„Terméketlen a diktátorozás és diktatúrázás”

Publikálás dátuma
2018.10.29 11:00

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Molnár Péter, a Fidesz egyik alapító atyja nyerte meg az országos slam poetry bajnokságot lángoló politikai beszédével a főként szerelemről szavaló tinédzserek között. A fiatalok állva tapsoltak.
„Ha lehet, éjfélnél sokkal tovább nem szeretnék maradni” – ezt idézi szeretettel Molnár Pétertől az elnökségi üléseken maga Orbán Viktor. „Bár más mondatom lett volna rá ilyen hatással” – mondja az országos döntőben előadott slam poetry előadásában.  - Harminc évvel ezelőtt, az ELTE jogi karának Bibó István Szakkollégiumában ön is ott volt akkor éjjel, amikor fiatal egyetemisták és egyetemi oktatók megalapították a Fideszt. Mi az, amit elfelejtett a mostani miniszterelnök az akkori szándékok közül? - Azt, amit az angol forradalmárok, amikor hatalomra kerülve újra bevezették a cenzúrát, ami ellen harcoltak. Emiatt írta John Milton a híres iratát a cenzúra ellen. Most nincs általános cenzúra, de egyre szűkül a szabad sajtó tere, és ezzel gyengül a hatalom korlátozásának lehetősége. Pedig a Fidesz kezdeti célja éppen az volt, hogy a kormányzati hatalmi ágak olyan egymást korlátozó rendszerét hozza létre, ami kizárja azt, hogy bárkinek túlhatalma lehessen. Áprilisban a Diktatúra? című cikkemben megírtam, hogy méltánytalan és terméketlen a diktátorozás és diktatúrázás. Ehelyett a hatalomkorlátozás mindenkire vonatkozó rendszerét kell újraépíteni, annak tudatában, hogy a korlátozatlan hatalom azt is eltorzíthatja, aki az ilyen hatalmat ellenzékből bírálja. Ezt a sok történelmi példán alapuló tudást a Fidesz pontosan ismerte és képviselte. Abban a pártban, amit a Fidesz utódpártjának nevezek, ez a tudás és elkötelezettség hosszú ideje nem érvényesül. - Tartja-e, tartotta-e a kapcsolatot Orbán Viktorral? - Nagyon régen, egy jogi kari évfolyamtalálkozón találkoztunk, azóta nem. Egy-két rendezvényen láttam, de nem volt alkalmunk beszélni. - Szokott-e üzenni a Miniszterelnöknek? - Nem. A slam- vagy ahogy magyarul is javaslom nevezni, szóritmusoló videóim persze hozzá is eljuthatnak. - A választói emlékezet nagyon rövid. Új generáció is színre lépett ’89 óta, ezért nem árt felidézni, hogy mi történt ’93 végén, ami miatt többek között Ön is kilépett az alapítók közül. - Ahogy az OB döntős szövegemben elmondtam, „nem tudtuk megállítani az országban is szépen épülő hatalomközpontosítást.” ’92 végén javasoltam a többieknek, akikkel belső ellenzékben voltunk a Fidesz parlamenti frakciójában, hogy állítsuk meg ezt a folyamatot a párton belül. Bár sikerült volna. - Az SZDSZ-ből is hamar kiábrándult. A politikából vagy a liberalizmusból lett elege? - Egyikből sem. Mindig szükség van olyan emberekre, akik a közjó érdekében vállalják, hogy politikusok lesznek, és csodával határos módon nem torzítja el őket a hatalom. A szabadelvűség pedig nagyon fontos a politikában is. Nagyon szomorú, hogy sem a Fidesz, sem az SZDSZ nem tudott megmaradni. - Az azóta alakult pártok nem hívták? - Nem, és nem is szeretnék újra politikus lenni. Csaknem egy évtizede szóritmusoló/slammer lettem, a Keresők, avagy a lány neve című, jó tíz éve megjelent kisregényem folytatásán is dolgozom, és hét éve rendezek egy részvételi színházat az előítéletekről és a rájuk adható válaszokról a CEU-n. Hiszek a művészeti beszéd lehetségesen katartikus hatásában. Elsősorban így politizálok, ilyen módon veszek részt a közbeszélgetésben. 

