Nincs igazság, csak hazugságok hálózata

Publikálás dátuma
2018.09.14 10:00

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Háy János darabjaiban a közelit kutatja. A mikrokörnyezet intim, olykor meglehetősen durva részletei utalnak az egészre, vagyis a társadalom pillanatnyi morális állapotára. A helyzet finoman szólva is gyomorforgató.
Házasságok, párkapcsolatok, sodrások és sodródások tükre Háy János utóbbi színpadi munkáinak jelentős része. A szennyes kiteregetése. Hát bizony ez nem vonzó. Persze Háy mint például az előző darabjában a szintén a Szkénében bemutatott A halottemberben rendkívül pontosan vázol folyamatokat, egy idő után visszafordíthatatlan pusztító és önpusztító jelenségeket. Háy János most a szezon elején Szabó Máté által színre vitt A lány, aki hozott lélekből dolgozott című új drámája, amely egy novelláskötet címadó művéből született, nem kegyelmez. Pőrén, nyersen vágja a képünkbe azt, hogy gyakran épp azt ismételjük meg, amit nagyon el akarunk kerülni. Egy lány látja anyja küzdelmét apjával a kiszolgáltatottság és a kompromisszumok állandó útvesztőjét, amely determinálja a boldogtalanságot. Aztán felnőttként neki is hasonló jut, miközben gyerekként megígéri magának, hogy mindent megtesz ez ellen. Hiába, mégis ahogy a dráma címében áll, hozott lélekből dolgozik. Háy egyáltalán nem szemérmes, hősei az intimitás, a szexualitás gyötrő kudarcait és önámító újrakezdéseit is megosztják a darabban. A rétegek is izgalmasak, hiszen egy család tragédiáját egy nyomozó és egy pszichológus beszélgetésen ismerhetjük meg. A felülettől a mélységig. A kezdettől a végig. A darab nem egyenletes, olykor elnagyoltabb, máskor felszikrázik és ilyenkor tényleg tud nagyon fájni. A színészek nincsenek könnyű helyzetben, szinte csak a szövegre hagyatkozhatnak. Mucsi Zoltán és Moldvai Kiss Andrea, akik civilben is párt alkotnak, több szerepben is helyt állnak. Mucsi egyébként is nagy Háy szakértőnek számít a drámaíró szövegeinek a tolmácsolását illetően. Most is bizonyítja alkalmasságát, erre, az egyáltalán nem egyszerű feladatra. Kovács Krisztián a trió harmadik tagjaként szintén erős jelenléttel játszik. A darab végén felvetődik: létezik-e igazság. A pszichológus erre ezt válaszolja: csak hazugságok vannak, amelyek hol hitelesen, hol hiteltelenül próbálnak igazságok lenni. És csak az tud segíteni, aki átlát a hazugságok hálózatán. Csakúgy mint a darabban, mi is gyakran elmagyarázzuk magunknak, hogy bizony jól átlátunk ezen a hálózaton, aztán szépen ugyanúgy részeseivé válunk, mint a többiek.   

Info:

Háy János: A lány, aki hozott lélekből dolgozott Ősbemutató Nézőművészeti Kft. Ördögkatlan Produkció Szkéné Szkéné Színház Rendező: Szabó Máté         

