Nem adjuk a cafeteriát - szakszervezeti dolgozók ezrei tüntettek a Parlament előtt

Publikálás dátuma
2018.11.06 16:04

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Dobolva, sípolva meneteltek szakszervezeti szövetségek dolgozói, együtt tiltakoznak a cafeteriakedvezmények elvonása, a bérek megadóztatása ellen. Gyertek ki- skandálták a képviselőknek.
 Százezreket, sőt, kétmillió embert kell ma védelmünkbe vennünk - kezdte beszédét Székely Tamás, a Vegyész Szakszervezet vezetője az érdekképviseletek keddi, Parlament előtt tartott tüntetésén,  a demonstráción, amit szakszervezetek a béren kívüli juttatások megadóztatása miatt rendeztek meg. A demonstrációra több ezren érkeztek, a tömeg egyetértően skandált  az Alkotmány utcában -„Nem hagyjuk!”, üzenték a cafeteria megadóztatására utalva.   A tiltakozás oka, hogy a kormány egyeztetés nélkül döntött a  cafetéria rendszer adókedvezményeinek elvonásáról, ezzel kétmillió munkavállaló zsebéből vesz ki évente átlagosan 90 ezer forintot.  
  „Azokért is tüntetünk ma, akiknek ma dolgozniuk kell, autót és gyógyszert gyártanak, védenek minket, és ha nem piszkál bele a hatalom, még a szemetet is elviszik. A dolgozókért állunk ki ma, értük lármázzuk fel a várost – mondta Székely, aki szerint már ott tartunk, hogy
„ma kevesebb a jó gázszerelő, mint a sikeres oligarcha”
A szónok szerint az állam úgy döntött, hogy még kevésbé tekinti embernek azokat, akik földközelben, kétkezi munkát végeznek. A robotizáció nem ezt jelenti, nem azt, hogy emberből akarunk gépeket csinálni. Ennünk kell, hogy dolgozni tudjunk, és az üzemi étkezés szükséglet, nem luxus, amit meg kellene adóztatni -figyelmeztetett Székely Tamás, aki azt is megüzente a kormánynak, hogy a dolgozók nem hagyják jóvá a fejük felett hozott szabályozást. 
Hatvani Jácint a paksi dolgozók képviseletében figyelmeztetett rá, hogy a cafeteriarendszer megtépázásával a kormány azokat sújtja, akik az ország gazdasági erejét biztosítják - a vegyipari, üzemi dolgozókat. A kilencvenes évek óta romlanak folyamatosan a paksi munkavállalók körülményei , de az elfogadhatatlan, hogy amikor végre sikerül normális fizetési feltételeket kiharcolnunk, a magát adócsökkentőnek nevező kormány most éppen a cafeteriát kezdi adóztatni - mondta Havasi.
A demonstráció öt után véget ért, a szervezők –  Székely Tamás és Szilágyi József, a Liga társelnöke – pedig petíciót szerettek volna átadni követeléseikről a kormány képviselőinek. Ez azonban nem ment egyszerűen: előbb a Miniszterelnökség portájára mentek, ahonnan posztoló rendőrök küldték tovább őket - mondván, a kormányzati tömb hátsó bejáratánál ,az Igazságügyi Minisztérium portáján veszik majd át tőlük a dokumentumot. Ide viszont nem engedték be a sajtó munkatársait.  Pár perc várakoztatás után a Miniszterelnökség kabinetvezetője jött ki eléjük, és átvette tőlük a petíciót, mondván, továbbítja majd azt feletteseinek.