A győztes produkció 3:01:00-tól:

- Az ős-Fidesz eszméivel ma népszerűvé tudna válni egy ismeretlen, fiatal párt? - Igen. A hatalomkorlátozás szükségességének elkötelezett, őszinte, hiteles képviseletével egy ismeretlen párt ma is népszerűvé válhat. Élete során mindenki tapasztal hatalommal való visszaélést, ami mindig ahhoz is vezet, hogy nem érhetnek meg termékeny vitában a lehető legjobb döntések. Mint a Fidesz története mutatja, a fiatalság önmagában nem véd meg a hatalom torzító hatásától. Attól csak nagyon tudatosan, közösen és jól kialakított hatalomkorlátozással védhetjük meg magunkat és egymást. Ezért ajánlotta Hosszúkarú Platánfa a Milla alternatív köztársasági elnöki kampányában, hogy ha ő lesz az elnök, akkor a hatalmasságok rendszeresen a törzséhez köttethetik magukat, mint Odüsszeusz a hajóárbochoz, és ő szívesen elbeszélget velük. - Harminc éve a szabadságjogok, főleg a szólás-, és sajtószabadság szakértője. Leverőek lehetnek a munkanapjai… Ugye abban egyetértünk, hogy a szabadságjogok ilyen rohamos leértékelődése nem varrható kizárólag a politikusok nyakába? - Igen, ez mindig az egész közösségen múlik. A szóritmusoló/slam poetry maga a megtestesült szólásszabadság, az estjeinken sok sor hangzik el a szólás-, és sajtószabadságról, többször is ez volt a megadott téma. Minden országban, minden politikai közösségben folyamatos feladat, hogy megvédje magát saját magától. Attól, hogy ha bárkinek, bármely csoportnak túlhatalma kezd kialakulni, akkor a többi hatalmi ág és a közösség egésze meg tudja állítani a hatalom központosítását. Szinte kivételes az, hogy akinek éppen hatalma van, az csak magától önkorlátozással éljen, ezért egymást kell korlátoznunk. A hatalomkorlátozás 1989 kitüntetett pillanatában létrehozott rendszerét alkotmányosan az védte, hogy önkorlátozás hiányában csak kétharmados többség változtathatott rajta. Bár négyötödös többséghez kötöttük volna a változtatást. Bár olyan közösséggé tudtunk volna válni, amelyik meg tudja védeni a túlhatalomtól azokat is, akik a saját túlhatalmukat építik. - A CEU-n gyűlöletbeszéd (Hate speech) előadásokat szervez a hallgatókkal. Ez pontosan mit jelent? - A „Hate Speech Monologues”, Gyűlöletbeszéd történetek című előadás egy történetmesélő részvételi színház az előítéletekről és a rájuk adható válaszokról. Mindannyian sokat tanulunk ezekből az előadásokból, november 22-én este 7 órától lesz a következő, mindenkit szeretettel várunk a CEU Nádor utca 15. alatti Auditóriumába. Sok országból érkező, sokféle kisebbséghez tartozó CEU-s diákok osztják meg személyes élményeiket párhuzamosan futó pár perces történetekben, slamben, dalban, általuk választott fotókat társítva saját szavaikhoz.
- Miközben beszélgettünk, a CEU rektora bejelentette, hogy akár át is települhetnek Bécsbe. Mit veszít az ország, ha elmegy innen a Közép-Európai Egyetem? - Az Osztrák-Magyar Monarchia idején Magyarország arra is törekedett, hogy Budapest jobb hely legyen, mint Bécs. Ezzel a hagyománnyal is szemben áll, ha a CEU nagy részét elveszítjük. Ez azért is lenne tragikus, mert a CEU alapítója magyar holokauszt túlélő, és Közép-Európában Budapest az egyetlen város, ami zsidó is maradt. Hogy lehetne konzervatív az a politika, ami mindezt nem tiszteli?      
- Egyedül én nem hívom a pártot Fidesznek, negyedszázada szűnt meg. - Ez így pontos. Az eredeti Fidesz már 25 éve nem létezik, mégis egyedül én kerülöm ennek a névnek a használatát.
- „Olyan demokráciát akartunk, amelyiknek csodájára jár a világ, meglett, csak nem úgy”, szavalja nagy hévvel a neten is megtekinthető döntőn. Mi a két rendszer közti különbség? - Minta-demokráciát akartunk, amiben a hatalom korlátozása, és a kisebbségeket is megillető egyenlő jogok érvényesülése példaszerű. Nagyon szomorú, hogy nem emiatt vetik sokan vigyázó szemüket Magyarországra, hanem azért, mert a hatalom korlátozásának a korlátozása folyik, és az ezt igazolni hivatott bűnbakképzés. 
- „Nem csak mondani, tényleg nem félni, főleg ha nincs mitől, csak a félelemtől” - mind a slam poetry világában, mind az egyetemeken fiatalok között van. Őket mire tanítja? Elég-e annyit mondani, hogy ne féljenek?  - A sok fiatal szóritmusoló/slammer, gimnazista, egyetemista barátommal sokat tanulunk egymástól. Egymás nézőpontját, szavakat, és azt is, hogy mit jelent magyarnak lenni Magyarországon, és határon túli magyar kisebbségek részeként.
- „Én ne lennék konzervatív?” ez az előadása utolsó mondata. Úgy gondolja, hogy a Fidesz konzervatív párt? - A Fidesz utódpártja nem konzervatív párt. A politikája tartalmában és stílusában hordozhat konzervatívnak is mondható elemeket. De többek között az 1848-as 12 pontunk elsőjében kiemelt sajtószabadság tiszteletben tartásának, óvásának a hiánya miatt lényegében nem konzervatív.

