Kedvező inflációs adat érkezett, az élelmiszerárak továbbra is csökkennek

Egyelőre még nem érezteti hatását a világpiaci energiaárak emelkedése a magyarországi inflációban – ez derül ki a friss adatokból. A KSH közlése szerint szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 1,6 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Augusztushoz képest az árak 0,2 százalékkal emelkedtek, vagyis a nemzetközi energiaárak emelkedése ellenére idehaza (még) nem indult be az infláció növekedése. Az uniós összehasonlításban mérvadó harmonizált árindex 2,1 százalékos áremelkedést mutat idehaza, ami lényegesen elmarad az eurózónában mért 3,8 százalékos szeptemberi inflációtól. A nyugdíjas fogyasztói árindex egy év alatt 1,1 százalékkal emelkedett.

Nem rossz – így kommentálta tömören Nagy János, az Erste Bank elemzője az inflációs adatot, hiszen az 1,6 százalékos áremelkedés elmaradt a várakozásoktól, nem mellesleg az adat támogatja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemrég bejelentett és 2028 januárjától bevezetendő 2,5 százalékos inflációs céljának elérését. A nyáron látott, kellemes meglepetések sora folytatódott az inflációs adatok terén szeptemberben is. A részletek tekintetében fontos kiemelni, hogy az alapfolyamatokat leginkább megfogó maginfláció lassulni tudott augusztushoz képest, ami kimondottan kedvező fejlemény.

Ezzel párhuzamosan a globális élelmiszerárak is növekedésnek indultak az elmúlt hónapokban, ami eddig nem jelent meg az itthoni boltok polcain. Összességében az idei évre 1,8 százalékos, a jövő évre 3,0 százalékos átlagos inflációt várunk – fogalmazott az Erste elemzője.

Virovácz Péter az ING Bank elemzője is kedvezőnek nevezte a friss adatokat, elsősorban az élelmiszerárak és szolgáltatások szeptemberi csökkenését emelve ki. Előre tekintve, amennyiben a vállalatok rövid távú inflációs várakozásai horgonyzottak maradnak, és az új, 2,5 százalékra csökkentett inflációs cél is egyre szélesebb körben válik igazodási ponttá, akár további kedvező inflációs meglepetések is érkezhetnek – fogalmazott az elemző. A bérnyomás, az energiaárak emelkedése és a globális kockázatkerülésből fakadó forintgyengülés ellenére a szeptemberi adatok meglepően visszafogott árazási dinamikára utalnak. A jövő év elején ugyanakkor a vállalatok már beépíthetik áraikba az idei év második felében bekövetkezett költségemelkedést, aminek hatására az infláció átmenetileg 3,5 százalék közelébe emelkedhet. Az ING Bank legfrissebb gyorsbecslése szerint a pénzromlás az év végéig lassan emelkedő pályán mozoghat, decemberre elérve a 2,4 százalékot. Az idei év egészében átlagosan 1,8 százalékos inflációval kalkulálunk, míg 2027-ben 2,9–3,0 százalék között alakulhat az éves átlagos árszínvonal-emelkedés – fogalmazott Virovácz Péter.

A KSH adatai szerint az elmúlt egy évben az élelmiszerek ára 1,3 százalékkal csökkent, ám ha nem számítjuk ide a gyorsan dráguló éttermi szolgáltatásokat, akkor a bolti élelmiszerárak valójában 4,6 százalékkal alacsonyabbak, mint egy évvel korábban. A KSH árösszeírói szerint ezen belül a burgonya 7,8, az eszpresszókávé és a munkahelyi előfizetéses menü 6,6-6,6, az étolaj 6,4, az éttermi étkezés (nem előfizetéses) 5,8, az iskolai étkezés 5,7, a büféáruk 5,4, a cukorka és a méz 2,7 százalékkal drágult egy év alatt. A termékcsoporton belül a húskonzerv ára 26,7, a vaj, vajkrémé 15,6, a friss hazai és déligyümölcsé 14,4, a sertéshúsé 11,0, a sajté 10,2, a cukoré 8,2, a tejé 8,1, a bolti kávéé 7,4, a száraztésztáé és tejterméké (sajt nélkül) 6,7-6,7, a csokoládé, kakaóé 6,2, a tojásé 5,4, a baromfihúsé 5,3, a friss zöldségé 4,1 százalékkal mérséklődött. A szolgáltatások 4,9 százalékkal drágultak, ezen belül a színház 17,6, a teherszállítás 14,9, a taxi 11,5, a postai szolgáltatások 9,6, a testápolási szolgáltatások 8,4, a járműjavítás, -karbantartás 8,3, a belföldi üdülés 7,8 százalékkal lett drágább. A szeszes italok, dohányáruk ára 3,3 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 4,2 százalékkal. A háztartási energiáért 4,0, ezen belül a vezetékes gázért 11,0 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, míg az elektromos energiáért 1,3 százalékkal többet. A tartós fogyasztási cikkek ára 1,2 százalékkal emelkedett. A gyógyszer, gyógyáruk 1,3 százalékkal, a járműüzemanyagok 6,9 százalékkal drágultak.

Egy hónap alatt, vagyis augusztushoz képest az árak átlagosan 0,2 százalékkal növekedtek. Az élelmiszerek ára átlagosan 0,1 százalékkal csökkent (a vendéglátási szolgáltatások nélkül 0,3 százalékkal), csökkentek, a szolgáltatások ára is fél százalékkal lett kisebb – jellemzően a nyári szezon kifutásával a turisztikai szolgáltatásoknál volt megfigyelhető az árcsökkenés. A szeszes italok, dohányáruk ára 0,1 százalékkal növekedett, ezen belül a dohányáruké stagnált, a szeszes italoké 0,1 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok ára 5,9 százalékkal növekedett, a ruházkodási cikkek 1,3 százalékkal kerültek többe.

OKSZ: menjen már az árrésstop!

Látva a kedvező élelmiszer-inflációs adatokat, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) újfent felhívja a kormány figyelmét a kiskereskedelmi árrésstop kivezetésére. Ennek lehetőségéről Magyar Péter miniszterelnök is beszélt egy lakossági fórumon, mondván, az árrésstop miatt számos kis üzlet zárt be az elmúlt években vagyis összességében az káros a gazdaságnak. Az OKSZ közleményében rámutat, hogy a vendéglátás nélkül számított élelmiszerárak 4,6 százalékkal csökkentek tavaly szeptemberhez képest. A szervezet szerint ez továbbra is jó lehetőséget biztosít az árrésstop kivezetésére, ami így nem okozna újabb jelentős növekedést a fogyasztói árakban. Az OKSZ úgy látja, hogy az árrésstop kivezetése után újra elinduló komolyabb árengedményes akciók több százezer magyar családnak tennék jó áron elérhetővé az alapélelmiszereket is. Az árrésstop kivezetésével a települési kisboltok felszabadulnának a rájuk nehezedő nyomás alól, ami miatt tömegesen zárnak be az elmúlt években, emellett újra elindulhatnának a beruházások és a fejlesztések a kiskereskedelmi szektorban.