Nemzeti Dohánybolt a színpadon

Publikálás dátuma
2015.03.18. 06:45
A két húzónév: Dolhai Attila és Szinetár Dóra FORRÁS: BUDAPESTI OPERETTSZÍNHÁZ
Eisemann Mihály operettjei változatlanul garanciák a sikerre. A Madách Színházban éppen a Fekete Péter hódít, most pedig a Budapesti Operettszínház mutatta be az Én és a kisöcsém című örökzöldet, Réthly Attila rendezésében, teli népszerű slágerekkel. Szinetár Dóra visszatért a teátrumba, és partnerével, Dolhai Attilával, húzónevekként hirdetik a jól bevált párost.

Az Én és a kisöcsém szárnyaló dalokkal van tele. A Budapesti Operettszínházban, a karmester, Bolba Tamás vezetésével, az eddiginél nagyobb zenekarra írták át, és korszerűsítették a muzsikát. Könnyedén jazzes a hatás. Lőrinczy Attila a szöveget vette kezelésbe, kicsit elvitte a groteszk irányába, de ügyelt arra, hogy bohókásan kellemes, enyhén ironikus maradjon. Néhány hangsúlyosan mai poént is beleírt, a fiúnak öltözött, ezért felvágósan szivarozó főhősnő például füstölnivalója beszerzése érdekében útitársát a Nemzeti Dohányboltba küldi, lesz persze nevetés, meg nyíltszíni taps.

Kerényi Miklós Gábor művészeti vezető, a szokásos premier utáni, abszolút rövidülő beszédében, a színpadon azt mondja, hogy mivel az operett friss, szemtelen műfaj, kell bele a Nemzeti Dohánybolt. Annyiban vitatkoznék, hogy ilyen poén szerintem csak akkor kell, ha módszeresen, az egész produkción keresztül épít hasonlókra az előadás, ahogy például Bodó Viktor „átvariálta” A revizort, vagy Mohácsi János és Mohácsi István a Csárdáskirálynőt. De mindössze egy-két ilyen poén óhatatlanul kakukktojás marad.

Koltai Róbert a Színház- és Filmművészeti Egyetemen rendezett vitalitástól kicsattanó kamaraváltozatot a darabból. Szabó Máté csipkelődően pikírt humorral vitte színpadra Miskolcon. És ezúttal is tényleg van frissessége, szemtelensége a Réthly Attila által kimondottan profin, ízléssel, jó stílusérzékkel rendezett produkciónak. Élvezetes a ritmusa, amiben Lőcsei Jenő koreográfusnak is hathatós szerepe van.

A darab színészei zömének a nyelve jócskán felvágott, sodróan pörög a cselekmény: egy gazdag gyároshoz a szintén gyáros apa hozzá akarja adni az álomszuszék, unatkozó, a világban a helyét nem találó Katókát. A pasas ráadásul még fennhéjázó nőgyűlölőnek is mutatkozik, és éppen hirdetés segítségével férfipartnert keres magának egy velencei társasutazáshoz. Katóka beöltözik fiatalembernek, hogy megleckéztesse az ipsét, és persze leckéztetés közben halálosan beleszeret.

Így meglehetősen hálás kettős szerep keletkezik. Szinetár Dóra napközben is heverésző lányként megmutatkozhat túlzottan is előnytelen neglizsében, és lehet zakós, nyakkendős, rámenős, elegáns fiatalember, és mint ilyen, teheti saját neme nevében is a harcos megjegyzéseket. Dolhai előadja a nemtörődöm, hányaveti, gazdag amorózót, aki csak könnyen megszerezhető játékszernek tekinti a nőket. Azt hiszi, hogy magabiztossága rendíthetetlen.

Aztán Katóka leleményes ügyködései nyomán lesz némi megrendülés. Persze csak annyi, hogy azért olyan nagyon ne fájjon, a produkció ne lépje túl a kellemesség szintjét. Mondhatni, hogy Szinetár és Dolhai „jól állnak egymásnak”, nem véletlenül voltak annyiszor partnerek. Homonnay Zsolt inkább bonvivánnak szokott mutatkozni, most nem nőhódító, hanem esetlen, némileg lökött, túlbuzgóan ügyetlen éhenkórász magánnyomozó Peller Károly társaként. Peller még egy fokkal tébolyultabb nála, szerepük szerint is egymással vetélkedve, ugyanabba a nőbe beleesve, biztos humorforrást jelentenek.