“Anyám a 83 éves slammer”

Az 1980-as években Chicago-ban indult slam poetry fantasztikus műfaj, Európában Magyarországon van a legtöbb településen rendszeres szóritmusoló esemény. Erdélyben, a Felvidéken és a Vajdaságban is elterjedt. Ez egy alulról szerveződő összmagyar mozgalom. Nem könnyű rá magyar szót találni, nekem egyelőre a szóritmusoló a javaslatom. Ez igazán demokratikus műfaj, bárki jelentkezhet, odaállhat a mikrofonhoz és elmondhatja a szövegét három percben. Erre mindenki képes. A magyar szóritmusolók legtöbbször felolvassák, amit írtak, de sokan meg is tanulják, és fejből mondják. Anyám, Molnár Lajosné, Gömöry Éva, aki egy 83. évében lévő varázslatos szókincsű és beszédű szóritmusoló, és akit bátyám, Molnár Lajos, a Kürt Alapítványi Gimnázium vezetője elhozott az OB döntőre (anyám, apám és egyik anyai dédapám is tanár volt), már a tüntetések kapcsán is mindig mondta, hogy a szónokoknak nem olvasni kéne a beszédet. Anyám mindig fejből beszélt. Az OB döntőn az első körben mondott szövegem korábbi változatában benne volt az a történet is, amikor egy tanártársa temetésén a művelődési osztály vezetője először azon döbbent meg, hogy egy nő mond beszédet, aztán pedig azon, hogy amikor kérdezte anyámat, hogy hol a szöveg, a válasz ez volt: „A szöveg? A szöveg a fejemben van.” Hosszú éveken át én is majdnem mindig olvastam a slamjeimet, körülbelül másfél éve kezdtem kísérletezni azzal, hogy akár teljesen fejben építsem fel a szöveget. Nagyon nagy szabadságot ad, ha nem kell leírt szöveghez kötődni. Vagy lehet leírt szöveg, de akkor eggyé kell válni a szöveggel ahhoz, hogy a szöveg ne gátolja a szóritmusoló szabadságát. Persze nyugodtan lehet olvasva is slammelni. Az is nagy lépés, hogy valaki veszi a bátorságot és kiáll a szövegével a mikrofonhoz, különösen versenyen. Nagyon fontos, hogy ne legyen magas belépési küszöb. A „Hate Speech” Monologues című előadást is ezért alakítottam úgy, hogy bárki szerepelhessen, aki a színpadról akarja megosztani a tapasztalatait másokkal. Az előadás a slamhez is kapcsolódik, CEU-s diák slammerek mellett fellépett már benne Horváth Kristóf és Mészáros Péter, és a szereplőkkel évek óta nemzetközi csapatokat szervezek az országos szóritmusoló csapatbajnokságra.   

