Súlyosbodott a korrupciós helyzet

Szinte naponta hallani különböző korrupciógyanús esetekről, egyes politikusok gyors meggazdagodásáról, a törvények bizonyos cégek érdekeinek megfelelő átalakításáról, vállalkozások hagyományos piacaikról való kiszorításáról (lásd étkezési jegy, szerencsejáték, közbeszerzésben érdekelt cégek, dohány-kiskereskedelem, a vasárnapi nyitva tartás korlátozásának hatásait még most becsülik fel a kereskedelmi vállalkozások). Ez tartós, a gazdaság széles rétegeit érintő folyamat-e, vagy csak marginális érdekek felnagyításáról van szó - tették fel a kérdést a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatói.

A GKI korábban is vizsgálódott e témában, legutóbb azt mutatta ki, hogy a vállalkozások 2010-hez képest 2013 júniusáig erőteljes korrupciónövekedést érzékeltek. Idén márciusban is felmérte, hogy a hazai cégek az elmúlt két évet hogy látják ebből a szempontból. Az adatok alapján úgy látszik, hogy a helyzet azóta csak rosszabbodott.

A kérdésre válaszoló 898 vállalkozás 34 százaléka szerint (saját tapasztalataik alapján) az állami intézményeknél, 30 százalékuk szerint az önkormányzatoknál nőtt a korrupció szintje. 55-59 százalékuk szerint a korábbi, igen kedvezőtlen helyzet már nem romlott tovább, míg 11-12 százalékuk javulást érzékelt. Ha a válaszokat egy -100, +100 közötti skálán helyezzük el (ahol a 0 érték a változatlanságot jelenti), akkor azt láthatjuk, hogy míg a vállalatközi kapcsolatokban gyakorlatilag nem történt változás a korrupció szintjében az elmúlt két évben, addig az állami-önkormányzati intézmények esetében jelentősen romlott a helyzet - ismertette az eredményeket Molnár László, a GKI vezérigazgatója.

Átlag feletti mértékben érzékelték a korrupció növekedését az állami és az önkormányzati intézmények esetében a nagyvállalatok, míg a közepes (151-250 fős) cégek csak az állami intézményrendszert tartják átlag feletti mértékben korruptabbnak. Meglepő módon a kormány által különösen kedvelt ipari cégek a leginkább kritikusak ágazati szempontból, hiszen átlag feletti mértékben érzékelték a megvesztegetés iránti igényt mind az állami, mind az önkormányzati szférában (ennek oka valószínűleg az lehet, hogy tevékenységük végzéséhez sokkal több engedély kell, mint más ágazatokban, így több hivatali ügyük van).

A vállalkozások szerint két év alatt az átlagnál erőteljesebben fertőződtek meg az észak-magyarországi valamint a közép-dunántúli állami és önkormányzati intézmények, de ez nem jelenti azt, hogy a többi régióban javuló helyzetről számoltak volna be - véli a GKI.

Szerző

Egy „cuki” Vona-interjú

Kelet után nyugat felé fordulna a Jobbik elnöke. Vona Gábor rendezné a viszonyukat Németországgal és az Egyesült Államokkal, bár tudja, ez nehéz lesz, hiszen a német sajtó neonáci pártként könyveli el a Jobbikot és az amerikai sajtójuk sem túlságosan jó.

Vona a Magyar Nemzetnek adott szombati interjújában arról is beszélt, mostanában nehezebben alszik a kormányzati felelősség egyre inkább megnyilvánuló realitása miatt. Bevallotta, hogy saját tagságában vannak kérdőjelek a jelenlegi stílust illetően, de ezeket "észérvekkel" ki fogja egyenesíteni. "Azoknak csalódást fogok okozni, akik abban reménykednek, hogy a Jobbik egy szélsőséges, náci párt, csak most megpróbál cuki módon viselkedni. Azokat viszont meg fogom nyugtatni, akik attól tartanak, hogy a Jobbik feladja az értékeit, elveit és programját" - fogalmazott.

Vona szerint a párttal kapcsolatban azért kerülnek elő évekkel ezelőtti ügyek, mert a Jobbik erősödése és néppárti stratégiája sokakat megijeszt. A rakparti holokauszt-emlékművet leköpő Kulcsár Gergelyről azt mondta, tényleg megbánta, amit tett. "A Jobbikban kegyeletsértő, kollektív ítéletet megfogalmazó, alpári megnyilvánulásoknak nincs helye. Viszont ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne beszélni mondjuk a hazai zsidóságról, Izrael politikájáról vagy akár a cigányproblémáról" - jelentette ki a pártelnök azt állítva, hogy minden áldozat gyászában osztoznak, így a zsidóságéban is, és a gyász megsértését vállalhatatlannak tekintik.