Frissítve: 2018.09.14 10:00

Igen a szerzői jogi reformra

Publikálás dátuma
2019.03.26 15:49

Fotó: AFP/ LOIC VENANCE
Megszavazta az Európai Parlament az elmúlt időszakban sokat vitatott szerzői jogi irányelvet, amely új fejezetet nyithat az internetes tartalmak használatában.
A strasbourgi plenáris ülésen 348:274 arányban elfogadott kompromisszumos megoldást hosszú tárgyalások után véglegesítették az Európai Unió jogalkotó társintézményei. Bár a reform ellenzői között sokan az internetes szólásszabadság végét sejtik, a szabályozás sokkal inkább védi azt, kötelezve az internetes platformszolgáltatókat a nem engedélyezett tartalmak kiszűrésére. Bizonyos feltöltött tartalomtípusok és felületek azonban mentesülnek az irányelv hatálya alól: a mémeket vagy a GIF-eket külön kezelik, és a start-up platformokra, valamint az online enciklopédiákra, mint például a Wikipédiára is enyhébb szabályozás vonatkozik majd, mint például a YouTube-ra vagy a Google-re.    Az irányelv heves indulatokat váltott ki az elmúlt hónapokban, komoly tiltakozások folytak a napokban is, Németországban tízezrek vonultak utcára. A kérdésben az egyes EP-frakciók és delegációk is megosztottak voltak. Módosító indítványt is benyújtottak a leginkább vitatott 13. cikkelyre vonatkozóan, ám azt nem bocsátották szavazásra. Az Európai Parlament zöld frakciója szerint az egyezmény „fenyegetést jelent a kis kiadók, a szerzők és a felhasználók számára, és azzal a veszéllyel jár, hogy a ma ismert internet kizárólag a technológiai és médiaóriások kezébe kerül”.  Kiemelték, a szabályozás normává fogja tenni a kötelező előzetes szűrést, ami komoly korlátozást jelent, ezek a filterek ráadásul nem képesek különbséget tenni a szerzői jogok valódi megsértése és például a törvényeknek megfelelő paródiák között, még a legfejlettebb szoftverek is rendszeresen blokkolhatnak jogszerű tartalmakat.
„Sötét nap ez a szabad internetre nézve”
- írta Twitter bejegyzésében a német kalózpárti EP-képviselő, Julia Reda, a leghangosabb bírálók egyike, s leszögezte, tovább fognak harcolni az új törvény ellen.
Axel Voss, német néppárti jelentéstevő szerint „az irányelv fontos lépés annak a helyzetnek a helyrebillentése felé, amikor is néhány vállalat hatalmas bevételre tett szert anélkül, hogy tisztességesen javadalmazott volna több ezer, a kreatív iparágban dolgozó embert és újságírót, akiknek a munkájából megél.” A szavazást követően Dr. Tóth Péter Benjamin, az Artisjus Üzleti Transzformációs Igazgatója így nyilatkozott: “Az irányelv most elfogadott szövege úgy tartja szem előtt az alkotói oldal érdekeit, hogy közben a fogyasztók érdekeit is tükrözi, és a tartalomszolgáltató platformok működését is ésszerű módon változtatja meg. A mai napon olyan egy olyan piaci működés alapja született meg, ahol a kreatív iparág alkotói és az európai digitális gazdaság egymást erősítve fejlődhet. Az internetező fogyasztók számára jogbiztonságot, a szolgáltatók számára tisztességes versenyt hoz majd az irányelv. Az alkotóknak, a szerzői jogi jogosultaknak pedig azt biztosítja, hogy végre méltányos jövedelemhez juthatnak a műveik online felhasználásából”. Az európai közös jogkezelőket tömörítő GESAC vezérigazgatója, Véronique Desbrosses is elmondta, fontos üzenet a Parlament döntése, hogy “az európai törvénykezést nem befolyásolhatja néhány óriáscég megfélemlítő és manipulatív magatartása”.   A Magyar Lapkiadók Egyesülete az oldalán közzétett közleményben a jogszabályt érintő mítoszokat próbálja eloszlatni, s kiemelték, az újságírók profitálnak majd a jogokból. A szabályozás életbe lépéséhez azt előbb az Európai Tanácsnak is jóvá kell hagynia, s azt követően két év áll rendelkezésükre a tagállamoknak, hogy azt saját törvénykezésükbe iktassák.
Frissítve: 2019.03.26 17:29

Meghalt Garami Gábor filmproducer

Publikálás dátuma
2019.03.26 15:37

Fotó: Shutterstock
Életének 66. évében, március 23-án elhunyt Garami Gábor, Balázs Béla-díjas filmproducer, egyetemi tanár - írja a Filmhu.
Garami Gábor 1952-ben született, a Színház- és Filmművészeti Főiskola gyártásszervezői szakán 1985-ben szerzett diplomát. Pályája elején tévésorozatokban, oktatófilmekben és dokumentumfilmekben dolgozott, 1978 és 1991 között a MAFILM játékfilm-főgyártásszervezésére került, 1991-ben a CINEMA-FILM produceri iroda ügyvezető producere lett. Gyakran dolgozott Mészáros Márta, Dömölky János, Gothár Péter, Kézdi-Kovács Zsolt és Bacsó Péter oldalán, 1991-től a Filmszemle szervezője volt. Producerként dolgozott a Csocsó, avagy éljen május 1-je!, a Hamvadó cigarettavég, A miskolci boniésklájd, a Csoda Krakkóban, az Ede megevé ebédem és a Márió, a varázsló című filmekben is. Legutolsó két nagyjátékfilmje Fekete Ibolyától az Anyám és más futóbolondok, és a tavaly bemutatott Parázs a szívnek, Vámos Zoltán rendezése volt. Részt vett több rövidfilm készítésében is, legutóbb Fekete Tamás Asszó és Kis Hajni Last Call című diplomafilmjének volt a producere. A Színház és Filmművészeti Egyetemen gyártásszervezést tanított, 2005-ben produceri díjat kapott a 36. Magyar Filmszemlén, 2008-ban pedig Balázs Béla-díjjal jutalmazták. 
A halálhírt Osváth Gábor producer közölte közösségi oldalán.
Témák
gyász
Frissítve: 2019.03.26 15:47