Több a menekült a déli határon

Miközben itthon tovább folyik a belpolitikai vita az uniós menekültkvótát érintő népszavazás ügyében, már látszanak előjelei annak, hogy tavasszal újabb menekülthullám éri el Európát, így Magyarország déli határa ismét erős nyomás alá kerülhet. Ezt a helyzetet az Orbán-kormány saját hatalmi érdekeinek megfelelően igyekszik kihasználni mind a hazai, mind az európai politikai színtéren - állapította meg a Political Capital elemzése, amely szerint erről szól a menekültkvóta-ellenes népszavazási kezdeményezés is, amely itthon a menekültügy napirenden tartását, a kormány támogatottságának növelését, a nemzetközi szinten pedig az Európai Unió (EU) destabilizálását célozza.

Az elemző intézet ugyanakkor kommunikációs sikerként összegezte a kormány 2015-ös menekültpolitikáját, hatékonynak nevezték például a határzárat, holott a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal adatai alapján a kerítés kudarc: a zord időjárás enyhülésével máris túlzsúfoltak a magyarországi menekülttáborok, megnőtt a menedékkérők száma. A Magyar Nemzet tegnap arról írt, a nyitott befogadó állomások - Vámosszabadi, Bicske és Nagyfa - kapacitása normál esetben 981 fő, a keddi adatok szerint azonban 1159-en voltak. Az őrzött központokban - Nyírbátor, Békéscsaba, Kiskunhalas - 444-en voltak, itt a felső határ 488. A magyarországi helyzetet ráadásul nagyban befolyásolja a Szerbiában, illetve még inkább a görög-macedón határon gyülekező menekültáradat.

A macedón hatóságok tegnap kétszer két órára megnyitották a határt Idomeninél, 170 szíriai és iraki menekültet engedtek át. Ennél azonban jóval többen érkeznek naponta, így több mint tízezren torlódtak fel a görög-macedón határnál. Az ott felépített kerítés miatt ráadásul napokon belül 100 ezer menekült rekedhet Görögországban, a válság kezelésére ezért az athéni kormány kedden 470 millió euró (146 milliárd forint) segélyt kért az EU-tól.

Az Európai Bizottság (EB) tegnap elfogadott javaslata a következő három évben 700 millió euróval (nagyjából 217 milliárd forinttal) segítené a migrációs válsággal küzdő tagállamokat. Az összeg jelentős része minden bizonnyal Görögországnak jut, amennyiben az Európai Parlament és az uniós tagállamok jóváhagyják a bizottsági javaslatot. Mind sürgetőbb lépni, hiszen az EU és Törökország közötti megállapodásnak eddig nem sok eredményét látni: bár néhány napig úgy tűnhetett, hogy az Égei-tengeri NATO-jelenlét és a török hatóságok erőteljesebb fellépése megállítja a menekülthullámot, ennek az ellenkezője látszik. Amíg tavaly egész februárban 2873 menekült jött Európába, most februárban naponta átlagosan 1900-an érkeztek, egy hónap alatt összesen 67 ezren.

Ezért is kapott meghívót Ankara a jövő heti EU-csúcsra, ahol nemcsak az ismét fokozódó emberáradattal kell szembenézniük a tagállamok kormányfőinek, hanem Orbán Viktor "ténykedésével" is. A jövő hétfőn kezdődő csúcstalálkozón ugyanis a miniszterelnök be fogja jelenteni, hogy Magyarországon elsőként Európában "a társadalom dönt arról, akarják-e vagy sem a bevándorlók kötelező betelepítését". Ugyanakkor bírósági felülvizsgálati kérelem érkezett a kormány által a "kötelező betelepítési kvóta" (amely nem létező jogi fogalom - a szerk.) ügyében kezdeményezett népszavazás ellen, a Liberálisok és a PM is bíróságon támadták meg a hitelesítő határozatot, az Együtt pedig tegnap aláírásgyűjtésbe is kezdett a kabinet ötlete ellen.