Elege lett a magyar mutyiból Brüsszelnek, ezermilliárdos támogatást is visszakérhetnek

Publikálás dátuma
2019.05.21. 16:20

Fotó: Népszava
A kormány tíz százalékos korrekciót próbál elérni, de az Európai Bizottság ennél jóval komolyabb büntetést is kiróhat a szabálytalanságoktól hemzsegő uniós közbeszerzések miatt.
Magyar delegáció érkezett kedden Brüsszelbe, hogy megkísérelje lealkudni az uniós támogatásmegvonásokat -értesült a 24.hu. A hírportál információi szerint az Európai Bizottság „halmazati büntetést” helyezett kilátásba, mert az egymást követő vizsgálatok rendre ugyanazt az eredményt hozták ki: az uniós forrásból támogatott projektek közbeszerzéseinél igen sok a szabálytalanság, a közbeszerzés magyarországi ellenőrző rendszere nem működik megfelelően, így zavartalanul csapolhatják az uniós kasszát.

Már négy éve is súlyos problémákat találtak

Emlékeztetőül - írja a lap - 2015 tavaszán, amikor az Orbán-Simicska háború bevezető epizódjaként az M4-es autópálya építését leállították, a kormány az Európai Bizottság kartellgyanújával hozakodott elő, ám kiderült, hogy Brüsszelben nem is foglalkoztak a sztrádaüggyel. Ellenben az akkoriban Lázár János vezette uniós forrásokat menedzselő szervezetről lesújtó bizonyítványt küldtek. A Miniszterelnökség a megállapításokat ugyan nem hozta nyilvánosságra, de a HVG-ből megtudhattuk, hogy a brüsszeli revizorok 55 közbeszerzési eljárást, 665 millió euró értékű szerződést választottak ki a 2014-es termésből, a nagy értékű, illetve a kockázatosnak ítélt területekről. Közülük 13 tender akadt fenn a szűrőn, és összesen 16 kifogásolható tételt találtak, azaz
minden harmadik-negyedik eljárásban találtak súlyos szabálytalanságot.

Nagyjából minden másodiknál korrekciót írtak elő, több milliárd forint értékben. A minta az összes operatív programot lefedte, és a kutakodás azt hozta ki, hogy minden terület „fertőzött”, vagyis a hiba rendszerszerű. Fennakadt a szűrőn például a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal irodabútor-beszerzése, ahol csak egy konkrét konzorcium tudott nyerni, míg a csepeli szabadkikötő fejlesztésére egyedül az akkor még Simicska Lajos érdekeltségében álló Közgép volt alkalmas. A bizottság azt ugyan nem mondta ki, hogy minden az oligarcháknak jut, de annyit igen, hogy a nagyberuházásoknál indokolatlanul korlátozzák a potenciális pályázók körét, az uniós pénzekhez való hozzáférés kevés cégnél koncentrálódik, nincs igazi verseny, így az építkezések indokolatlanul drágák.

Rendszerszintű hibák és visszaélések

A hibák javítására egy sor javaslatot adtak a brüsszeli szakértők, egyúttal jelezték, hogy szorosan felügyelik a jelentés javaslatainak végrehajtását. Az erős jelzés ellenére azonban nemhogy javult volna, hanem még romlott is a helyzet.
A 2015-2017-es időszakból 1200 milliárd forint összértékű közbeszerzést vizsgálva az Európai Bizottság 29-ből 24 projektben talált kivetnivalót.

 A  vizsgálat megállapította, hogy súlyos hibákkal, éppen csak működik a közbeszerzések ellenőrzési rendszere, és az Európai Bizottság az átvizsgált minta alapján indokoltnak látta, hogy az uniós támogatásokból minden tizedik eurót megvonjon Magyarországtól. Vagyis csak a kiválasztott mintában feltárt szabálytalanságok miatt több mint 100 milliárd forint levonást számoltak ki. De nemcsak egyedi, hanem egy sor rendszerszintű hibát is azonosítottak, ami azt jelenti, hogy sokkal több szerződés érintett, így a támogatásvesztés is sokkal nagyobb lehet. A lap úgy tudja, az Európai Bizottság időközben emelte a tétet, tekintettel arra, hogy az egymást követő ellenőrzések során nem tapasztalt javulást a közbeszerzés-ellenőrzés rendszerében. Rendszerszintű hibák merültek fel, minden eljárás ezen a lyukas szűrőn haladt át, ilyen alapon a 2014 eleje és 2018 vége között időszak  minden közbeszerzése érintett.