Az uniós tagsággal kapcsolatban azt mondta, rövid távon tartja nem reálisnak a kilépést, egyrészt mert "a magyar társadalom valószínűleg nem ilyen döntést hozna, másrészt Magyarország nincs felkészülve erre gazdasági értelemben".

A Jobbik a "magyar politika populista és elvtelen brókere, kínálata pedig fedezet nélküli kamukötvény". Ezt már Ujhelyi István, az MSZP alelnöke, EP-képviselője írta tegnapi nyílt levelében. Az ellenzéki politikus arra figyelmeztet, hogy Vona pártja vállalhatatlanul "fasisztoid tüneteket mutat", de térnyerése nem csak emiatt életveszélyes, hanem mert a programjuk megvalósíthatatlan, szélsőségesen populista ígéreteik gazdasági és társadalmi csődöt jelentenek.

A radikálisok jelenlegi szavazóinak többsége Ujhelyi szerint nem a "köpködő szalonfasiszták, nem a cigányok ellen masírozó történelmi analfabéták" miatt voksol a Jobbikra, hanem mert a Fidesz potenciális legyőzőjét látják benne. Mert elhiszik azt az "életveszélyes, populista programot, amelyet a sötét ideológiájuk mellett hirdetnek". A demokratikus erők feladata, hogy a választók tisztában legyenek azzal: a Jobbik olyan beváltatlan csekk, amelynek kitöltése súlyos károkat okoz.

Szerző

Egy „cuki” Vona-interjú

Kelet után nyugat felé fordulna a Jobbik elnöke. Vona Gábor rendezné a viszonyukat Németországgal és az Egyesült Államokkal, bár tudja, ez nehéz lesz, hiszen a német sajtó neonáci pártként könyveli el a Jobbikot és az amerikai sajtójuk sem túlságosan jó.

Vona a Magyar Nemzetnek adott szombati interjújában arról is beszélt, mostanában nehezebben alszik a kormányzati felelősség egyre inkább megnyilvánuló realitása miatt. Bevallotta, hogy saját tagságában vannak kérdőjelek a jelenlegi stílust illetően, de ezeket "észérvekkel" ki fogja egyenesíteni. "Azoknak csalódást fogok okozni, akik abban reménykednek, hogy a Jobbik egy szélsőséges, náci párt, csak most megpróbál cuki módon viselkedni. Azokat viszont meg fogom nyugtatni, akik attól tartanak, hogy a Jobbik feladja az értékeit, elveit és programját" - fogalmazott.

Vona szerint a párttal kapcsolatban azért kerülnek elő évekkel ezelőtti ügyek, mert a Jobbik erősödése és néppárti stratégiája sokakat megijeszt. A rakparti holokauszt-emlékművet leköpő Kulcsár Gergelyről azt mondta, tényleg megbánta, amit tett. "A Jobbikban kegyeletsértő, kollektív ítéletet megfogalmazó, alpári megnyilvánulásoknak nincs helye. Viszont ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne beszélni mondjuk a hazai zsidóságról, Izrael politikájáról vagy akár a cigányproblémáról" - jelentette ki a pártelnök azt állítva, hogy minden áldozat gyászában osztoznak, így a zsidóságéban is, és a gyász megsértését vállalhatatlannak tekintik.

Az uniós tagsággal kapcsolatban azt mondta, rövid távon tartja nem reálisnak a kilépést, egyrészt mert "a magyar társadalom valószínűleg nem ilyen döntést hozna, másrészt Magyarország nincs felkészülve erre gazdasági értelemben".

A Jobbik a "magyar politika populista és elvtelen brókere, kínálata pedig fedezet nélküli kamukötvény". Ezt már Ujhelyi István, az MSZP alelnöke, EP-képviselője írta tegnapi nyílt levelében. Az ellenzéki politikus arra figyelmeztet, hogy Vona pártja vállalhatatlanul "fasisztoid tüneteket mutat", de térnyerése nem csak emiatt életveszélyes, hanem mert a programjuk megvalósíthatatlan, szélsőségesen populista ígéreteik gazdasági és társadalmi csődöt jelentenek.

A radikálisok jelenlegi szavazóinak többsége Ujhelyi szerint nem a "köpködő szalonfasiszták, nem a cigányok ellen masírozó történelmi analfabéták" miatt voksol a Jobbikra, hanem mert a Fidesz potenciális legyőzőjét látják benne. Mert elhiszik azt az "életveszélyes, populista programot, amelyet a sötét ideológiájuk mellett hirdetnek". A demokratikus erők feladata, hogy a választók tisztában legyenek azzal: a Jobbik olyan beváltatlan csekk, amelynek kitöltése súlyos károkat okoz.

Szerző