Jövő hét szerdára idézte be tanúként Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) Horváth Andrást, Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) volt adóellenőrzési szakemberét, aki több adócsalási ügyben tett feljelentést - tudta meg lapunk.
A meghallgatásra azok után kerül sor, hogy tegnap további 15 nappal meghosszabbította a BRFK a feljelentés-kiegészítés határidejét Horváth ügyeiben.
Horváth András még egy november elején tartott sajtótájékoztatón beszélt arról: nagyobb hazai cégek és multinacionális vállalatok több mint ezermilliárd forint értékben csalnak adót, amihez kormányzati körök támogatásával az adóhatóság is asszisztál.
Ezt az állítását később is megismételte, hozzátéve, ezzel kapcsolatban feljelentést is tett. Az ügyészség feljelentés-kiegészítést rendelt el az ügyben és a BRFK-t jelölte ki a vizsgálat lefolytatására, amelynek 15 napos határideje tegnap járt le.
A feljelentés-kiegészítési határidő egyszer, ugyancsak 15 nappal hosszabbítható meg, ezt követően dönt a nyomozóhatóság arról, hogy elrendeli a nyomozást vagy elutasítja a feljelentést.
A NAV válaszul tegnap közölte, hogy a jogszabályoknak megfelelően jártak el az adózók ellenőrzésénél, mindenfajta részrehajlás, vagy indokolatlan előny biztosítása nélkül.
Közölték azt is, hogy nyilatkozatai miatt - rágalmazás vádjával - feljelentik a volt adóellenőrt. Varga Árpád, az adóhatóság külső kapcsolatokért felelős elnökhelyettese kifejtette: Horváth András a közép-magyarországi igazgatóságon dolgozott, koordinációs feladatokat végzett, nem vett részt ellenőrzésekben, mivel nem volt revizori képesítése, hiszen korábban államigazgatási főiskolát végzett.
Minthogy soha nem volt adóellenőr, az általa ismert adatokból korlátozott következtetéseket lehet csak levonni - tette hozzá Varga Árpád.
Ezzel kapcsolatban Horváth András lapunkak elmondta: gartulál, hogy a NAV vezetése rájött, hogy nem revizorként dolgozott a szervezetnél.
Ebben a felismerésben bizonyára az is segíthette a hatóság vezetőit, hogy "már magam is többször nyilatkoztam, hogy jobbára ellenőrzési szakkoordinátorként tevékenykedtem, vagyis a revizorok munkáját irányítottam, segítettem és új ellenőrzési módszereket dolgoztam ki, amelyeket ma is alkalmaznak" - fogalmazott Horváth.
A Fidesz felsővezetői köreiben bár tudtak az általa feltárt problémákról, szándékosan nem orvosolták azokat, és "most is igyekeznek elhallgatni az ügyet" - tette hozzá. A szakember szerint ebben lehet szerepük a kormánypárthoz közel álló gazdasági érdekcsoportoknak is.
Az MSZP szerint csak a Fidesz nem támogatja a feltételezett adócsalási ügyek feltárását, a szocialistáknak nincs takargatnivalójuk.
Erről Burány Sándor országgyűlési képviselő beszélt tegnap, azt kérdezve a kormánypárt vezetőitől, tudtak-e azokról a visszaélésekről, amelyekről Horváth András egykori NAV-os nyilatkozott az elmúlt napokban.
Firtatta azt is, a fideszes képviselők miért akadályozták távolmaradásukkal, hogy a számvevőszéki és költségvetési bizottság ellenőrző albizottsága - zárt ülésen - betekinthessen az állítólagos bizonyítékokat, így adótitkokat is tartalmazó dokumentumokba.
Burány sándor tegnap arról is beszélt, hogy az MSZP-nek nincs takargatnivalója az ügyben. Az MSZP-frakció ugyanakkor a Jobbik részvétele miatt nem csatlakozott az LMP vizsgálóbizottsági kezdeményezéséhez.
Néhány képviselőjük azonban - csütörtökön például Ipkovich György - aláírta az ívet, és Tóbiás József frakcióvezető-helyettes is úgy nyilatkozott, helyeselné, ha a bizottság felállításához szükséges számú szocialista politikus csatlakozna az akcióhoz.
Burány Sándor azt is elmondta, helyesnek tartja az LMP-s kezdeményezést, és nem zárkózik el az aláírástól, de azt kéri, tartsák tiszteletben politikai nézeteit, és olyan ívet tegyenek elé, amelyen nem szerepel jobbikos szignó.
A szocialista politikus hozzátette: a forgalmi adó mértéke is hozzájárul ahhoz, hogy sokan úgy érzik, érdemes áfát csalni Magyarországon.
Szerinte a Fidesz nemcsak a családok megélhetési költségeinek csökkentését utasította el, amikor nem támogatta a szocialisták javaslatát az alapvető élelmiszerek áfájának mérsékléséről, hanem a visszaélések elleni fellépést is.
Az Együtt -PM Horváth állítását alátámasztva úgy véli: cégcsoportok ejtették foglyul az államot. A politikai szervezet szerdai tiltakozó akciójának a szervezőjét gyülekezési joggal való visszaéléssel gyanúsították meg a hatóságok, de ez nem fogja megállni a helyét – közölte Tordai Bence, Párbeszéd Magyarországért elnökségi tagja az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.
