Mire van szüksége a nemzetnek?
„Hála azon fényes elméjű és nemes nagylelkű honfiaknak, kik vezérlették honunk s némileg az Emberiség szent ügyét…” - állnak közel százhetven esztendővel ezelőttről Bolyai Jánosnak, a jeles magyar tudósnak Jegyzőfüzetében a sorok. Valóban „fényes elméjű és nemes nagylelkű honfiak” emelkedtek ki abból az időszakból; abból az oly sok politikai vitától hangos csodálatos korszakból (1825-1848), amely "reformkor" néven maradt meg nemzetünk emlékezetében. Olyan nagy magyar államférfiúi személyiségek tűntek ki akkor, akik irányt tudtak mutatni a jövőnek.