A KMKSZ választmánya szombaton, Beregszászon tartott ülésén túlnyomó szavazattöbbséggel jóváhagyta elnökének, Brenzovics Lászlónak a jelölését az előrehozott októberi ukrán parlamenti választásokon az ukrán államfő pártjának befutóként értékelt listás helyén -adta hírül az MTI. (Brenzovics László a KMKSZ elnöke, aki idén márciusban vette át Kovács Miklós helyét, aki 18 évig volt a szövetség első embere).
Brenzovics László 49 éves, végzettsége szerint történész. Az Ungvári Állami Egyetemen szerzett diplomát, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen pedig PhD-fokozatot. Pályáját általános iskolai tanárként kezdte, majd a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház dramaturgjaként dolgozott, ezt követően a beregszászi magyar főiskola tanára lett.
Politikai karrierje 1990-ben indult, ekkor lett járási önkormányzati képviselő. 1992-ben a KMKSZ kulturális titkárává választják, 1996-tól általános alelnöke. Egymás után négyszer a Kárpátalja megyei tanács tagja, egy cikluson át alelnöke, idén februárban, a Janukovics bukása utáni nagy átrendeződések során a képviselőtestület első elnökhelyettesévé választották. Március végétől ő a KMKSZ elnöke, az október 26-i választások után pedig a kárpátaljai magyarság kijevi parlamenti képviselője lehet.
A döntés várható volt, ugyanis, ha Brenzovics nem fogadja el a felajánlást, akkor az ukrajnai magyarságnak biztosan nem lesz parlamenti képviselete. Az ukrán elnök nevével jelzett Petro Porosenko Blokkja (BPP) párt, amelybe a Vitalij Klicsko vezette UDAR is beolvadt, s listavezetője maga az ökölvívó világbajnok, a biztos befutónak tekinthető 62. helyet ajánlotta fel a KMKSZ elnökének.
Akár szép gesztusnak is lehetne tekinteni, ám a helyzet ennél bonyolultabb. A KMKSZ támogatta Porosenkot az elnökválasztáson, a kampányban választási szövetséget kötöttek, Porosenko pedig ennek fejében vállalta, hogy győzelme esetén módosítják a magyarok (és más nemzeti kisebbségek) számára is kedvezőtlen, egyenesen diszkriminatív parlamenti választási törvényt, amely a többségben magyarok által lakott választási kerületet megszüntette, több részre darabolta, lehetetlenné téve, hogy magyar
képviselőt lehessen delegálni a Verhovna Radába. A jogszabályt nem módosították ilyen téren, a kijevi Központi Választási Bizottság elutasította a KMKSZ kérését, a magyar többségű egyéni parlamenti választási körzet létrehozását. A szervezet Strasbourghoz fordult, addig is elfogadta az államfő által felajánlott lehetőséget.
A történet igazán kínos volta azonban a magyar-magyar viszonylatban érhető tetten. Kárpátalján két magyar szervezet van, és "természetesen" verseng egymással - a Fidesz stratégiai partnere, a KMKSZ és az MSZP-közelinek tekintett, az MSZP-vel jó kapcsolatot ápoló UMDSZ. Gajdos István, az UMDSZ volt elnöke Janukovics volt formációjának, a Régiók Pártjának listáján nyert parlamenti mandátumot egy választási együttműködésnek köszönhetően.
A KMKSZ ezért nem tekintette Gajdos a magyarság képviselőjének. Az Orbán-kormány 2010-es hatalomra jutása után az UMDSZ-t teljesen kizárta a magyar-magyar együttműködésből, a hozzá közel állónak tekintett szervezeteket pedig a támogatási rendszerből.
Azzal vádolta meg, hogy a "donyecki maffiának" segített a kedvezménytörvénnyel járó magyar igazolványt szerezni, állítólag kivizsgálást végeztek, igaz az érintettet ezen eljárás során meg sem kérdezték, Gajdost pedig nemzetbiztonsági kockázatnak nevezték. Ugyanerre hivatkozva Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke nem hívta meg a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumára?
A sors fintora talán, a nemrég nyilvánosságra került visszaélések sorozata az állampolgárság eljárásban. Az UMDSZ ugyanis teljesen ki van zárva ebből, akkor meg ezúttal ki segített a "donyecki maffiának"? Nyilvánvalóan, a helyzet fonáksága ellenére, helyes döntés volt a KMKSZ részéről Porosenko ajánlatának elfogadása.
Brenzovicsnak igaza volt, amikor úgy fogalmazott: ,,Most Ukrajnában sorsdöntő idők járnak, ezért fontos, hogy a kárpátaljai magyarságnak legyen ráhatása saját helyzetének alakulására, ami legnagyobb mértékbe a parlamenti képviselet révén érvényesíthető". Értesüléseink szerint az UMDSZ nem indít ellenjelöltet.
Legutóbb 2012. október 28-án rendeztek parlamenti választást Ukrajnában, 2002 óta először vegyes választási rendszerben - 225 képviselőt a pártok listáin, ugyanennyit egyéni választókörzetekben. Ezt a választást a Régiók Pártja nyerte, utána a Batykivcsinaa, az Udar, a Szvoboda és a Kommunista Párt következett.
A választásra jogosultak 57,99 százaléka élt szavazati jogával. Ahogy országosan, Kárpátalján is a Régiók Pártja kapta a legtöbb szavazatot, ez viszont meglepetésnek számított, hiszen Janukovicsék korábban hagyományosan csak a dél-keleti megyéket nyerték meg, 2012-re erősödtek meg annyira, hogy nyugati megyében is többséget tudtak szerezni.
Kárpátalján a szavazók 30,86 százaléka voksolt a Régiókra, 27,84 százaléka a Batykivscsinára, 18,21 százaléka az Udarra, 10,47 százaléka a Szvobodára, 4,23 százalék pedig a Kommunista Pártra. A szélsőséges nacionalista Szvoboda előretörése is meglepő volt az etnikai toleranciájáról ismert megyében.
Az UMDSZ a Régiók Pártjával kötött választási együttműködési szerződést, Gajdos István, a párt elnöke és Beregszász polgármestere a Régiók listáján kapott befutó helyet, de nem lett a párt tagja. A KMKSZ nem támogatott egyetlen ukrán pártot sem, a hatból három kárpátaljai körzetben indított jelöltet.
Brenzovics László, akkor alelnökként, egy ungvári körzetben indult. Egy nagyszőlősi körzetben Kovács Miklós indult, Munkácson a KMKSZ másik alelnöke, Gulácsy Géza. A KMKSZ jelöltjei összesen 22 ezer szavazatot kaptak. A közel 80 százalékban magyarlakta beregszászi járást már korábban szétosztották az Ungvár, Munkács és Nagyszőlős központú választókörzetek között.
Ez a helyzet kényszerítette az UMDSZ-t is választási együttműködésre egy ukrán párttal. Akkor ők Janukovics pártját választották, pontosabban csak tőlük kaptak kedvező ajánlatot. A Régiók Pártjának listáján más (nem orosz) nemzeti kisebbség is kapott befutó helyet.