Magyarország;kiskereskedelem;megszüntetés;árréstop;

Elegük lett, már november 1-től kivezetnék az árrésstopot a zöldségtermesztők

November 1-jétől szükségesnek tartaná az árrésstop kivezetését Nagypéter Sándor, a Dél-KerTész elnöke, aki szerint ez nem okozna érdemi áremelkedést. Az ágazat helyzetén az 5 százalékos áfával is javítanának, aminek 150-160 milliárd forintos egyszeri költségvetési hatása lehetne. Szerinte az árrésstophoz kapcsolódó Árfigyelő már hátrányos helyzetbe hozza a beszállítókat.

Minél előbb, akár már november 1-jétől indokolt lenne kivezetni az árrésstopot – mondta Nagypéter Sándor, a Dél-KerTész elnöke a szervezet keddi sajtótájékoztatóján. Szerinte ma már semmi nem indokolja az intézkedés fenntartását, megszüntetéséből pedig nem következne érdemi áremelkedés. A paprika és a paradicsom esetében ráadásul kifutóban van a szezon, az almánál viszont éppen most lenne különösen fontos a korlátozás megszüntetése.

A termelői szervezet már az árrésstop bevezetésekor is jelezte, hogy a tízszázalékos korlátot problémásnak tartja. Nagypéter szerint ekkora árrésből sok esetben nem lehet fedezni az értékesítés, a logisztika vagy például a hűtött tárolás költségeit. Tapasztalataik szerint az intézkedés az egyre alacsonyabb beszállítói árak felé kényszerítette a termelőket. Ha nem teljesítették a láncok elvárásait, akár „kilistázták” őket, ráadásul az erősödő forint tovább javította az importtermékek pozícióját. Ez a hazai termelők helyzetét még inkább rontotta. Az árrésstop emellett átárazódást is okozott, a korlátozás alá nem tartozó termékeken nagyobb árrések jelentek meg. Ezt a Dél-KerTész saját értékesítésében, például a színes paprikáknál is érzékelte.

A termelői szervezet az árrésstop kivezetése mellett a zöldségek és gyümölcsök áfájának 5 százalékra csökkentését is szükségesnek tartja, amit szerintük 2027 első negyedében lenne a legszerencsésebb meglépni. 

A változtatás 150-160 milliárd forintos egyszeri költségvetési hatással járna, ugyanakkor a Dél-KerTész szerint jelentősen fehéríthetné a piacot.

A tisztább piaci viszonyok a kis és közepes gazdaságok fennmaradását és fejlesztését segíthetnék, ezen keresztül pedig a hazai termelés is növekedhetne.

Nem mellékesen kiemelte, hogy az Árfigyelő fenntartását ugyancsak problémásnak tartják. A szervezet tapasztalatai szerint ha egy áruházlánc valamelyik versenytársánál alacsonyabb fogyasztói árat lát, azonnal árcsökkentést próbál elérni a beszállítójánál. Csakhogy a láncok kiszolgálási költségei eltérnek, más lehet a csomagolás, a logisztika vagy akár a göngyöleg bérleti díja. Nagypéter szerint ezért az árak ilyen összevetése szakmailag sem korrekt, az Árfigyelő pedig a termelők számára kontraproduktívvá vált, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, sőt kifejezetten rossz helyzetbe hozta őket.

A 442 termelőt tömörítő Dél-KerTész eközben az év első nyolc hónapjában 16,2 milliárd forintos forgalmat ért el, mintegy kétmilliárddal többet az egy évvel korábbinál. A paprika és a paradicsom mellett a hagyma is jelentős súlyt képviselt. Legfontosabb exportpiacuk Csehország és Szlovákia, amelyek együttesen a kivitt mennyiség mintegy 80 százalékát adják, de egyre erősebb a németországi értékesítés is.

Nagypéter kitért a beruházások szükségességére, amelyet az árrésstop bevezetése jelentősen visszavetett. Szerinte további technológiai fejlesztésekkel a magyar hajtatott paprika és paradicsom a spanyol és holland termékekkel szemben is komoly régiós tényezővé válhat. Ez szükségszerűség is, mert ezáltal lehet egyre jobban alkalmazkodni a klimatikus kihívásokhoz is. A párásító-, szellőztető- és tápoldatozó rendszerek, valamint a fóliakorszerűsítések révén az idei aszály és a 40 fok feletti hőhullámok már nem okoztak olyan terméskiesést, mint a korábbi években. A növényházi termelést azonban az aszály közvetve továbbra is érinti, egyebek mellett azért, mert a kártevők egyre nagyobb számban húzódnak ezekre a területekre.

Nagypéter szerint

a vízfelhasználásban is szemléletváltásra van szükség. Nem lehet kizárólag arra várni, hogy az állam oldja meg a problémát; az államnak, az önkormányzatoknak és a termelőknek közösen kellene gondoskodniuk a rendelkezésre álló víz megtartásáról és hatékony felhasználásáról. 

A szabadföldi zöldségtermesztésben pedig a termelési rendszereket is újra kell gondolni, mert víz nélkül hosszabb távon nem lehet termelni.

A Dél-KerTész vezetője szerint mindehhez olyan, politikai széljárástól független ágazati stratégiára lenne szükség, amely kijelöli a nemzetgazdasági szempontból értékes és megfelelő jövedelmet biztosító termékpályákat. Ennek végtelenül egyszerű oka van – vélekedett a szakember –; a mezőgazdaság ugyanolyan vállalkozási rendszer, mint bármely más ágazat. Így hosszabb távon a saját lábán is meg kell állnia, és a harmadik országok termelőivel szemben is versenyképesnek kell maradnia. Egy megalapozott stratégiának ezt kellene garantálnia. 

Augusztusban az ipari termelés 8,7 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbihoz viszonyítva, ami óriási növekedés, de nem annyira jó szám, mint első látásra tűnik, a bázis ugyanis nagyon alacsony volt. Magyar Péter is elbüszkélkedett az adattal, pedig a növekedést alig néhány gyár húzza, vagyis a Tisza-kormánynak lenne bőven teendője.