Ugrott a világörökségi státusz: beruházók prédája lehet a Hajógyári-sziget

Kivette a kormány a világörökségi státuszra javasolt helyszínek közül a Hajógyári-szigetet. Mintha csak az utat egyengetné egy befektető előtt.

Nyilvános élményparkot és a ma még föld alatt lévő palotaromok feltárását, helyreállítását ígérte a kormány az óbudai Hajógyári-szigeten. Csakhogy egyre több jel mutat arra: semmi nem lesz a világörökségi közparkból, ehelyett nagyberuházóknak készíti elő a terepet a kabinet.

A szigeten működő vállalkozások körében jó ideje beszédtéma, hogy „valami készül” Hajógyárin. A találgatásokat aztán felerősítette, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) tavaly egy sor, részben műemléki romokat is rejtő parcellát hirdetett meg bérletre. Volt olyan bérlő, akinek alaposan megemelték a díját, és akadt olyan cég is, amellyel nem hosszabbítottak szerződést. Ezt követően lapunk kiszúrta: a kormány a napokban indoklás nélkül kivette a 2016-ban világörökségi státuszra javasolt helyszínek közül a Hajógyári-szigetet. A döntés is meglepő, az időzítés még inkább. Az UNESCO egy hónap múlva döntött volna arról a 2018-as kormányzati kérelemről, amellyel világörökségi védettség alá helyezték volna a szigetet. Ha a terület világörökségi védelmet kapott volna, akkor sokkal nehezebb lenne ott beruházni.

Kérdéseinkkel a legsűrűbb hallgatásba ütköztünk: az ügyben illetékes Miniszterelnökség és a Miniszterelnöki Kabinetiroda sem adott válaszokat. A III. kerületi önkormányzat csak annyit közölt, hogy előttük „nem ismeretesek a kormány döntésének a részletei és okai.”

Az UNESCO hazai tanácsadó szervezete, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság elnöke Nagy Gergely annyit közölt: előzetesen nem tudtak a palotaromokkal kapcsolatos döntésről. Igaz – tette hozzá – erről hivatalosan nem is kellett volna tudniuk, mert ez a döntés egyedül a kormány hatáskörébe tartozik.

Mint ismert, a Hajógyári-sziget déli részén épült fel a II-III. század körül az akkori felső-Pannónia provincia helytartói palotája. A Hadrianus-palotaként elhíresült óriási épület romjait az ötvenes években tárták fel, majd visszatemették. Jelenleg egy golfpálya alatt, 1,5-2 méter mélyen vannak a palota romjai.

Korábban már köröztek ingatlancápák a sziget körül, a Gyurcsány-érában például „Álomsziget” néven izraeli befektetők vették meg a területet és kaszinókomplexumot hoztak volna ott létre. 2014-ben az állam 4 milliárd forintért visszaszerezte a területet, amely a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-hez került. A kormány eredetileg úgy tervezte, hogy rekonstruálják a Hadrianus-palotát, a volt hajógyári épületeket pedig kulturális, közösségi hasznosításba vonják. Az akkori tervek szerint 2018-ra kellett volna végezni a Hadrianus-palota rekonstrukciójával. 2016-ban kormánydöntés született arról: a Hajógyári-szigetet is javasolják a Duna mentén, 1500 kilométer hosszú, 98 helyszínt magába foglaló Római birodalom határai nevű projekten belül UNESCO védettségre. A pályázatnak külön miniszteri biztosa is lett Visy Zsolt régészprofesszor személyében. (Az ügyben a régészprofesszort is megkerestük, hétfő estig nem reagált levelünkre.) Noha a kormány 2018-ban még eltökéltnek tűnt, az örökségvédelmi beruházások csak nem kezdődtek el, és az MNV tavaly nyilvános bérleti pályázatot hirdetett a Hajógyári-szigeten lévő helységek bérletére, köztük a Hadrianus-palotát rejtő 3 hektáros parcellára. A műemléki védettségű parcellára végül nem jelentkezett senki. Több más szigeti ingatlan bérletét egyedüli pályázóként a területen régóta üzemelő Marina Operátor Szolgáltató Kft. szerezte meg.