Mint ismeretes, a Párbeszéd Magyarországért aktivistái „Elég a hallgatásból, vizsgálják ki a NAV-botrányt” feliratú plakátokat ragasztottak ki szerdán az Állami Számvevőszék, a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Magyar Nemzeti Bank és a Legfőbb Ügyészség épületére.
A PM elnökségi tagja szerint miután cégcsoportok ejtették foglyul az államot, ha nincs nyomás a közvélemény részéről, hiába vizsgálódnak, el fog sikkadni, de ha mindenki erről beszél, akkor ez nem lehetséges – magyarázta.
Tordai Bence kijelentette: a Fidesz újítása, hogy a gazdaság és a politika összefonódásából érkező figurák irányítják a törvényhozást is.
A PM képviselője szerint ebben a helyzetben mindegy, hogy ki az ötletgazda, és ki játszik az elé rakott kottából, az egész bagázst ki kell söpörni.
Ellenzékből még másképp látta a Fidesz
Bár a Fidesz arra hivatkozva nem vett részt a számvevőszéki és költségvetési bizottság ellenőrző albizottságának ülésén, hogy hatósági eljárás folyik a témában, a kormánypárt érvei nem állják meg a helyüket.
Ismert, a bizottság szerdai ülésén meghallgatták Horváth András volt adóellenőrt, aki az ezermilliárdos áfacsalás ügyét nyilvánosság elé tárta.
A Fidesz-KDNP képviselői nem vettek részt az ülésen, így Horváth hiába ment el és számolt be részletesen, mindez nem számít hivatalos ülésnek.
Balla György, a Fidesz frakcióigazgatója előztesen arra hivatkozott, hogy "Horváth bűncselekményekkel vádol másokat, ezért az igazságot bűnvádi eljárás keretében kell tisztázni, ez pedig az ügyészség feladata. Az ügyészség viszont nem a Parlamentben található. A fentiek értelmében a holnapi bizottsági ülésre nem fog sor kerülni."
Balla érvei egyrészt azért nem állnak meg, mert amire hivatkozott - az ügyészségi eljárás - nem akadálya a bizottsági meghallgatásnak és tényfeltárásnak.
Érve akkor lenne helytálló, ha az adócsalás ügyében vizsgálóbizottság alakult volna, ám kellő aláírás hiányában ez nem történt meg (ehhez a képviselök ötödének aláírására lenne szükség).
A vizsgálóbizottságokra vonatkozó szabályozás (az Országgyűlésről szóló 2012-es törvény) szerint "az Országgyűlés ellenőrzési feladatkörében felmerülő, közérdekű, interpellációval, kérdéssel (azonnali kérdéssel) nem tisztázható ügy megvizsgálására vizsgálóbizottságot küldhet ki.
Nem hozható létre vizsgálóbizottság egyedi jogi felelősség megállapítására, továbbá olyan ügyben, amely az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, illetve az önkormányzatok hatáskörébe tartozik.
Az ÁSZ idei felmérésének eredményei szerint az eredendő veszélyeztetettségi tényező indexe ebben az évben 46 százalékos, a tavalyi 44,6 és a tavalyelőtti 47,8 százalék után. A korrupciós veszélyeket növelő tényezők indexe átlagosan 27,7 százalékos lett az idén, míg 2012-ben 22,4, egy évvel korábban pedig 26,1 százalékos volt.
A korrupciós veszélyeket növelő tényezők emelkedése mögött pozitív tendenciák is vannak, ehhez ugyanis hozzájárult az uniós támogatások és a közbeszerzések számának, értékének növekedése, illetve a szabályozási környezet változása - mondta sajátos értékelésében Pulay Gyula, az ÁSZ igazgatója a felmérés eredményeit bemutató tegnapi sajtótájékoztatón.
Nem terjedhet ki a vizsgálat olyan ügyre, amely a döntés előkészítésének szakaszában van. Nem terjedhet ki a vizsgálat továbbá olyan ügy megvizsgálására, amely folyamatban lévő büntető-, szabálysértési, polgári vagy hatósági eljárás tárgya.
" Vagyis a tiltott tárgykörök csak a vizsgálóbizottságokra vonatkoznak, így Balla tévesen hivatkozott az ügyészségi vizsgálatra, hogy az kizárja az ügy parlamenti vizsgálatát. A Fidesz gyakorlata is ellentmond egyébként a frakcióigazgató szavainak, hiszen például a nemzetbiztonsági bizottság úgynevezett "ténymegállapító albizottsága" már több éve foglalkozik - a hatósági eljárásokkal párhuzamosan - Szilvásy György és Laborc Sándor "ügyeivel".
Másrészt a Fidesz érvei azért sem helytállóak, mert a mai kormánypárt ellenzékben nem volt rest, és szinte minden olyan ügyben vizsgálóbizottságot vagy parlamenti meghallgatást kezdeményezett, amely politikai hasznot hozott számára - függetlenül attól, hogy folyt-e hatósági eljárás.
Erre számtalan példát lehet találni a Tocsik-ügytől egészen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vagyonosodásának részleteiig. Ebben a ciklusban amúgy öt vizsgálóbizottság jött létre, ebből hármat a Fidesz-KDNP, egyet-egyet pedig a Jobbik, illetve az LMP kezdeményezett.