színház;opera;operett;tánc;Zempléni fesztivál;sárospataki Rákóczi-vár;

Opera és operett a katlanban

A sárospataki Rákóczi-vár udvarán Mozart és Bartók műveivel megkezdődik a Zempléni Fesztivál jubileumi, 25. rendezvénysorozata. A program gerincét alkotó klasszikus zenei koncertek mellett lesz opera, operett, jazz, színház, tánc és kiállítások. A hagyományoknak megfelelően nemcsak városok, hanem a hátrányos helyzetű zempléni régió kistelepülései is bekapcsolódnak a fesztiválba. Hollerung Gábor művészeti vezetőt és Turjányi Miklós fesztiváligazgatót kérdeztük.

A klasszikus zene barátai bizonyára jól emlékeznek a történet kezdetére. Rolla János hegedűművész, a Liszt Ferenc Kamarazenekar vezetője a kilencvenes évek elején Sárospatakon nyaralt, s annyira beleszeretett a vadregényes zempléni tájba, hogy elhatározta: nemzetközi rangú fesztivált hoz létre a gazdaságilag igen elmaradott régióban.

Egy szerencsés szponzori támogatásnak köszönhetően 1992-ben meg is rendezhették az első Zempléni Művészeti Napokat, amelynek arculatát, repertoárját több mint egy évtizeden át Rolla együttese, valamint az Óbudai Társaskör – Merényi Judit vezette – szervezőgárdája határozta meg. Néhány év alatt elérték, hogy a sárospataki Rákóczi-vár udvara zsúfolásig megteljen a nyitó- és záróhangversenyekre, s hogy egyre több zempléni település kapcsolódjon be a fesztivál programjába.

Merényi Judit a magyar-szlovák határnál megbúvó kékedi Merczel-kastély kertjében, a füvön rendezett csembalókoncertre, Rolla János a karcsai református templomban csodálatosan megszólaló gyermekkórusra emlékezett, amikor a legkedvesebb pillanatokról kérdeztem. A zenei élmények mellett a fesztivál szervezői nagy érdemeket szereztek olyan műemlékek teljes vagy részleges felújításában, mint a mádi zsinagóga és a füzérradványi Károlyi-kastély.

Egy évtized múltán Rolla és csapata – a jelentős sikerek ellenére – belefáradt a pénzszerzés folytonos küzdelmébe, a szélmalomharcokba. A művészeti vezetői posztot 2004-ben átvevő Hollerung Gábor karmester szerint nagyon nehéz időszak volt ez, hiszen a Liszt Ferenc Kamarazenekarnak és világhírű vendégszólistáinak köszönhetően a fesztivál komoly rangot vívott ki magának, de hiányzott a pénzügyi stabilitás és Rolláék nélkül a szakmai irányon is változtatni kellett.

A jó kapcsolat egyébként megmaradt: mindmáig felkérik a Liszt Ferenc Kamarazenekart egy-egy sárospataki koncertre. „Zempléni Fesztivál lett a nevünk, s igyekeztünk megtalálni a helyes arányt a kialakult tradíció és a mi új törekvéseink között. Műfajában változatos, a közönséget könnyebben megszólító és a helyieket is intenzívebben bevonó programsorozatot akartunk létrehozni. Hamarosan rájöttünk, hogy nem kell mást tenni, csak mélységében ismerni a régiót, szeretni a tájat, az épületeket, az embereket, érteni a gondolatvilágukat, s ebből kiindulni” – mondja Hollerung Gábor.

Nagy könnyebbséget jelentett számára, hogy a fesztiváligazgatói posztot átadhatta Turjányi Miklósnak, így világossá váltak a feladatkörök. A 2000-es évek második felében megszilárdult a fesztivál új struktúrája: bátrabban nyitottak a populáris műfajok felé, megőrizték a népszerű kirándulókoncerteket, integrálták a fesztiválba Hollerung Megérthető zene című ismeretterjesztő sorozatát, miközben igyekeztek kiaknázni a tokaji borvidék és borkultúra lehetőségeit is.

Turjányi Miklós szerint a fesztivál programját, arculatát meghatározza a hely varázsa: az, hogy nem egyetlen helyszínen, hanem szebbnél szebb településeken, csodálatos természeti környezetben és műemlék épületekben zajlik. Ezért aki egyszer eljön, az a következő évben elhívja a barátait is – sokan már látatlanban, a program ismerete nélkül megveszik a jegyeket, és a fesztivál teljes időszakát Zemplénben töltik.

A sárospataki nyitókoncerten (augusztus 12.) Mozart Sinfonia Concertantéjának brácsa- és hegedűszólóját a Kokas Katalin–Kelemen Barnabás házaspár játssza, majd A kékszakállú herceg vára főszerepeiben Meláth Andreát és Kálmán Pétert hallhatja a közönség. A Liszt Ferenc Kamarazenekar ezúttal népszerű barokk repertoárral érkezik Sárospatakra, a legfiatalabb nemzedékhez tartozó, de már Európa-szerte koncertező trombitaművész, Pálfalvi Tamás társaságában. A visszatérő vendégek közé tartoznak Vashegyi György régizenei együttesei, az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus.

A 2500 fő befogadására alkalmas tokaji Fesztiválkatlanba két látványos produkciót visznek: a Budapesti Operettszínház társulata a Mágnás Miskát játssza; míg Rossini vígoperája, A sevillai borbély a Müpával együttműködve, Káel Csaba rendezésében valósul meg. A késő esti programkínálatot meghatározza a jazz, többek között Szakcsi Lakatos Béla és a Rákfogó emlékzenekar, Szőke Nikoletta énekesnő és a Balázs Elemér Group, valamint az idén ugyancsak 25 éves Trio Midnight fellépésével.

A historikus zene kedvelőit az újjászerveződött Mandel Quartet, a kárpát-medencei autentikus népzene iránt érdeklődőket Szalonna (Pál István) és Bandája várja. Két faluban, Mádon és Tolcsván is lesz tematikus nap, a kirándulókoncertek során az érdeklődők újra eljutnak Karcsára és a frissen felújított füzéri várba. A tavalyi sikeren felbuzdulva ismét megrendezik a Dohnányi Nyári Zenekari Akadémiát, ahol Hollerung Gábor mellett Guido Mancusi osztrák-olasz karmester foglalkozik az érdeklődő konzervatóriumi, egyetemi és főiskolai hallgatókkal. A zárókoncerten (augusztus 21.) Haydn monumentális oratóriuma, A Teremtés csendül fel, rendhagyó multimédiás előadás keretében.