Gyengén kezelte a pénzügyi válságot az EU

Az Európai Bizottság (EB) a pozitívumok ellenére "általánosságban véve" gyengén kezelte a 2008-as pénzügyi válságot: a tagállamok eltérő bánásmódban részesültek, a minőségellenőrzés korlátozott körű volt, a végrehajtást nem követték megfelelően nyomon, és a dokumentáció terén is hiányosságok adódtak - írta kedden közzétett jelentésében az Európai Számvevőszék (ECA).

A helyzetértékelés szerint a brüsszeli testület nem volt felkészülve az első pénzügyi segítségnyújtási kérelmekre a válság során, mert figyelmen kívül hagyta a korábbi figyelmeztető jeleket. A számvevőszék ugyanakkor megállapította, hogy az EB tapasztalat hiányában is sikerrel irányította a reformokat eredményező programokat.

A számvevők azt vizsgálták, hogy a bizottság miként irányította öt tagállam (Magyarország, Lettország, Románia, Írország és Portugália) esetében a pénzügyi segítségnyújtást. Megállapítást nyert, hogy a szervezet sikeresen vállalt fel új irányítási feladatokat, ami az időbeli korlátokat tekintve önmagában is eredménynek minősül. A válság továbbgyűrűzésével az EB egyre nagyobb szakértelemre tett szert és az érintett tagállamokban az érdekelt felek széles körét vonta be a folyamatba - mutattak rá a dokumentumban.

A jelentés készítői számos pozitív eredményt soroltak fel, amelyek azt támasztják alá, hogy a programok alapvetően teljesítették a célkitűzéseiket. A hiánycélok többnyire teljesültek, a strukturális hiányok eltérő mértékben bár, de javultak, a tagországok a programokban szereplő legtöbb feltételt teljesítették és sikeresen indították el a reformokat - közölték.
A hiányosságok közül kiemelték, hogy a válságkezelés során hasonló helyzetben levő országokkal szemben gyakran eltérő bánásmódot alkalmaztak. Egyes programokban a segítségnyújtás feltételei enyhébbek voltak, ami könnyebben teljesíthetővé tette azokat. Az előírt strukturális reformok nem minden esetben voltak arányosak a fennálló problémákkal, illetve azok nagyban eltérő megközelítést követtek. Egyes országok hiánycéljait kevésbé szigorúan állapították meg, mint ahogyan azt azok gazdasági helyzete indokolta volna.

Felhívták a figyelmet arra, hogy a végrehajtás nem megfelelő nyomon követése miatt a bizottság nem tudta minden esetben teljes bizonyossággal megállapítani, hogy a tagállamok valóban teljesítették-e a célokat. A dokumentáció hiányosságai pedig nem tették lehetővé, hogy visszamenőleg részletesen elemezni lehessen a meghozott döntéseket.

"A válság hatásai még ma is érezhetők, és a válaszként hozott hitelprogramok azóta több milliárd eurósra nőttek, ezért alapvető fontosságú, hogy tanuljunk az elkövetett hibákból" - közölte Baudilio Tomé Muguruza, a jelentésért felelős számvevőszéki tag.

Szerző

Súlyos hibákat talált a vajakban a Nébih

Publikálás dátuma
2016.01.26. 14:20
Illusztráció: Thinkstock
Tizenkilenc előállítótól harminchárom különböző terméket vizsgáltak meg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei, tizenegy esetben indult hatósági eljárás - közölte a hivatal.

A laboratóriumban biztonsági és minőségi szempontból ellenőrizték a termékeket. Biztonsági szempontból a termékek avasságát mutató peroxid számmal, és a termékek növényi zsír tartalmával kapcsolatban sem talált szabálytalanságot a Nébih.

A négy megvizsgált laktózmentes feliratú vaj laktóztartalma is megfelelt az előírásoknak. Minőségi paraméterek szempontjából négy terméknél súlyos hibát találtak a szakemberek. Egy esetben a víztartalom nem felelt meg a 16 százalékos határértéknek, míg a másik három esetben sem a tejzsír sem a víztartalom nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak.