A legelementárisabb humorforrás azonban Jordán Tamás, aki először lép fel az Operettszínházban. Gazdag, idős, minden lében kanál öregurat alakít, aki részt akar venni a magánnyomozók tevékenységében, ami nem más, minthogy Katóka apja azzal bízta meg őket, kémleljék ki, hogy ki legyeskedik a lánya körül Velencében. Az öregúr elképesztő dilettantizmussal túlbuzog, amibe csak lehet, vérbeli balfácánként beleártja magát, ügyetlenséget halmoz ügyetlenségre, és mindehhez még kivirul a képe, hogy milyen remekül oldja meg a maga által keresett, értelmetlen feladatait.

Amikor pedig ezek végrehajtása érdekében még disztingvált, kotnyeles úrinőnek is öltözik, kő kövön nem marad. Egy műfogsort is betesz magának, ettől torzítottan, kényeskedve, pöszén beszél. Mondjuk ki, ripacskodik. Csak ezt nagyszerűen teszi, eltúlzottan, abszurdba fordulóan jellemez vele egy buzgómócsingot. Szendy Szilvi az a kezdetben tébláboló gépírókisasszony, akinek kinyílik a csipája, és beújítja magának Dr. Sast. Földes Tamás Katóka üzleti szemléletű atyjaként összejön a Janza Kata által domborított, némiképp nimfomániás idegenvezetővel.

Jön a biztosan várható révbe érés, az elengedhetetlen happy end. Itt aztán nincs sok frissítés, szembesítés, időszerű beköpés. Abban azért nincs pardon, hogy a nézőnek a pénzéért jár a hármas esküvő, a minden tekintetben boldog, felhőtlen végkifejlet.

Szerző

Csődvédelmet kért az Ulpius-ház

Csődvédelmet kért az Ulpius-ház kiadó, ezt hétfőn jelentették be a cég dolgozóinak - erősítette meg az erről szóló sajtóhíreket a kiadó kommunikációs vezetője kedd este.

Galambos Ádám elmondta, hogy a csődvédelem elsődleges célja az időnyerés, hogy meg tudják menteni a kiadót.

A kommunikációs vezető beszámolt arról, hogy a csődvédelmet hétfőn jelentették be a kiadó alkalmazottainak a cég ügyvédje és az új ügyvezető jelenlétében. Mint mondta, ő tanácsadóként segíti az Ulpius-ház munkáját, így a hétfői értekezleten nem volt jelen, nincs pontos információja arról, hogy mi hangzott el.

Galambos Ádámnak arról sincs tudomása, hogy a kiadó mekkora adósságot halmozott fel és miért most kérte a csődvédelmet. Személyes véleménye szerint az elmúlt évek túl gyors ütemű terjeszkedése, valamint a könyvpiacot sújtó válság együttesen sodorhatták a kiadót a mostani nehéz helyzetbe. Hozzátette: a csődvédelemmel időt nyerhetnek, és később szerényebb keretek között, akár néhány bolt bérleti jogának visszaadásával tovább működhetnek.

Az MTI kedden többször is megpróbálta elérni Kepets Andrást, az Ulpius-ház tulajdonosát, de nem sikerült elérnie. Galambos Ádám megjegyezte, hogy ő sem tudott beszélni az eddigi vezetővel.

A kiadó boltjai hétfő óta leltár miatt zárva tartanak. Az MTI-nek kedd este a Mammutban és a Pozsonyi úton működő boltokat sikerült telefonon elérnie, az üzletekben azt az információt adták, hogy reményeik szerint péntek reggel kinyithatnak.

