A most először nyilvánosság elé kerülő visszaemlékezésben Eichmann, akit a történelemtudomány az európai zsidóság hatalmas tömegeinek meggyilkolásával járó "végső megoldás" elnevezésű náci terv egyik fő szervezőjének tart, tagadja a bűnösségét.
"Sosem öltem meg vagy kínoztam meg valakit. Parancsot sem adtam soha ilyesmire, a legjobb tudásom és lelkiismeretem szerint egyik beosztottam sem tett hasonlót" - írta az egykori magas rangú SS-tiszt, miközben Izraelben tárgyalásra várt. A zsidó állam titkosszolgálata 1960-ban rabolta el az álnéven élő Eichmannt Argentínából, ahol hosszú ideig bujkált. A férfit az izraeli bíróság bűnösnek találta, 1962. május 31-én felakasztották.
A történeti jelentőséggel bíró kéziratot február 10-én bocsátják árverésre, a várakozások szerint akár 800 ezer dollárt (221 millió forint) is fizethetnek érte - közölte Bill Panagopulos, az amerikai Chesapeake City-ben (Maryland) található Alexander Historical Auctions aukciósház igazgatója. Panagopulos szerint a napló, amelyet nem az Eichmann család adott el, még sosem került korábban nyilvánosságra. "A kéziratot kétség kívül kicsempészték Eichmann cellájából és valószínűleg először az ügyvédje, Robert Servatius kezébe jutott" - mondta.
Az aukciósház rendszeresen tart árveréseket történelmi kéziratok és műtárgyak értékesítésére, korábban is már több második világháborús ritkaságot tártak a nyilvánosság elé és adtak el. 2011-ben a "halál angyalaként" emlegetett Josef Mengele naplóját árverezték el.
Naplójában Eichmann feltárja azt is, hogy Argentínában találkozott életében először Mengelével. Visszaemlékezése szerint elfogása után az izraeli kommandósok faggatták az embertelen kísérleteiről hírhedt orvos hollétéről. "Sajnos azt válaszoltam, hogy ha megmondanám, az egy bajtárs elárulása lenne" - írta. A naplóban Eichmann megemlíti, hogy a katolikus egyház segítette külföldre szökését a világháború után, azonban az nem világos, hogy tudták-e, kinek segítenek.
"Az utazótáskámat a római katolikus egyház egy klerikusa vitte át egy kocsmába az olasz oldalra" - írja, majd hozzáteszi: "a Nemzetközi Vöröskereszt bocsátotta ki a menekültpapírokat (...) csak a nevem volt új, tetszett a hangzása (...) gyakoroltam az új aláírásomat (...) a katolikus egyház klerikusai segítettek nekem, anélkül, hogy megkérdezték volna ki vagyok (...) ahogy előttem a zsidókkal is tették".
Eichmann naplójában oldalakat töltött meg azzal, hogy tagadta személyes felelősségét milliók haláltáborba küldéséért. Egy részlet azonban, amelyben az egykori SS-tiszt egy saját maga és Ricardo Klement - ezen az álnéven élt Eichmann Argentínában - között zajló kitalált beszélgetést rögzít, arról is tanúskodhat, hogy a férfi elméje elkezdhetett megbomlani. Az aukciósház katalógusa szerint a 296 oldalas napló gondosan fogalmazott és szerkesztett szövegek helyett inkább impulzív módon lejegyzett írásokat tartalmaz, ezért sokat elárul Adolf Eichmann valódi személyiségéről.
