Előfizetés

Alföldi nem kertel - Nyomasztásból gyűlölet

Balogh Gyula
Publikálás dátuma
2017.10.17. 07:47
Bányai Kelemen Barna és Hernádi Judit Fotók: Mészáros Csaba
Egy takarítónő és egy menekült kapcsolatát dolgozza fel Alföldi Róbert nem kertelő, több tekintetben kegyetlenül fájdalmas rendezése az Átriumban.

Hernádi Judit, mint takarítónő belép egy németországi bárba. Fején eső elleni kendő, a vendéglátóhelyen külföldi vendégmunkások időznek. Egyikük a marokkói Ali (Bányai Kelemen Barna) kiszúrja a nőt, és bár jóval idősebb nála, mégis felkéri táncolni. A gesztus kedves poén is lehetne, de hamar kiderül, hogy ennél jóval többről van szó. Két ember egyszer csak találkozik és elkezdenek egymáshoz kötődni. Mindegy, hogy ki hány éves, honnan jött, semmi sem számít. Tihanyi Ildi realisztikus, szomorkás terében felértékelődnek a gesztusok, a nézések, a csöndek. Alföldi Róbert új rendezésében az Átriumban Fassbinder A félelem megeszi a lelket című alkotásának színpadi adaptációjában sok esetben kilépett a megszokott eszköztárából. A történetet leegyszerűsíti, persze közben sűríti. Nincs semmiféle látványosság, a színészek és a viszonyok kerülnek fókuszba. Csak az számít és ez nagyon jó. Kell hozzá a két főszereplő Hernádi és Bányai Kelemen. Mindketten lassítják a tempót, azt mutatják meg, milyen az amikor két magányos, önmagát a világban egyedül érző ember elkezd egymásra figyelni, amikor csak egymásnak akarnak megfelelni. Sokszor találkozunk nap mint nap olyan előítélettel, hogy miként szeretheti két ember egymást, ha például nagy a korkülönbség. És miért ne szerethetnék, ha sikerül egymást elfogadniuk, akkor ez nem lehet probléma.

Mihályfi Balázs és Bercsényi Péter

Mihályfi Balázs és Bercsényi Péter

Csakhogy, mint Fassbinder művének címében szerepel A félelem megeszi a lelket, vagyis a közegből, a társadalmi normáktól való eltérés tönkre tehet bennünk sok mindent. Áthallásos téma, hogy a szerelem egyik érintettje bevándorló, menekült. Alföldi ezzel nem kertel, nem finomkodik. A képünkbe vágja azt, amit erről gondol. Iszonyú szembenézni azzal, hogy mit is jelent az, amikor elszabadul a gyűlölet. Amikor barátságokat, és különböző más munkahelyi, vagy lakóközösségi kapcsolatokat őröl fel, hogy a másikat ellenségként kezdjük kezelni, a származása, vagy bármi más miatt. A történet roppant aktuális, a zsigereinkbe vág. Közvetlenül érint mindnyájunkat. Szembesít saját cinkosságunkkal, ily módon az előadást akár fájdalmasan könyörtelennek is nevezhetnénk. Bizonyos mértékig az is.

Bercsényi Péter, Mihályfi Balázs, Parti Nóra és Szatory Dávid több szerepben is nagyon pontos és karakteres. A fiúk női karakterekben is kipróbálhatják magukat. Az ellenpontozás parádés és nem csak a külső megjelenésnek köszönhetően (Nagy Fruzsina különösen az otthonkákban felülmúlhatatlan), hanem azért is, mert fanyarrá és gyakorlatilag nemtelenné teszi a mondatokat. A jelenséget, a folyamatot mutatja, így függetleníti maguktól a szereplőktől. A különböző szintű kirekesztést érzékelve, akár azt is mondhatnánk, hogy Alföldi túloz. De sajnos nem erről van szó. Arra figyelmeztet, hogy az ilyen irányú tendenciáknál ritkán van megállás. Addig tart a nyomasztás, amíg a célpontnak tekintett áldozatok fel nem adják. Ebben a rendezés nem tesz engedményt, amikor pedig mégis lenne valamiféle kis vigasz, akkor már általában, mint itt is, túl késő. Addig kellene józannak lennünk, megőrizni a tisztán látásunkat, amíg egy kis remény is marad a dolgok tisztázására. Azután már csak a gyász és a lelkiismeret-furdalás marad, amivel viszont nem könnyű együtt élni.

