Előfizetés

Újabb IMF-intések Magyarországnak

Publikálás dátuma
2015.04.04. 07:27
Az IMF épületének bejárata. Fotó: Getty Images
A magyar gazdasági kilátások igencsak visszafogottak, és továbbra is kockázatot jelent a magas eladósodottságunk – a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint. Az IMF nemrég járt Magyarországon és a kormányzattal folytatott egyeztetéseiket követően mostanra elkészítették a negyedik cikkely szerinti felülvizsgálatukat hazánkról. Ebben arra is felhívják a figyelmet, hogy nem kéne növelni az állami szerepvállalást a gazdaságban és nem jó, hogy bankokat vásárolunk. Az ország külföldi finanszírozásra való támaszkodása különös sérülékenységet okozhat.

A Valutaalap kitér arra is, hogy a magyar állam egyre fokozottabban jelenik meg a magánszférában (bankszektor és energiaszektor), ami szerintük abból a szempontból problémás, hogy a jövőben emiatt potenciális kötelezettségek keletkezhet. Vagyis akár veszteséget is okozhat az államnak, bizonytalanabbá téve az államháztartás jövőbeli helyzetét. A rövidtávú gazdasági kilátásaink ugyan kedvezőnek nevezhetőek - írja az IMF nyomán a Portfolio.hu -, de ezt arra kéne felhasználnunk, hogy a magas GDP-arányos államadósságot csökkentsük. A jelenlegi előrejelzésük szerint ez ugyanis csak 75,5 százalékig juthat idén, és az elkövetkező években sem süllyed majd túl dinamikusan. A magánszektor adóssága tovább csökkent a bankszektor viszont továbbra is nyomás alatt van a magas adóteher és a nemteljesítő hitelek nagy aránya miatt.

Az IMF szerint a növekedés 2015-ben 2,75 százalékra lassulhat a visszafogottabb beruházási növekedés és a kevésbé támogató költségvetési pozíció miatt csökkenő belső kereslet révén. Közép távon a növekedés 2 százalék körül stabilizálódhat. A munkaerő-piaci részvétel ugyan nő, de még mindig alacsony, az EU átlagtól jelentősen elmaradó szinten marad főleg a nők és az idősebb munkavállalók körében. Ezeket a problémákat tetézi még a versenyképesség javítása miatti nyomás és a külföldi közvetlen működőtőke (FDI) vonzóképességének hiánya.

Megdőlt a kartellvád, Brüsszel hárított

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2015.04.04. 07:23
Már-már leplezetlenül támadják a kormányfő ellenlábasának érdekeltségeit FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Az Európai Bizottság (EB) nem fogalmazott meg kartell gyanút, miközben megtagadta az M4-es autópálya-építés uniós finanszírozását - tudta meg a 444.hu. A kormány mégis erre hivatkozva állíttatta le nagy hirtelen az építkezést, így az ügy mögött más ok keresendő. A beruházást nemzeti forrásából kell(ene) befejezni, ám ennek nincs meg a fedezete a költségvetésben. A kivitelezők perre mehetnek.

Nem kartell gyanú miatt tagadta meg Brüsszel az M4-es autópálya szakasz építésének támogatását- írta meg a 444.hu. Márpedig Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Seszták Miklós fejlesztési miniszter kedden erre hivatkozva adtak utasítást az építkezés azonnali leállítására. Már akkor többen arra következtettek, hogy az unióra mutogatás csak ürügy. Nem zárható ki, hogy az M4-es leállítása az Orbán-Simicska háború egyik mellék hadszíntere, hiszen a Simicska Lajos érdekeltségi körébe tartozó Közgép az Abony-Fegyvernek közötti 30 kilométeres szakasz egyik kivitelezője. Ezt a feltételezést erősítheti, hogy amikor kiderült, az unió nem ad pénzt a projektre, így azt sem vizsgálta, hogy van- vagy sem kartell gyanú, Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár már arról beszélt, hogy nem is hivatalosan, csak szakértői szinten jelezte Brüsszel a magyar kormánynak ezt a feltételezést. Ennek ellentmond portál kérdésére Sophie Dupin de Saint Cyr, a bizottság szóvivői szolgálatának munkatársának válasza: „A tenderezést nem kérdőjeleztük meg”.

Sokkal valószínűbb, hogy szakmai okokból mutatott piros lapot Brüsszel. Például azért, mert megalapozatlannak, túlzónak találta a magyar forgalmi előrejelzéseket az M4-esen. Visszatetsző volt Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter kirohanása az építők ellen és fenyegetőzése szigorú szankciókkal a kartell gyanú beigazolódása esetén, ugyanis 2013-ban Jávor Benedek a PM európai parlamenti képviselője felvetéseire válaszolva az akkori fejlesztési miniszter Németh Lászlóné és Miniszterelnökség akkori államtitkára, Lázár János is kifogástalannak találta a tendert. Nem sokallták a kilométerenként átlagosan 3,8 milliárd forintos árat sem.