Az Ulpius-ház csődvédelméről az index.hu és a hvg.hu is hírt adott. Utóbbi idézte fel a kezdeteket, hogy az Ulpius-ház a 90-es években lényegében egyszemélyes kiadó volt: Kepets András egy hátizsákkal járta a kiadott könyvekkel a boltokat. "Ebből nőtt ki az a cég, ami az utóbbi években meglehetősen agresszív üzletpolitikát folytatott: szinte csak sikerkönyveket adtak ki. Így például A szürke ötven árnyalata, Frei Tamás: 2015, Vass Virág-könyvek, Mészöly-életrajz, de említhetjük Szepesi Nikolett nagy botrányt kavart visszaemlékezéseit is" - írta a hvg.hu.

A portál arról is beszámolt, hogy a kiadó hatalmas példányszámban küldte piacra a köteteit, állítólag A szürke ötven árnyalata 200 ezer példányban jelent meg, miközben egy-egy könyvkiadónál az 5-10 ezres példányszám is kivételszámba ment. Ezzel azonban a nem elég jól fogyó címek óriási veszteséget voltak képesek termelni. Kepets András ráadásul a válság ellenére is rendre nyitotta meg az új könyvesboltjait: 2012-ben hat, 2013-ban újabb hat, 2014-ben pedig két új üzlethelyiséget nyitott a cég. A magyar könyvpiacon az volt az általános trend, hogy a terjesztők kebelezték be a kiadókat, az Ulpius viszont ellenkező utat igyekezett bejárni: saját terjesztői és bolthálózatot szervezett.

Közben a kiadóhoz szerződött írók közül évek óta többen is panaszkodtak a honoráriumok kifizetésének csúszása miatt, tavaly - részben emiatt - több szerző, köztük Fejős Éva is elpártolt és elszerződött az Ulpiustól a hvg.hu írása szerint.

A portál cikke kitér a cég mérlegadataira is: az Opten cégadatbázis adatai alapján a 2009-től folyamatosan növekvő, 2013-ra 1,51 milliárdos bevétel, 100 milliós adózott eredmény is egyre nőtt, 2013-ban 109 millió forintra rúgott. A cég kötelezettségei ugyanakkor szintén nem voltak alacsonyak: 2012-ben egymilliárd forintnál is többel tartozott az Ulpius-ház, ez az összeg 2013-ra 956 millió forintra csökkent. A cég 86 embert foglalkoztatott.

Az index.hu arról is beszámolt, hogy a nyilvános cégadatokban mostanra az olvasható, hogy az Ulpius-ház Könyvkiadó és Szolgáltató Kft. március 10-én az eddigi székhelyét a Thurzó utcából áthelyezte a Szent István körút 18. alá, három telephelyét (a Szent István körút 18., a Kolosy tér 1. és a Margit körút 1. alatt egyébként az Ulpius bolthálózat három címeként bejegyzetteket) pedig töröltette.

Szerző

Meghalt Tolnai Miklós

Publikálás dátuma
2015.03.17. 19:40
Forrás: magyarszinhaz.hu
Életének hetvenötödik évében hétfőn elhunyt Tolnai Miklós színművész, a Pesti Magyar Színház egykori művésze - tudatta a teátrum az MTI-vel kedden.

Tolnai Miklós 1940. október 15-én született. Előadóművészként kezdte pályáját 1959-ben, majd 1964-től a debreceni Csokonai Színház, 1966-tól a szolnoki Szigligeti Színház, 1968-tól a békéscsabai Jókai Színház, 1970-től pedig a szegedi Nemzeti Színház társulatának tagja.

A 25. Színházban 1976-tól játszott, majd 1981-től a kecskeméti Katona József Színházban, 1983-tól a József Attila Színházban, 1989-től pedig a Nemzeti Színház társulatának tagjaként lépett színpadra. 2000-től hosszú évekig a Pesti Magyar Színház művésze volt, utoljára az István, a király című előadásban láthatták a nézők.

Tolnai Miklós pályája során játszotta többek között Kőműves Kelemen, Lear király és Sancho karakterét, de szerepein túl számtalan szinkronszínészi feladat és rádiós alakítás fűződik a nevéhez.

A nézők láthatták a Linda, a Szomszédok és az Angyalbőrben című népszerű televíziós sorozatokban és többek között a Havasi selyemfiú, A Pogány Madonna és a Csinibaba című filmekben.

Tolnai Miklós temetéséről később intézkednek.

Szerző