Van egy álmom című slam/szóritmusoló, amivel Molnár Péter bejutott a döntőbe

Névjegy

(1964) Jogot és esztétikát tanult az ELTE-n, egyetemi évei során az ELTE Jogász Társadalomtudományi (1988-tól Bibó István) Szakkollégium tagja, 1987-1988-ban a szakkollégium egyik nevelőtanára. A Szakkollégiumi Értesítő egyik szerkesztője volt. 1988. márciusban a Fiatal Demokraták Szövetsége egyik alapító tagja volt, a Választmány tagja lett. Megszervezte a Fidesz Akadémiát, a Narancs Alapítványt és a Narancs Klub hálózatot. Ő képviselte a Fideszt a pártok jogi szabályozásáról folyó munkacsoportban az Ellenzéki Kerekasztalnál. 1990-től a párt országgyűlési képviselőjeként a Fidesz kulturális és média politikusa. 1993 áprilisában a Fidesz alelnökévé választották, november 15-én a párt politikai irányának és értékeinek megváltozása miatt lemondott minden tisztségéről, kilépett és visszaadta a mandátumát is. 1994-től 1998-ig az SZDSZ parlamenti képviselőjeként is a kulturális és a média politika felelőse. 1994-től oktat magyar és amerikai egyetemeken, 2004 óta a CEU-n szólásszabadság-kutató, a gyűlöletbeszédről szóló angol nyelvű tanulmányköteteket szerkeszt és részvételi színházat rendez. Keresők című kisregényéből rádiójáték, többszörös díjnyertes színdarab és képregény készült. 2013 óta a Tilos Rádió műsorkészítője, műsorának címe Gondolatbátorság, ami doktori értekezésének is a címe. 2010 óta a hazai slam poetry estek, köztük a Földalatti Slam egyik szerkesztője, szervezője és fellépője, ő az idei országos bajnok. 

2018.10.29 11:00
Frissítve: 2018.10.29 17:35

Sting az óriási buli után nyáron visszatér Budapestre

Publikálás dátuma
2018.12.17 13:58
Sting és Shaggy veronai koncertje 2018. július 29-én
Fotó: AFP/ Roberto Finizio
Sting jövőre ismét eljön a magyar fővárosba. A néhány hete a Hősök terén Shaggyvel közös koncertje után 2019. július 2-án szólóprodukcióval lép színpadra a Papp László Budapest Sportarénában - írta az MTI.
A brit világsztár My Songs című európai turnéja keretében legnépszerűbb dalait fogja előadni. A műsor felöleli szólókarrierjét és a Police együttessel készített lemezeit is - közölte a szervező Live Nation hétfőn az MTI-vel.
A 67 éves, tizenhétszeres Grammy-díjas énekes, dalszerző és kísérőzenekara Budapesten is elő fogja adni mások mellett az Englishman In New Yorkot, a Fields Of Goldot, a Shape of My Heartot, az Every Breath You Take-et, a Roxanne-t vagy a Message In A Bottle-t.
Sting (eredeti nevén Gordon Sumner) eddig tizenkét szólemezt készített. Legutóbb a jamaicai-amerikai reggae előadóval, Shaggyvel készített közös albumot: az idén megjelent 44/876 című anyag két főszereplője lépett fel nemrég, november 13-én a Hősök terén tartott ingyenes koncerten, amelyet a Hatoslottó 30. születésnapja alkalmából szervezett a Szerencsejáték Zrt.
Változatos és rendkívül sikeres karrierje során elképesztő mennyiségű slágerlistás dalt, számtalan elismerést és mintegy 100 millió eladott lemezt produkált. Az újhullám egyik meghatározó zenekarának, a Police-nak 1977 és 1983 között volt énekese és basszusgitárosa, társa Andy Summers gitáros és Stewart Copeland dobos volt. Sting 1984-től dolgozik szólóban.
Az énekes jövő júliusban tizenegyedik alkalommal fog Budapesten játszani. Első magyarországi koncertje 1988-ban az Amnesty International turnéja során volt, amikor Peter Gabriellel, Bruce Springsteennel és Tracy Chapmannel a Népstadionban lépett fel. 2004-ben 250 ezer ember előtt zenélt az ingyenes Kapcsolat koncerten a fővárosi Felvonulási téren.
2018.12.17 13:58

Az Előretolt Helyőrségtől érkezik a PIM ideiglenes főigazgatója, aki korábban már "kettészakította" az irodalmi elitet