A források negyedét is visszakérhetik

Elméletileg 5 százalék feletti hibaarány felett Brüsszel akár fel is függesztheti a támogatásfolyósítást, de ezt eddig nem tette, mivel inkább a szabályos működés ösztönzése, kikényszerítése volna a cél. A magyar delegáció is enyhébb büntetéssel kalkulál, a hírportál értesülései szerint  10 százalékos átalánykorrekciós javaslatot vitt magával. Ez sem elhanyagolható tétel, az említett időszak több mint 4000 milliárd forintnyi közbeszerzései alapján akár 400 milliárd forint is lehet. Szakértők ugyanakkor kétlik, hogy beérné ennyivel a brüsszeli adminisztráció, hiszen a korábban említett reprezentatív mintákban súlyosabb szabálytalanságokat találtak, amikért projektenként jellemzően 25, esetenként – mint Tiborcz István egykori érdekeltsége, a közvilágítás-szerelő világbajnok Elios Zrt. esetében – 100 százalékos támogatásmegvonást javasoltak. 
Az átlagosnak számító, 25 százalékos büntetéssel számolva pedig már 1000 milliárd forintnál tartanánk.

Szerző
Frissítve: 2019.05.21. 16:25

Nem bírja a tempót a bérleti piac

Publikálás dátuma
2019.05.21. 16:15

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A felvételi ponthatárok kihirdetésének közeledtével hamarosan ismét egyre többen keresnek majd kiadó lakásokat az egyetemi városokban. A kereslet növekedésével azonban már eddig sem tudott lépést tartani a kínálat – derül ki az ingatlan.com körképéből.
Az ingatlanközvetítő portál adatai szerint országosan 14 200 ingatlant kínálnak kiadásra, ami tavalyhoz képest mindössze 4 százalékos bővülést jelent. A kereslet azonban ennél jóval nagyobb. A fővárosban például 70 százalékkal többen keresnek most kiadó lakást, mint egy éve, a bérelhető lakások száma azonban gyakorlatilag nem változott az elmúlt évben – mutatott rá Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A szűkös kínálat miatt viszont egyre drágul a lakásbérlés: a fővárosban egy kiadó lakásért átlagosan 160 ezer forintot kell most fizetni, ami tavalyhoz képest 7 százalékos áremelkedést jelent. A legolcsóbb kerület a XXIII., ahol az átlagos bérleti díj 100 ezer forint. Az olcsóbb városrészek közé tartozik még a XX. és a XXI. kerület, ezekben 120, illetve 128 ezer forint az átlagos lakbér.   A vidéki egyetemvárosok közül Pécsett a kereslet 17, a kínálat viszont csupán 14 százalékkal nőtt. Az átlagos bérleti díj ezzel együtt 15 százalékkal csökkent tavalyhoz képest, így most 85 ezer forintot kell fizetni a kiadó lakásokért havonta. Miskolcon nem ilyen jó a helyzet: a kereslet több mint 60 százalékkal, a kínálat közel a duplájára bővült, a bérleti díj pedig 14 százalékkal - 80 ezer forintra - ugrott. Itt egy évvel korábban nagyon szűk volt a kínálat, így hiába bővült jelentősen a bérleti piac, az erős kereslet feljebb húzta az alacsonyról induló árakat - magyarázza Balogh László. Győrben az idén 20 százalékkal kevesebb kiadó lakásból lehetett válogatni, miközben a kereslet itt is közel 70 százalékkal erősödött. Emiatt az átlagos bérleti díj egy év alatt 10 százalékkal 110 ezer forintra nőtt. Debrecenben az átlagos bérleti díj 11 százalékkal 100 ezer forintra, Szegeden pedig 6 százalékkal 95 ezer forintra emelkedett. Július végén a felvételi ponthatárok kihirdetésekor a kereslet tovább erősödhet, ami miatt az árak is tovább emelkedhetnek. A diákok azonban nemcsak egymással, hanem az adott városban újonnan munkát vállalókkal, valamint az otthonról elköltöző pályakezdő helyi fiatalokkal is versenyeznek a kiadó lakásokért.      
Szerző

