Ketrecbe zárva - Rékai Anettel az elveszett hangokról

„Néhányan itt úgy viselkednek, amit máshol nem tolerálnának. Elég csupán egy-egy ilyen ember, ám ő több évtized alatt elég nagy pusztítást képes végezni” – állítja Rékai Anett az irodalmi élet visszásságairól szólva. A Petri György- és Málik Roland-díjas költővel a Menetiránynak háttal című debütkötete megjelenése apropóján beszélgettünk a nők helyzetéről a mai magyar irodalomban, a bohémvilág státusz hátulütőiről és a közös szemet hunyásról.

Mi hajt ki a hiányokból? - Tóth Réka Ágnessel áthallásról és hatásokról

Imádja a bábszínházat, a spanyol kultúrát, missziója a női költők népszerűsítése – dramaturg, verset ír, fordít, rendezett már monodrámát, nemrég ledoktorált a Színművészeti Egyetemen. Tóth Réka Ágnessel első, Ultraibolya című verseskötetének megjelenése kapcsán beszélgettünk.

Nagy és sokszínű a magyar női irodalom

Komolyan számolni kell a női szerzőkkel a felnőtteknek szóló irodalom területén is – hívja fel rá a figyelmet közleményében a Szépírók Társasága Női Érdekvédelmi Fóruma (SZÍN), amely összegzést készített arról, hány kortárs női író könyve jelent meg 2020-ban Magyarországon.

Szendrey Júlia: A Pesti Napló 61., 62. és 65. száma

Részlet Szendrey Júlia Gyulai Pál, az interjúban említett, cikkére válaszoló elbeszéléséből, amely eredetileg Vajda János Nővilág című lapjában jelent meg 1858-ban. Azóta egyszer adta ki Bihari Mór 1909-ben – a Petőfi könyvtár, Petőfiné Szendrey Júlia eredeti elbeszélései című, 8. kötetében. A részlet 110 év után a Nyitott mondatban olvasható először!

Az árral szemben

Beszélgetés Czapáry Veronika írónővel.