Opera és operett a katlanban

Publikálás dátuma
2016.08.12. 07:45
Ma este a sárospataki nyitókoncerten Mozart Sinfonia Concertante című műve csendül fel FORRÁS: ZEMPLÉNI FESZTIVÁL
A sárospataki Rákóczi-vár udvarán Mozart és Bartók műveivel megkezdődik a Zempléni Fesztivál jubileumi, 25. rendezvénysorozata. A program gerincét alkotó klasszikus zenei koncertek mellett lesz opera, operett, jazz, színház, tánc és kiállítások. A hagyományoknak megfelelően nemcsak városok, hanem a hátrányos helyzetű zempléni régió kistelepülései is bekapcsolódnak a fesztiválba. Hollerung Gábor művészeti vezetőt és Turjányi Miklós fesztiváligazgatót kérdeztük.

A klasszikus zene barátai bizonyára jól emlékeznek a történet kezdetére. Rolla János hegedűművész, a Liszt Ferenc Kamarazenekar vezetője a kilencvenes évek elején Sárospatakon nyaralt, s annyira beleszeretett a vadregényes zempléni tájba, hogy elhatározta: nemzetközi rangú fesztivált hoz létre a gazdaságilag igen elmaradott régióban.

Egy szerencsés szponzori támogatásnak köszönhetően 1992-ben meg is rendezhették az első Zempléni Művészeti Napokat, amelynek arculatát, repertoárját több mint egy évtizeden át Rolla együttese, valamint az Óbudai Társaskör – Merényi Judit vezette – szervezőgárdája határozta meg. Néhány év alatt elérték, hogy a sárospataki Rákóczi-vár udvara zsúfolásig megteljen a nyitó- és záróhangversenyekre, s hogy egyre több zempléni település kapcsolódjon be a fesztivál programjába.

Merényi Judit a magyar-szlovák határnál megbúvó kékedi Merczel-kastély kertjében, a füvön rendezett csembalókoncertre, Rolla János a karcsai református templomban csodálatosan megszólaló gyermekkórusra emlékezett, amikor a legkedvesebb pillanatokról kérdeztem. A zenei élmények mellett a fesztivál szervezői nagy érdemeket szereztek olyan műemlékek teljes vagy részleges felújításában, mint a mádi zsinagóga és a füzérradványi Károlyi-kastély.

Egy évtized múltán Rolla és csapata – a jelentős sikerek ellenére – belefáradt a pénzszerzés folytonos küzdelmébe, a szélmalomharcokba. A művészeti vezetői posztot 2004-ben átvevő Hollerung Gábor karmester szerint nagyon nehéz időszak volt ez, hiszen a Liszt Ferenc Kamarazenekarnak és világhírű vendégszólistáinak köszönhetően a fesztivál komoly rangot vívott ki magának, de hiányzott a pénzügyi stabilitás és Rolláék nélkül a szakmai irányon is változtatni kellett.

A jó kapcsolat egyébként megmaradt: mindmáig felkérik a Liszt Ferenc Kamarazenekart egy-egy sárospataki koncertre. „Zempléni Fesztivál lett a nevünk, s igyekeztünk megtalálni a helyes arányt a kialakult tradíció és a mi új törekvéseink között. Műfajában változatos, a közönséget könnyebben megszólító és a helyieket is intenzívebben bevonó programsorozatot akartunk létrehozni. Hamarosan rájöttünk, hogy nem kell mást tenni, csak mélységében ismerni a régiót, szeretni a tájat, az épületeket, az embereket, érteni a gondolatvilágukat, s ebből kiindulni” – mondja Hollerung Gábor.

Nagy könnyebbséget jelentett számára, hogy a fesztiváligazgatói posztot átadhatta Turjányi Miklósnak, így világossá váltak a feladatkörök. A 2000-es évek második felében megszilárdult a fesztivál új struktúrája: bátrabban nyitottak a populáris műfajok felé, megőrizték a népszerű kirándulókoncerteket, integrálták a fesztiválba Hollerung Megérthető zene című ismeretterjesztő sorozatát, miközben igyekeztek kiaknázni a tokaji borvidék és borkultúra lehetőségeit is.

Turjányi Miklós szerint a fesztivál programját, arculatát meghatározza a hely varázsa: az, hogy nem egyetlen helyszínen, hanem szebbnél szebb településeken, csodálatos természeti környezetben és műemlék épületekben zajlik. Ezért aki egyszer eljön, az a következő évben elhívja a barátait is – sokan már látatlanban, a program ismerete nélkül megveszik a jegyeket, és a fesztivál teljes időszakát Zemplénben töltik.

A sárospataki nyitókoncerten (augusztus 12.) Mozart Sinfonia Concertantéjának brácsa- és hegedűszólóját a Kokas Katalin–Kelemen Barnabás házaspár játssza, majd A kékszakállú herceg vára főszerepeiben Meláth Andreát és Kálmán Pétert hallhatja a közönség. A Liszt Ferenc Kamarazenekar ezúttal népszerű barokk repertoárral érkezik Sárospatakra, a legfiatalabb nemzedékhez tartozó, de már Európa-szerte koncertező trombitaművész, Pálfalvi Tamás társaságában. A visszatérő vendégek közé tartoznak Vashegyi György régizenei együttesei, az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus.