Publikálás dátuma
2018.12.17 13:00

Fotó: MTI/ Mohai Balázs
A liberális elhajlással vádolt Pröhle Gergelynek mennie kellett.
Demeter Szilárd írót, az Előretolt Helyőrség irodalmi-kulturális melléklet korábbi főszerkesztőjét bízta meg a Petőfi Irodalmi Múzeum ideiglenes főigazgatói tisztségének ellátásával Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztere. Demeter az októberben menesztett - a hivatalos indoklás szerint közös megegyezéssel távozó - Prőhle Gergelyt váltja a poszton. A 2017-ben kinevezett korábbi főigazgatót „liberális elhajlással” vádolták az egyik kormánylapban, ezt követően váltotta le Kásler Miklós a múzeum éléről. Prőhle a lapunknak adott, ma megjelent interjúban még nem tudott a pályázat kiírásáról, amelyet hétfő délelőtt jelentettek be az ideiglenes főigazgató megbízásával együtt. Bár az irodalmi múzeum vezetője nem a korábban felmerült, szélsőjobboldali nézeteket valló Takaró Mihály lett (ő visszautasította Kásler felkérését), Demeter Szilárd is a kulturális élet szereplői ellen nyár óta sorozatos támadásokat indító kultúrkörből került ki. Demeter Szilárd, a most kinevezett ideiglenes főigazgató 2008-2014 között Tőkés László európai parlamenti képviselő mellett dolgozott sajtófőnökként, majd irodavezetőként. 2014-től a Századvég Alapítvány kutató-elemzője. Emellett annak az Erdélyi Médiatér Egyesületnek a „nem hivatalos nagykövete”, amely 2017 decemberében mintegy 4,5 millió eurós támogatást kapott a magyar kormánytól. (Az egyesület elnöke Mohácsi László Árpád, Tőkés László fotósa.) Demeter a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (KMTG) alatt működő, a korábban a Magyar Idők kulturális rovatvezetője, Orbán János Dénes író által vezetett Előretolt Helyőrség Íróakadémia (amely 2017-ben 1,4 milliárd forint támogatást kapott) 2017 novemberében elindított Előretolt Helyőrség irodalmi-kulturális melléklet alapító főszerkesztője volt. Demeter a melléklet indulásakor az Origónak adott interjújában az irodalmi elitet a Nagykörúton kívül és belül eső táborra osztotta: „Felszínes benyomásaim alapján itt az irodalmi életből irodalompolitikát csináltak, szekértáborok feszülnek egymásnak, az írószervezetek osztódással szaporodnak, és százezer forintért egy kanál vízben meg tudnák egymást fojtani a rivális szervezetek. Ezek a hatalmi vagy politikai játszmák nem az irodalomról szólnak, nem az olvasókról, hanem az írókról, arról, hogy ki ossza az ösztöndíjat, ki kapja, kik legyenek az NKA-kuratóriumokban, és így tovább. Ennek bizonyára így kell lennie, de nekem mind pótcselekvéseknek tűnnek. Olyan, mint a politika a politikáról: hóttunalmas.” A Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Mediaworks portfólióba tartozó regionális napilapok mellékletének főszerkesztői posztján Demetert 2018 júliusában Szentmártoni János a Magyar Írószövetség elnöke váltotta. Demeter azóta lapigazgatóként a melléklet Kárpát-medencei (Erdély, Felvidék, Délvidék, Kárpátalja) kiterjesztésén dolgozik. (Ezzel szinte egy időben indult el a Magyar Idők kormánypárti napilapban a kulturális élet szereplői elleni aktív támadássorozat.) A 2017-es interjúban elmondott szavait a Petőfi Irodalmi Múzeum élére való kinevezése apropóján is érdemes felidézni, akkor a következőképpen fogalmazott: „Én viszont régi csataló vagyok ezen a terepen, egy évtizede a politikacsinálásból élek különböző feladatkörökben, megedződtem a lövészárkokban. Van egy közmondás, Mikszáth is idézi, valahogy így szól: nem az a legény, aki üt, hanem aki állja. Hát állom, ha ez a feladatom.” A múzeum végleges főigazgatói pályázata nyilvános, annak elbírálása után kerül sor a vezetői tisztség betöltésére - áll az Emmi közleményében.
2018.12.17 13:00
Frissítve: 2018.12.17 14:40