A reklámadó-törvény hatálya alá tartoznak ugyanis a magyarországi székhellyel nem rendelkező külföldi cégek is, amelyek magyar nyelvű hirdetéseket közölnek - az interneten közzétett, 2,5 millió forintnál magasabb értékű reklámok adókötelesek, ám az adófizetési kötelezettségről az érintett cégeknek is nyilatkozniuk kell. Ha pedig az nincsen - vagyis, mint azt már megírtuk, ha a Facebook és a Google nem hajlandó ezt megtenni -, akkor automatikusan a reklám megrendelői fizetnek.
Azonban e két nagyvállalat - mint a napi.hu emlékeztetett - a magyarországi hirdetésekből egészen jelentős bevételt generálhat, piaci becslések szerint a Facebook kétmilliárd, a Google pedig 15 milliárd forint körülit.
A portál érdeklődött is a két cégnél a reklámadó kapcsán, mit lépnek a magyar törvényre, és mire számíthatnak a magyarországi hirdetők. A megkeresésére azonban egyik társaság sem reagált, ezért a napi.hu "teszt-reklámkampányt" indított: megrendeltek egy-egy hirdetést a Facebooktól és a Google-től, majd megnézték azok számláit. Mint írták: a számlák - egyelőre legalábbis - "nem tartalmaznak semmiféle olyan információt, illetve nyilatkozatot, amelynek alapján az adófizetés kötelezettsége a reklámadó törvény értelmében ne a megrendelőre hárulna".
A hirdetőt terhelő adókulcs kifejezetten magas: egy havi 2,5 millió forintos kereten túl, nyilatkozat hiányában, a hirdetőknek 20 százalékos adókulccsal kell a reklámadót megfizetniük. A reklámadó sávos rendszerében ilyen mértékű adóterhet a 10-15 milliárd forint közötti árbevételű médiacégeknek kell fizetniük. Ugyanakkor a fideszes L. Simon László a reklámadó-törvény újabb módosítását ígérte őszre az internetes tartalomszolgáltatók adókötelezettségére vonatkozóan, amelynek tartalmáról semmit nem tudni. Hiába próbálna azonban a kormány bevonni az adó hatálya alá a nagy világcégeket: ebbe Nagy-Britannia, az USA, Olaszország, vagy Spanyolország bicskája is beletörött.