A 2500 fő befogadására alkalmas tokaji Fesztiválkatlanba két látványos produkciót visznek: a Budapesti Operettszínház társulata a Mágnás Miskát játssza; míg Rossini vígoperája, A sevillai borbély a Müpával együttműködve, Káel Csaba rendezésében valósul meg. A késő esti programkínálatot meghatározza a jazz, többek között Szakcsi Lakatos Béla és a Rákfogó emlékzenekar, Szőke Nikoletta énekesnő és a Balázs Elemér Group, valamint az idén ugyancsak 25 éves Trio Midnight fellépésével.

A historikus zene kedvelőit az újjászerveződött Mandel Quartet, a kárpát-medencei autentikus népzene iránt érdeklődőket Szalonna (Pál István) és Bandája várja. Két faluban, Mádon és Tolcsván is lesz tematikus nap, a kirándulókoncertek során az érdeklődők újra eljutnak Karcsára és a frissen felújított füzéri várba. A tavalyi sikeren felbuzdulva ismét megrendezik a Dohnányi Nyári Zenekari Akadémiát, ahol Hollerung Gábor mellett Guido Mancusi osztrák-olasz karmester foglalkozik az érdeklődő konzervatóriumi, egyetemi és főiskolai hallgatókkal. A zárókoncerten (augusztus 21.) Haydn monumentális oratóriuma, A Teremtés csendül fel, rendhagyó multimédiás előadás keretében.

Lassult az építőipar visszaesése

Megcsillant a fény az alagút végén, ugyanis az építőipar teljesítménye júniusban "csak" 16,2 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz viszonyítva a májusi 26,6 százalékos visszaesés után. Az épületek építése 7,4 százalékkal emelkedett, az egyéb építményeké 36,8 százalékkal csökkent - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal.

Az előző hónaphoz viszonyítva az építőipar termelése 7,5 százalékkal emelkedett júniusban a szezonálisan kiigazított adatok szerint. Az építőipari termelés volumene az első hat hónapban 25,3 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. Az épületek építése 6,4, az egyéb építményeké 43,9 százalékkal csökkent.

Az épületek építésének június havi növekedése nagyrészt ipari épületek, kisebb részben oktatási épületek, illetve sportlétesítmények építésének az eredménye. Az egyéb építmények építésének visszaesését elsősorban az uniós forrásból végzett munkák 2015. végi befejeződése okozta. A legnagyobb mértékben júniusban is az út- és vasút-, illetve közműépítő vállalkozások termelése maradt el az előző év azonos időszakáétól. A befejezett uniós finanszírozású építési beruházások helyett pedig nincs új, hasonló nagyságrendű megbízás az építőiparban – mondta a Napi.hu-nak Koji László. az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetsége elnöke.

Az építőipari vállalkozások hó végi szerződésállományának volumene június végén 15 százalékkal meghaladta az előző évi alacsony szintet. (A mostani, növekvő rendelésállomány még mindig csaknem harmadával kisebb, mint a 2014-es építőipari fellendülés idején volt.) Koji László szerint 2016-ban az építőipar nem tudja megismételni a tavalyi teljesítményt, 5-10 százalék körüli csökkenésre számít a teljes évet nézve, 2015-höz képest. Jobbat vár 2017-től, ha beindulnak az új uniós ciklus forrásaival táplált beruházások - tette hozzá.

Szerző

Lassult az építőipar visszaesése

Megcsillant a fény az alagút végén, ugyanis az építőipar teljesítménye júniusban "csak" 16,2 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz viszonyítva a májusi 26,6 százalékos visszaesés után. Az épületek építése 7,4 százalékkal emelkedett, az egyéb építményeké 36,8 százalékkal csökkent - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal.

Az előző hónaphoz viszonyítva az építőipar termelése 7,5 százalékkal emelkedett júniusban a szezonálisan kiigazított adatok szerint. Az építőipari termelés volumene az első hat hónapban 25,3 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. Az épületek építése 6,4, az egyéb építményeké 43,9 százalékkal csökkent.

Az épületek építésének június havi növekedése nagyrészt ipari épületek, kisebb részben oktatási épületek, illetve sportlétesítmények építésének az eredménye. Az egyéb építmények építésének visszaesését elsősorban az uniós forrásból végzett munkák 2015. végi befejeződése okozta. A legnagyobb mértékben júniusban is az út- és vasút-, illetve közműépítő vállalkozások termelése maradt el az előző év azonos időszakáétól. A befejezett uniós finanszírozású építési beruházások helyett pedig nincs új, hasonló nagyságrendű megbízás az építőiparban – mondta a Napi.hu-nak Koji László. az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetsége elnöke.

Az építőipari vállalkozások hó végi szerződésállományának volumene június végén 15 százalékkal meghaladta az előző évi alacsony szintet. (A mostani, növekvő rendelésállomány még mindig csaknem harmadával kisebb, mint a 2014-es építőipari fellendülés idején volt.) Koji László szerint 2016-ban az építőipar nem tudja megismételni a tavalyi teljesítményt, 5-10 százalék körüli csökkenésre számít a teljes évet nézve, 2015-höz képest. Jobbat vár 2017-től, ha beindulnak az új uniós ciklus forrásaival táplált beruházások - tette hozzá.

Szerző