Egy ágazati szakember, a Népszavával közölte, a megállapodásban lehet olyan kitétel, amely bizonyos esetekben lehetővé teszi a tender kiírójának az építkezés leállítását. Erre akkor van lehetősége, ha a szerződés vagy annak egy része jogszabályba ütközik. Ha ez nem áll fenn, akkor a kárfelelősség azt terheli, aki leállította a beruházást. Az Európai Bizottság (EB) 444-nek küldött válaszából kiderült, a kartell gyanú csak ürügy volt, semmi alapja.

A kormány tavaly decemberben az eredeti 110 milliárd forintos beruházási összeget több, mint bruttó 163 milliárdra emelte, ami 53 milliárd forintos drágulást jelentett.

Az uniós támogatás elmaradása miatt nemzeti forrásból kell megépíteni, ám erre a költségvetésben nem látni a fedeztet - nyilatkozta a Népszavának Varjú László, a DK alelnöke. A kormánynak vagy máshonnan kell átcsoportosítani erre a célra, vagy adót kell emelnie. Márpedig ezt az utat mindenképpen be kell fejezni, mert a 4-est halálútnak is nevezik az autósok, annyi rajta a súlyos baleset. Az M4-es semmiképpen sem maradhat torzó - emelte ki Varjú László.

Akárhogyan is alakul a beruházás leállításának sorsa, az eddig elvégzett munkákat a megrendelőnek, az államnak ki kell fizetnie. Egy esetleges, a kivitelezők által indított kártérítési per elvesztése pedig újabb milliárdokat jelenthet.

Úgy tetszik, az M4 szakasz építésének leállításához vezető nyomok eltakarítása is megkezdődött. A legutóbbi szóvivői tájékoztatón az autópálya témában megnyilatkozó Lázár János arra hívta fel a figyelmet, hogy a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. vezetőjét már leváltották. Ez a cég szerződött az érintett 30 km-es útszakaszra is az öt kiválasztott céggel.

Koncepciós eljárás a végrehajtóknál?

Nyomozást rendelt el a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamaránál (MBVK) történtek miatt pénteken a Budapesti Nyomozó Ügyészség. 

Trócsányi László igazságügy-miniszter a Napi Gazdaságnak adott interjúban közölte: céljuk, hogy visszaszerezzék a végrehajtások iránti közbizalmat. Elmondta, legfontosabb céljuk annak elérése, hogy az emberek ne úgy érezzék, ellenük folyik az eljárás. A miniszter megjegyezte, csökkentik a végrehajtói tarifákat és felső határt szabnak a munkadíjakban és jutalékokban. A kamarai rendszer átalakításáról szólva kifejtette, bírósági végrehajtói kart hoznak létre, amely köztestületként (a végrehajtók szervezeteként) alapvetően érdekképviseleti feladatokat lát el. Trócsányi László arról is beszélt, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara (MBVK) felett a közhatalom kontrollja eddig minimális volt, holott a végrehajtás állami közfeladat. Kitért arra is, hogy miután átvilágították az MBVK tevékenységét, szabálytalanságokat találtak, amelyek miatt az ügyészséghez fordultak. Az Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára által tett feljelentés alapján a Budapesti Nyomozó Ügyészség hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt rendelte el a nyomozást ismeretlen tettes ellen.

Császti Ferenc, az MBVK volt elnöke ezzel szemben koncepciós eljárásnak tekinti a feljelentést. Császti "színjátéknak" nevezte a végrehajtói kamara átvilágítását, melynek folyamán kénytelen volt lemondani az elnöki tisztségről. Álláspontját egy körlevélben fejtette ki, melyet kollégáinak küldött a vizsgálódások kapcsán. "Megdöbbentem a jogtiprások és törvénytelen eljárások tömegén, valamint azon, hogy a kamara vezetése mindezt tétlenül nézi." - méltatlankodott Császti Ferenc a minisztériumi vizsgálódásról szólva. Hozzátette, szerinte a kamarai rendszer átalakításával végrehajtói kamara megtizedelése a cél. Császti körlevélében utalást tesz egy "nyájas arcú" kollégára is, aki "a megfelelő alomhoz tartozik" és egy jól irányított kampánnyal a későbbiekben akár kamarai vezető is lehet belőle – a találgatások szerint köztestület korábbi vezetőjére Schadl Györgyre gondolt ezalatt. Mint ismeretes Trócsányi László igazságügyi miniszter tavaly december elején nevezte ki Szekér Juditot miniszteri biztosnak a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara mellé, amit Császti az autonómia megszüntetésének tart. A közhatalmi kontroll hiányára reflektálva a volt elnök azt állítja, a kamara gazdálkodását a számvizsgáló bizottság folyamatosan ellenőrizte, évente volt rendes könyvvizsgálat, amely nem talált rendellenességet. Ezen kívül állítása szerint a NAV is tartott ellenőrzéseket, melyek során nem merült fel probléma. A kamara pénze nem közpénz, így kizárólag a tagságnak lenne joga a választott szervein belül bármiféle ellenőrzésre – tette hozzá. Császti mindennek ellenére továbbra is mindent meg szeretne tenni a szervezetért és annak tagjaiért – írja a volt elnök.