Szakértők szerint több mint tízezer régészeti lelőhelyet fenyeget Peru partvidékén a várakozások szerint rendkívül erős, akár rekordot is döntő El Niño, amelyre ráadásul a hatóságok a figyelmeztetések ellenére sem készültek fel kellő mértékben. Pedig erre a The Art Newspaper értesülései szerint legalább hónapok álltak rendelkezésükre.
Az El Niño hatása amúgy sem ismeretlen a helyiek előtt, hiszen a jelenség évezredek óta létezik a Csendes-óceán középső és keleti részén. A felszíni vizek időszakos, rendellenes felmelegedésével járó éghajlati jelenség világszerte befolyásolja az időjárást. Különösen erős változatait „szuper-El Niño” vagy „mega-El Niño” néven is emlegetik: ilyen volt az 1982–1983-as, az 1997–1998-as és a 2015–2016-os esemény is. A szakértők szerint az éghajlatváltozás az El Niño intenzitására is hatással lehet. A Science tudományos folyóiratban augusztusban megjelent tanulmány például az El Niño elmúlt évtizedekben tapasztalt erősödéséről számolt be.
Peru partvidékén különösen a vályogból készült építmények érzékenyek az El Niño hatására özönvízszerűen lezúduló csapadékra és az ezzel járó erózióra. Főleg a régészeti emlékekben gazdag északi partszakasz van veszélyben, ahol az előrejelzések szerint a következő hónapokban, egészen 2027 májusáig súlyos károk keletkezhetnek.
Az építőanyag elterjedése a vidéken mellesleg nem véletlen: Ana Cecilia Mauricio geoarcheológus a The Art Newspapernek úgy fogalmazott, az El Niño okozta időjárási változások a spanyol hódítás előtt itt élő társadalmakat technikai újításokra is ösztönözték. A heves esőzések után visszamaradó agyagüledék kézenfekvő alapanyagul szolgálhatott a vályogkészítéshez. A szakértő szerint így éppen a pusztító jelenség is hozzájárulhatott annak az építőanyagnak a megjelenéséhez, amelyből a ma veszélyben lévő ősi építmények jelentős része készült.
Mivel a probléma nem új keletű a térségben, a korábbi pusztításokból okulva a perui kutatók évek óta dolgoznak a lelőhelyek megfigyelésének és védelmének módszerein, eredményeiket pedig a hatóságok rendelkezésére bocsátják. A szakértők körében jelenleg az okozza a legnagyobb felháborodást, hogy a figyelmeztetések és a korábbi pusztítások tapasztalatai ellenére sem tették meg időben a szükséges óvintézkedéseket. Alberto Beingolea, az ország kulturális minisztere is úgy fogalmazott: a perui állam nincs felkészülve az előre látható következményekre, a megelőzésre már nincs lehetőség, csupán sürgősségi munkálatokra maradt idő. A The Art Newspaper rámutat, a politikai zűrzavar is nagy szerepet játszhatott a késlekedésben: Perunak kilenc elnöke volt az elmúlt egy évtizedben.
Peru korántsem az egyetlen ország, ahol az egyre szélsőségesebbé váló időjárási körülmények pótolhatatlan műemlékeket, lelőhelyeket vagy műalkotásokat sodornak veszélybe. Az UNESCO már 2020-ban arról írt, hogy az áradások, az erdőtüzek és az éghajlatváltozás hosszabb távú hatásai visszafordíthatatlan károkat okozhatnak a kulturális örökségben. Az elmúlt évek árvizei világszerte számos példával szolgáltak erre.
2023-ban az olaszországi Faenza városában mintegy 1800 műalkotás – köztük festmények és kerámiák – került víz és sár alá, miután az ár elöntötte a Guerrino Tramonti Házmúzeum föld alatti raktárát. Szintén árvíz okozott óriási pusztítást Németországban 2021-ben, amikor Bad Neuenahr-Ahrweiler városi múzeumának közel 2800 tárgyat őrző raktára került víz alá. A gyűjtemény egy mélygarázsban kapott helyet, ahonnan a műtárgyak kimentését a megrongálódott utak és az elárasztott járművek is nehezítették.
2022-ben a pakisztáni Mohendzsodáro több mint négyezer éves városának maradványai szenvedtek jelentős károkat. Brazíliában pedig a 2024 tavaszán bekövetkezett rendkívüli áradások kulturális intézményeket is sújtottak: a Smithsonian közreműködésével készült jelentés műholdfelvételek alapján négy Porto Alegre-i múzeumban igazolt károkat, köztük Rio Grande do Sul állam művészeti múzeumában.
A Scientific Reports tudományos folyóiratban 2026 márciusában megjelent tanulmány szerint a tengerszint emelkedése a Húsvét-sziget híres kőszobraihoz kapcsolódó part menti szertartási emelvényeket is fenyegeti. A kutatók modellezése alapján négy ilyen emelvényt már a jelenlegi tengerszint mellett is érint a víz, 2080-ig pedig további nyolc kerülhet veszélybe.