Idealizált színes világ
Alföldi Róbert új szerepben is debütált a hétvégén az Átriumban, ettől az évadtól ugyanis ő az Átrium Galéria művészeti vezetője. Első alkalommal saját magánygyűjteményéből válogatott, mégpedig 1940–1970 között készült színezett fotográfiákat, amelyek mint a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivállal közös en rendezett tárlat alcíme jelzi „idealizált színes világot” teremtenek. A színezett fotográfia lényege, hogy az általában fekete-fehér fotókat kézi eszközökkel megszínesítik. A színes film és dia megjelenésével viszont azért alkalmazták, hogy drámaivá, vagy még inkább művészivé tegyék a fényképeket. Pasztell ceruzával, akvarellel, olajjal dolgoztak. A mai napig vannak fotográfusok, akik tovább fejlesztve ezt a technikát, egy különleges művészi hatást érnek el a használatával, rámutatva az idealizmus mögött meghúzódó nyomasztó diktatórikus légkörre.
Gadányi György fotótörténész lapunknak úgy fogalmazott, hogy a színezett fotográfiák sokáig a közízlés, illetve a közízléstelenség kifejeződését jelentették. A retus létjogosultságán ma is sokan vitatkoznak, kell-e és lehet-e idealizálni a képet. A fotótörténet az ilyen jellegű alkotásokat nem tartja művészileg értékesnek, a szolgáltató iparhoz kapcsolják inkább. Gadányi szerint kellett hozzá egy jó szemű gyűjtő, ebben az esetben Alföldi, aki megérzi ezeknek a műveknek a különleges ízét, amelyek egyébként nem csak Magyarországról, hanem a világ különböző részéről származnak. A tárlaton látható alkotásokhoz hasonló művek hagyományos technikával ma már nem születnek, de más kérdés, hogy a digitális technika pedig mire képes és milyen újabb idealizált módszereket teremt – tette hozzá Gadányi György.

Nem merült le a kazánkeret

A vasárnapi határidőig hatezer pályázat érkezett az Otthon Melege Program (OMP) gázkazáncsere-támogatási kiírására – derül ki az illetékes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közleményéből. Ezek összesen hárommilliárd forintnyi igényt képviselnek. A jelentkezések feléről már meg is született a támogatói döntés – írja a szaktárca. Arról azonban az NFM nem tesz említést, hogy a kazáncsere-támogatás számára eredetileg összesen 3,5 milliárd forintot különítettek el. Vagyis a június 6-i nyitástól számítva a mostanáig beérkezett jelentkezések a határidő meghosszabbítása ellenére se fedték le el az e célra elkülönített forrást. Ez annál is inkább fura, mert az első nap már kétmilliárd forintnyi igény érkezett be. Az OMP néhány óra alatt lemerülő kiírásaihoz, így például a háztartásinagygép- és gázkonvektorcsere-pályázatokhoz viszonyított érdektelenség oka szakértők szerint a kazános fűtési rendszerek cseréjének magas, akár milliós beruházási költsége. Ehhez ráadásul a többinél visszafogottabb, 40 százalékos – lakásonként legfeljebb 700 ezer forintos - állami támogatást lehetett kérni.

Uniós bér a kiküldött dolgozónak

A közúti fuvarozást végző cégek alkalmazottaira is kiterjesztené a kiküldött munkavállalókra vonatkozó szabályozást az Európai Parlament foglalkoztatási és szociális bizottsága, amely hétfőn szavazott az irányelv módosításáról. A javasolt változtatás azt jelenti, hogy minden három napot meghaladó külföldi munkavégzés esetén a magyar kamionsofőröknek ugyanakkora órabért és szociális juttatásokat kellene kapniuk, mint például a belgiumi vagy németországi kollégáiknak. A szakbizottság ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzetközi közúti szállításban végzett munka mobil jellege miatt az ágazat sajátos problémáit egyéb uniós kezdeményezésekkel kell és lehet megfelelően orvosolni.

A szavazást megelőzően a testület meghallgatást tartott a fuvarozók munkakörülményeiről. A nemzetközi szervezetek képviselői üdvözölték, hogy a kiküldött munkavállalókról készülő jogszabály, és az Európai Bizottságnak az ágazatra vonatkozó javaslatai nyomán megszűnne a szociális “dömping”, vagyis szabálytalanná válna az alacsonyabb órabérben dolgozó közép- és kelet-európai gépjárművezetők alkalmazása a magasabb bérszínvonalú országokban. A lengyel fuvarozói szervezet képviselője ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy a fizetések közötti különbségeket — amelyek a tagállamok eltérő fejlettségéből adódnak, és egyébként is csökkennek —, nem lehet dömpingnek nevezni.

A kiküldött munkavállalókról szóló irányelvnek a szakbizottság által is támogatott módosítása kimondaná, hogy 24 hónapnál tovább tartó kiküldetés esetén minden külföldi munkavállalóra a fogadó országban érvényes foglalkoztatási szabályok alkalmazandók. A jelenleg hatályos szabályozás szerint a vállalkozásoknak a munkavégzés helyén érvényes minimálbért kell fizetniük az alkalmazottainak. A változtatás nyomán az “egyenlő munkáért egyenlő bért” követelménye az egyéb juttatásokra is vonatkozna. Magyarország, több más régióbéli tagállammal egyetemben, ellenzi az irányelv ilyen célú módosítását, és a fejlett Nyugat piacvédő törekvésének tartja.

A szakbizottság véleményéről a jövő héten szavaz a képviselőtestület plenáris ülése. Közösségi jogszabály csak azután lesz a kiküldött munkavállalókról szóló irányelv módosításából, hogy a tagállamok is megegyeznek róla.