailag stabil, nincsenek földrengések. Halzen elképzelése hamarosan más kutatók támogatását is elnyerte, és alig néhány évvel később megkezdődtek az érzékelők jégbe telepítésével kapcsolatos előzetes tesztek.
A rendkívül nagy energiájú kozmikus neutrínók nagyon ritkák, ezért a megfelelő számú ütközés megfigyeléséhez hatalmas jégtömegre van szükség. Az IceCube egy teljes köbkilométernyi jeget fed le, és 2011-ben készült el. A kutatók hamarosan felfedezték az első nagy energiájú neutrínókat, néhány évvel később pedig közzétehették azoknak a neutrínóknak a felfedezését, amelyeknek a Naprendszerünkön messze kívülről kell származniuk. Ezzel kezdetét vehette a világegyetem neutrínóforrásainak módszeres kutatása.
„Francis Halzen egy nemzetközi kutatókból és mérnökökből álló csapatot vezetett, amely egy fantasztikus műszert hozott létre számunkra. Kitartása és tudományos víziója megnyitotta az utat a csillagászat egy új formája előtt” – mondta Mark Pearce, a Nobel-fizikai bizottság elnöke.
Az IceCube által folyamatosan gyűjtött neutrínóészlelések új ismeretekkel szolgálnak majd azokról a szélsőséges, heves környezetekről, amelyekben nagy energiájú neutrínók keletkezhetnek – és akár korábban ismeretlen kozmikus jelenségekre is fényt deríthetnek.
A fizikai Nobel-díjjal 2026-ban 12 millió svéd korona, azaz körülbelül 390 millió forint jár, miután a Nobel Alapítvány 9%-kal megemelte a pénzjutalom összegét az inflációra tekintettel.
A fizikai Nobel-díjat magyarnak legutoljára 2023-ban ítélték oda: Krausz Ferencnek, aki Pierre Agostinival és Anne L'Huillierrel kapta meg az elismerést az attoszekundumos fényimpulzusok kutatásáért. Érdemes korábbi magyar kitüntetettjeinkről is megemlékezni: Lénárd Fülöp 1905-ben a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért, Wigner Jenő 1963-ban az atommagok és az elemi részecskék elméletének továbbfejlesztéséért, Gábor Dénes 1971-ben a holográfiai módszer feltalálásáért és fejlesztéséért kapta meg a világ egyik legrangosabb elismerését.
