Portugália vezetése mindenesetre bizakodó, legalábbis igyekszik optimistának mutatni magát. „A portugál növekedést nem befolyásolja számottevően a görög incidens” – fogalmazott Aníbal Cavaco Silva köztársasági elnök. Az államfő szerint az eurózónának már rengeteg megfelelő mechanizmus áll rendelkezésére ahhoz, hogy a válság tovaterjedését megakadályozzák.
„Portugália helyzete hasonló, mint Írországé, Spanyolországé és Olaszországé, semmivel sem fenyegeti nagyobb kockázat, mint a másik három államot” – mondta Cavaco Silva, aki egyike volt azoknak, akik a görög Sziriza párti kormányt a hitelezőkkel való tárgyalások folytatására ösztönözték.
„Ha valami rossz történik is Görögországgal, nem Portugália lesz a következő” – jelentette ki magabiztosan Pedro Passos Coelho kormányfő is, jelezve: országa „elvégezte a házi feladatát”, s elegendő tartalékkal rendelkezik ahhoz, hogy folyó kiadásait és adósságtörlesztését fedezni tudja az év végéig.
A portugálok 2011-ben kényszerültek – Görögország és Írország után harmadikként – 78 milliárd eurós mentőcsomagot kérni az Európai Uniótól, a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) és az Európai Központi Banktól (ECB). Míg Görögország egyre mélyebben csúszott a válságba, Portugália tavaly májusban sikeresen lezárta segélyprogramját, követve Írországot, amely már 2013 decemberében megünnepelhette a nehéz időszak lezárását.
Lisszabon már két alkalommal is idő előtt fizette ki az esedékes törlesztőrészletet az IMF-nek. Eddig 8,4 milliárd eurót, a tartozásuk mintegy 30 százalékát fizették vissza a Valutaalapnak. S noha a hitelminősítők, a Fitch, a Moody’s, illetve a Standard & Poors továbbra is a beruházásra ajánlott szint alá rangsorolja Portugáliát, a gazdaság jelenlegi helyzetét össze sem lehet hasonlítani a 2010-es időszakéval.
A portugál gazdaság kilábalt a recesszióból, noha továbbra is meglehetősen alacsony a növekedés. Az idei évre alig 1,6, jövőre 1,9 százalékos emelkedést jósolnak, 2017-re pedig a 2,4 százalékot is elérheti a Bloomberg adatai szerint. A 2014-es 0,9 százalékos növekedést megelőzően három évig zsugorodott a gazdaság.
Az uniós prognózis valamivel alacsonyabb, jövőre is csak 1,8 százalékos növekedéssel számolnak. Portugália idén bőven teljesíti az uniós hiánycélt, a költségvetési deficit a GDP 2,7 százalékára tehető, vagyis alatta marad a három százalékos határnak.
Az Atlanti-óceán partján fekvő, 10 milliós lélekszámú ország ugyanakkor még mindig súlyos, megoldatlan problémákkal kénytelen szembenézni. Noha 17-ről 13 százalékra csökkent, továbbra is magas a munkanélküliség, különösen az ifjabb korosztályok körében. Nagyon sokan vándorolnak ki, elsősorban a magasan képzettek és a fiatalok próbálnak szerencsét külföldön. A megszorítások az egészségügyben jelentős lefaragásokhoz vezettek, emelkedtek az adók, megnyirbálták az oktatási és tudományos kiadásokat is.
Elemzők szerint a portugál gazdaság sérülékenységére leginkább az államadósság magas, szakértők szerint „fenntarthatatlannak” ítélt aránya utal. Az Európai Bizottság számításai szerint ez tavaly érte el a csúcspontot, a GDP 130,2 százalékával, idén viszont várhatóan valamelyest már visszaesik, 124,4 százalékra. Ez még mindig magasabb lehet, mint 2011-ben, amikor 111,1 százalékos szinten állt.
Az Eurostat adatai szerint 1990 és 2014 között a GDP-hez viszonyítva az adósság átlagban 70,62 százalékot tett ki, 2000-ben rekordalacsony volt, 48,5 százalék. Az adósság GDP-hez viszonyított aránya azért fontos, mert a hitelezők ennek alapján ítélik meg, hogy egy adott ország képes lesz-e törleszteni adósságát. Ez pedig alapvetően megszabja, hogy milyen áron juthat új hitelekhez, s milyen áron kelnek el államkötvényei.
Szívesen példálóznak Portugáliával az uniós vezetők, mondván: a megszorító program, ha fegyelmezetten végrehajtják, meghozza gyümölcsét. Christine Lagarde, az IMF igazgatója is Lisszabont és Dublint állította példaképpen Athén elé. „Remélem, hogy a görög politikai pártok is okulnak a portugál és az ír mentőprogram sikeréből” – nyilatkozta Lagarde. Az EU, az IMF és az ECB vezetői állítják, a Görögországnak tett ajánlatok jóval gálánsabbak volt, mint amilyen megszorításokat a portugáloknak teljesíteniük kellett.
Nem utolsó sorban azért lehetett sikeresebb a mentőprogram, mivel a három nagy párt egyaránt támogatta a szigorú megszorító intézkedések bevezetését, s a pragmatikus portugálok, ahogy egy elemző fogalmazott, tudomásul vették, hogy „valamit tenni kell”. Eredetileg még a José Sócrates vezette szocialista kormány kényszerült rá, hogy mentőcsomagért folyamodjon Brüsszelhez. Igaz, bele is bukott a kabinet, s a terv végrehajtása már a két jobboldali párt koalíciójára, illetve az új miniszterelnökre, Pedro Passos Coelhóra maradt.
Nagy különbség, hogy itt nem alakult ki a görög Szirizához, vagy a spanyol Podemoshoz hasonló, a megszorítások ellen radikális baloldali programmal fellépő tömörülés. Ennek egyik fő okát abban látják, hogy a portugálok kiábrándultak a politikából, a portugál pártstruktúra pedig nemigen változott, noha megjelentek új csoportosulások, például a Rui Tavares által alakított, szocialista-zöld LIVRE.
Idén ősszel, várhatóan szeptemberben vagy októberben parlamenti választások lesznek Portugáliában. Az ellenzéki Szocialista Párt 2012 óta feljövőben van, egyes felmérések szerint hajszállal vezet a jobboldali liberális Szociáldemokrata párt (PDS), illetve a konzervatív Demokratikus és Szociális Centrum-Néppárt (CDS-PP) alkotta koalícióval szemben.
Más közvélemény-kutatások ugyanakkor azt mutatták, hogy a kormányzó koalíció 38 százalékon áll, míg a volt lisszaboni polgármester, António Costa vezette szocialisták 37 százalékra számíthatnak. Jelenleg csak az látszik biztosnak, hogy egyik nagy politikai erő sem lesz képes megszerezni az abszolút többséget. A szocialisták a kampányban azt ígérik, véget vetnek a megszorításoknak, ugyanakkor igyekeznek megnyugtatni a hitelezőket, hogy Portugália egy esetleges kormányváltás esetén is pontosan teljesíti majd nemzetközi fizetési kötelezettségeit.
