Közép-Európa gazdasági növekedése kétszer nagyobb az európai átlagnál, amire Kína is felfigyelt - mondta Orbán Viktor kormányfő hétfőn Sanghajban, az első Kínai Nemzetközi Import Expón (CIIE).
A házigazda Hszi Csin-ping kínai elnök, valamint több más állam- és kormányfő részvételével tartott megnyitón a miniszterelnök kifejtette: felmerül a kérdés, Magyarország hogyan került fel a sanghaji expóra meghívott "óriások" listájára. A válasz erre Közép-Európa, Magyarország ugyanis nem csak magát képviseli: „amikor Magyarország hangját hallják, a régiónk hangját hallják", azé a régióét, amely Európa növekedési motorjává vált - idézi szavait az MTI. A „régió hangja” viszont gazdasági szempontból egyértelműen a sereghajtóé a térségben.
Orbán Viktor szerint a növekedési ráta Közép-Európában kétszer magasabb, mint az európai átlag, és széles körű egyetértés van arról, hogy a régió a jövőben is az európai növekedés . A miniszterelnök kiemelte: Kína is felfigyelt Közép-Európa fejlődésére, amikor létrehozta a 16+1-es csoportot, azaz Kína és 16 kelet-közép-európai ország együttműködési formációját. Mint mondta, a közép-európai országok egybehangzó gazdaság- és társadalompolitikája biztosította, hogy ezek az államok képesek voltak saját nemzeti, politikai, kulturális identitásukat megőrizni még a jelentős illegális migrációs nyomás alatt is – igaz, arról szemérmesen hallgatott, hogy 2015 óta töredékére zsugorodott a határsértők és a migránsok száma a térségben; ami pedig az egybehangzást illeti, éppen Magyarország volt az, aki Kína érdekében megfúrta Japán és a V4-ek együttműködését.
Orbán – miután kiállt a kínai Egy övezet, egy út nevű kezdeményezés mellett – elmondta, nagyra értékeli a kínai vállalatok magyarországi jelenlétét. Többet is megemlített közülük, például a Bank of Chinát - amely Budapesten hozta létre regionális központját -, továbbá a Huaweit és a Wanhuát.
Ezek a kínai vállalatok is hozzájárultak ahhoz - folytatta -, hogy Magyarországon tulajdonképpen sikerült elérni a teljes foglalkoztatottságot, és jelentős szerepet játszanak abban, hogy a magyar gazdaságnak hosszú távon is 4 százalék feletti legyen a bővülése. A probléma csak az, hogy Magyarországon a KSH adatai szerint is 83600 betöltetlen álláshely volt szeptemberben, a valós szám pedig ennél is nagyobb lehet – azaz a teljes foglalkoztatottságot mutató statisztika a munkaerő elvándorlása miatt "jöhetett létre". Az említett négy százalék feletti növekedés pedig éppen a munkaerőhiány miatt nem lesz tartható hosszú távon. A GKI például jövőre már csak 3,2 százalékosra saccolja a GDP-bővülést.
Hogy mennyire célszerű az az orbáni politika, amelyik azzal számol, hogy Magyarország a jövőben kevesebb uniós forráshoz jut, így a növekedést keleti hitelekre épülő beruházásokkal biztosítaná, nos arról Bod Péter Ákos korábban azt mondta: az európai források vissza nem térítendő vagy kamatmentesen használható források, amelyeknek más a természete, mint annak a kínai befektetési szándéknak, amely a Belgrád–Budapest vasút mögött van.
„Lehetetlen összehasonlítani azt a támogatást, ami az európai klubon belül a kevésbé fejlett és a felzárkózáson munkálkodó tagországoknak jár, és ami tulajdonképpen a nyugat-európai adófizetők ajándéka, az orosz, kínai vagy éppen maláj cégek profitorientált magatartásával. Ha valaki azt gondolja, helyettesítheti ezt, akkor az a kalkuláció elemi összefüggéseit hagyja figyelmen kívül.”
