Jó hírrel szolgáltak nemrégiben a King's College London kutatói a kimerült diétázóknak. Tanulmányukból ugyanis kiderült: a nem elegendő mennyiségű alvás nemcsak a magas vérnyomás és a cukorbetegség kialakulásának lehet rizikófaktora, de az elhízásé is. A kevés, azaz 7 óránál rövidebb alvás problémája a Centers for Disease Control and Prevention szervezet szerint 3-ból 1 amerikait érint.
Illusztráció: Shutterstock
Az angol kutatók azt vizsgálták, hogy néhány egyszerű, alvási szokás megváltoztatása segít-e az alvásidő növelésében. 21, keveset alvó felnőttnek adtak olyan tanácsokat, mint az elalvási rutin bevezetése, az esti meleg fürdőzés vagy a koffeinfogyasztás visszaszorítása. A résztvevők alvási naplót kezdtek vezetni és szenzorokat kellett viselniük, amelyekkel azt rögzítették, pontosan mennyi időt töltöttek ágyban és mennyit aludtak. A szakemberek megfigyelték a résztvevők táplálkozását is. Az American Journal of Clinical Nutrition című szaklapban publikált eredmények szerint az alanyok 86 százaléka töltött több időt ágyban, közel a felük 52-90 perccel többet is aludt, és a csoport három tagja elérte az ajánlott 7-9 órás alvást is. A kutatók hangsúlyozták: bár jók az eredmények, az új szokások kialakításához több idő kell.
A tanulmány érdekessége volt az is, hogy kiderült, azok, akiknek sikerült többet aludniuk, 10 grammal kevesebb cukrot és szénhidrátot fogyasztottak naponta, mint a keveset alvók. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozták, hogy ez csupán egy pilot tanulmány, amely további vizsgálódást tesz szükségessé, de az eredmények így is figyelemfelkeltőek. Különösen annak fényében, hogy korábbi kutatások már igazolták a kevés alvás és a kevésbé minőségi táplálkozás összefüggéseit. Az már korábban is ismert volt, hogy a rossz minőségű, kevés alvás és az alvászavarok az egészségre biztosan káros hatást gyakorolnak. Egy amerikai tanulmány szerint az apnoéban szenvedőknél az infarktus kockázata negyvenszer nagyobb, mint az egészséges embereknél.
A zavart éjjeli alvásnak nappali következményei is vannak. Aki kialvatlan, fizikailag és szellemileg fáradt, magasabb lehet a vérnyomást, szívritmuszavart, az érzékszervek tompulását, reggeli fejfájást, csökkenő szexuális vágyat, pszichés problémákat és akár depressziót is tapasztalhat. Egy vizsgálat szerint az alvási apnoében szenvedő személyek - a tartós fáradtság és a koncentrálási nehézségek miatt - ötször több közlekedési és munkahelyi balesetet okoznak.
Illusztrációk: Shutterstock
Mindenképpen érdemes kivizsgáltatni magunkat, ha úgy érezzük, egész éjszaka gondolkozunk, nem tudunk kikapcsolni, és reggelente fáradtan ébredünk, napközben pedig álmosak, kimerültek vagyunk. Feltétlenül szomnológushoz kell fordulni, ha éjszakai légzéskimaradással, apnoéval küzdünk. Ha az éjszaka többször is arra riadunk, hogy egy-egy horkantás után levegőért kapkodunk, nagy valószínűséggel alvási apnoé betegségben szenvedünk, amely jelentősen növeli a magas vérnyomás, a szívinfarktus és a stroke kialakulásának esélyét is. A horkolás az úgynevezett alvásfüggő légzészavarok leggyakoribb tünete. Feltétlenül érdemes kivizsgáltatni, ha sikerül megszüntetni, gyakran a hálótársak alvászavarát is megoldjuk, és olyan szubjektív panaszok is enyhülhetnek, mint a nappali hangulatromlás, az ingerlékenység, a teljesítmény- és koncentrációcsökkenés, amely a nem megfelelő minőségű alvás következménye, amely szintén elősegítheti a hízást és gátolhatja a fogyást.