A termékek jelölésekor például egy esetben a karotint nem tüntette fel az előállító, három termék csomagolására nem a hatályos jogszabályban előírt kereskedelmi név került, egy esetben pedig nem tüntették fel a csomagoláson a készítmény magyar nevét. Egy termék gyártmánylapja a hatályos jogszabálynál nagyobb víztartalmat tartott elfogadhatónak.

Hatósági eljárást négy terméknél a súlyos minőségi hiba miatt, további hét esetben pedig a jelölési hibák miatt kellett indítani. Laikus és szakértő kóstolók segítségével pontozták a termékek küllemét, illatát, ízét, állagát és kenhetőségét. E szempontok alapján a legkedveltebb termék a Magyarországon előállított Auchan Tuti tipp vaj lett. Másodikként a német Meggle márkázott vaj, harmadikként pedig az osztrák Milfina Lactofree végzett - közölte a Nébih.

Szerző
Témák
vaj NÉBIH

Felminősítették Magyarországot

A világ egyik legnagyobb hitelbiztosítója, a Coface felminősítette Magyarországot, az eddigi "B" helyett az "A4"-es, elfogadható kockázatú kategóriában tartják nyilván a továbbiakban a magyar gazdaságot - közölte a hitelbiztosító.

A Coface januári vizsgálatában összesen 160 ország minősítését végezte el, de egyedül Magyarország kapott jobb osztályzatot, míg három másik ország esetében megerősítették, és kedvező kilátással látták el a jelenlegi osztályzatot. 

A Coface szakértői Magyarország felminősítését egyebek mellett azzal indokolták, hogy a gazdasági növekedést tartósnak és egyszeri hatásoktól mentesnek tekintik. A hitelbiztosító elemzői kielégítőnek tartják a magyarországi üzleti környezetet, amely véleményük szerint megközelíti a régió éllovas országainak szintjét. 

A hitelbiztosító szerint a felminősítés mellett szólt a lakossági devizahitelek kivezetése a bankrendszerből, a növekvő foglalkoztatottság, valamint a magyar gazdasági szereplők szoros együttműködése a jól teljesítő német feldolgozóiparral. Szintén kedvező a Coface szerint, hogy a magyar export szerkezete - a nyilvánvaló német  kitettség mellett is - megfelelően szerteágazó. 

A Coface szerint a jövőben a lakossági fogyasztás lehet a magyar gazdasági fejlődés motorja, a belső fogyasztás élénkülését segíti - a devizahitelek forintosítása mellett - a személyi jövedelemadó kulcsának 16 százalékról 15 százalékra történő csökkentése, illetve az átlagbérek várhatóan a fogyasztói áraknál nagyobb mértékű növekedése.  A Coface megállapította, hogy a jegybanki programok (így például az nhp) keretében elérhető kedvező hitelforrások segítik a kis- és középvállalkozások beruházásainak finanszírozását, de rámutatnak arra is, hogy a kereskedelmi bankok általános hitelezési hajlandósága továbbra is "aggasztóan alacsony szinten" van. 

A Coface elemzői megjegyzik, hogy bár az államadósság folyamatosan csökken, a mutató 2015 végén GDP-arányosan 77 százalék volt, ez továbbra is magasnak mondható. Az államháztartás stabilan alacsony hiánya, valamint a folyó fizetési mérleg többlete azonban mozgásteret biztosít a gazdaságnak, igaz, ez nagymértékben függhet az importált energiahordozók (egyelőre tartósan alacsony) árától. 

A Magyarországon megvalósuló külföldi befektetések értéke várhatóan nem mérséklődik a jövőben. Ezek elsősorban az autóiparban, az elektronikai ágazatban és a gyógyszerszektorban valósulhatnak meg, többek között azért, mert ezeket az ágazatokat nem sújtják külön terhek, mint például a médiapiacot, a bank-, az energia- vagy a távközlési szektort.

Szerző