Hatmilliárdért, majdnem dupla áron újít fel egy érdi iskolát a Mészáros-gyerekek cége

Publikálás dátuma
2019.05.21. 15:36

Fotó: Google Street View
A becsült érték közel kétszereséért vállalta a munkát a Fejér-Bál Zrt. A Mészáros-család érdekeltségei rendszeresen kapnak zsíros megbízásokat Érden.
Hatmilliárd lett, maradhat? tette meg ajánlatát a Fejér Bál Zrt. az eredetileg 3,4 milliárd forintra becsült érdi iskolafelújítási tenderen, a megrendelő érdi önkormányzat pedig simán elfogadta a beruházó által kért árat. Legalábbis ez derül az uniós közbeszerzési értesítőben, a TED-ben megjelent szerződésből, ami alapján a Mészáros-gyerekek - Mészáros Ágnes, Mészáros Beatrix és ifj. Mészáros Lőrinc - vállalkozása bővíti és újítja fel az érdi Kós Károly Szakgimnázium és Szakközépiskola épületét.
A megállapodás szerint a Fejér-Bál két éven belül átalakítja, és többek között tornacsarnokkal, új műhelytermekkel, valamint 500 adagos főzőkonyhával egészíti ki a hetvenes években épített, több mint 9000 négyzetméteres komplexumot; egyúttal vállalják a korszerűtlen épületrészek bontását is.
Hogy az önkormányzat miért tartotta elfogadhatónak a hatmilliárdos árszabást, az a tenderből nem derül ki – ahogy az sem, hogy a pályázaton induló két másik cég, az Eb Hungary Invest és a Laterex Zrt. egyáltalán mennyit ajánlott volna a munka elvégzéséért, és hogy miért estek ki a versenyből.

A Mészáros-család érdekeltségének nem ez az első érdi iskolaépítési programja: az Átlátszó írta meg, hogy a Fejér-Bál a Batthyány Sportiskolai Általános Iskola rekonstrukcióját és bővítését, illetve a helyi Fenyves-Parkváros köznevelési centrum (általános iskola, sportcsarnok és tanuszoda) tervezését és kivitelezését is elnyerte. Úgy, hogy a két projekt az eredetileg becsült nettó 8,1 milliárd forint helyett nettó 11,4 milliárd forintba kerül az adófizetőknek.  Az pedig tavaly novemberben derült ki, hogy a Mészáros-família két vasúti érdekeltsége, az R-Kord és a V-Híd Zrt. tandemben, 8,6 milliárd forintért építhet vágányt Érd-alsó és Érd vasúti megállóhelyek között.   Míg a gyerekek iskolát építenek, a papa sem marad tétlen, hiszen vállalkozása, a Mészáros és Mészáros Kft. szintén szép összegű megbízást szakított egy közbeszerzéssel. A Napi.hu cikke szerint a vállalkozás 3,85 milliárd forintos ajánlatával elnyerte a Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. által kiírt – uniós támogatással zajló - fejlesztési tendert, így a Mészáros Lőrinc-féle cég építheti Hejőbába, Hejőkürt, Nemesbikk, Oszlár és Tiszapalkonya csatornahálózatát és szennyvíztisztító telepét. Tény ugyanakkor, hogy a Mészáros és Mészáros az az EuroAszfalt Kft.-vel együtt vállalta a munkát, és csak 17 millióval kértek többet az eredetileg becsült árnál.
Szerző
Frissítve: 2019.05.21. 15:45