Ez történt korábban

Ezrek demonstráltak kedden délután háromkor a Magyar Nemzeti Bank Szabadság téri épülete előtt a béren kívüli juttatások megadóztatása ellen. A kormányzati döntéssel lényegében megszűnnek a béren kívüli juttatások, hiszen adókedvezmény nélkül a munkáltatónak sem érdeke ilyen elemeket biztosítani: kedvezményes, 34,5 százalékos adókulccsal kizárólag a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP -kártya) adózik majd, emellett a bölcsődei, az óvodai és a családi napközis cafetéria marad meg adómentesnek, az összes többi elem után a munkabér esetében szokásos, 15 százalékos adót kell fizetni. Ez összességében majdnem 10 százalékos adóemelést jelent a béren kívüli juttatások eddigi költségeihez képest. Hiába tiltakoztak a munkavállalói és a munkáltatói érdekképviseletek a döntés ellen, a kormánypárti többség megszavazta a jogszabály módosítást.
A tüntetés szervezői rövid beszédet tartottak a jegybank épülete előtt, majd Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke, valamint Szilágyi József, a Liga társelnökepetíciót ragasztott az MNB kapujára.  
A tüntetők ezután rendezett sorokban, dob -és sípszó kíséretében a Parlament felé indultak, félig elfoglalva a Bajcsy-Zsilinszky utat – menetüket négy kisteherautó vezeti jelenleg is a Kossuth tér elé, az akár 4-5 ezres tömeg elérte az Alkotmány utcát. Bár túlnyomórészt szakszervezeti zubbonyos, zászlós civilek sétálnak a tömegben, a demonstrációban politikusok is részt vesznek - a Zoom.hu élő videóján például Kunhalmi Ágnest is láthattuk , az MSZP-s képviselő egy vödröt ütögetve vonult a tiltakozókkal.
A demonstrációt a Paksi Atomerőmű Zrt. váltóműszakos dolgozóit tömörítő Műszakos Dolgozók Érdekvédelmi Szervezete (MÉSZ) kezdeményeze, de az akció mögé beállt a Liga Szakszervezetek és Magyar Szakszervezetek Szövetsége és több kisebb érdekvédelmi csoport is. 
2018.11.06 16:04
Frissítve: 2018.11.06 18:09

Felfüggeszti a kikapcsolásokat az E.ON

Publikálás dátuma
2018.12.14 11:35
Képünk illusztráció
Fotó: / Tóth Gergő
Haladékot kapnak azok a lakossági ügyfelek, akiknek tartós számlatartozásuk van.
Az E.ON 2018. december 14-től 2019. január 6-ig felfüggeszti a kikapcsolásokat az ünnepekre való tekintettel. A társaság pénteki, MTI-nek küldött közleménye szerint haladékot kapnak a lakossági ügyfelek, akiknek tartós számlatartozásuk van. Mint írták, a kikapcsolási moratórium az E.ON Energiaszolgáltató Kft.-vel (egyetemes szolgáltató) szerződésben álló lakossági ügyfeleket érinti. A vállalás a nem lakossági, illetve más energiakereskedővel szerződésben álló ügyfelekre nem vonatkozik. A vállalatcsoport áramhálózati társaságai a Dunántúlon és a Tiszántúl három megyéjében működnek. Az energiakereskedelmi vállalat közel két és félmillió lakossági ügyfelet lát el villamos energiával az egyetemes szolgáltatás keretében, valamint több tízezer kis-, közepes és nagyvállalatot árammal és földgázzal a versenypiacon. A közleményben kiemelték, hogy 2010. óta minden évben úgy döntött a vállalat: felfüggeszti az érvényben levő kikapcsolásokat a 63 napot meghaladó tartozások esetében. Ezzel az évek óta önként vállalt kikapcsolási moratóriummal kívánnak hozzájárulni a békés és nyugodt ünnepekhez, hogy a karácsony és a szilveszter körüli időszakban minden ügyfelük számára biztosított legyen a villamosenergia-ellátás. 
Szerző
2018.12.14 11:35

Keményedő tüntetők, jogsértő rendőrök

Publikálás dátuma
2018.12.14 11:23

Fotó: MTI/ Mónus Márton
A rendőrség magukból kivetkőzött tüntetőkről ír, egy tömeges lincselésnél sokkal higgadtabban fogalmaztak.
A korábbiaknál több erőszak keretezte a túlóratörvény és a kormánypárti jogsértések miatt kirobbant tüntetéseket: a tömeg több ponton csetepatéba keveredett a rohamrendőrökkel, akik rendre úgy reagáltak, mintha hergelni akarnák a demonstrálókat. A korábban a tömeget általában szabályosan, hangosbemondón keresztül csitító rendőrség most valamiért nem kommunikált az emberekkel, számos alkalommal figyelmeztetés nélkül vetett be könnygázt. Végül fura eljárásban igazoltattak tüntetőket, amikor kamerába mondatta velük az adataikat. (A rendőrség szerint mindössze egy személyt állítottak elő hivatalos személy elleni erőszakért, így 36-ra nőtt a heti demonstrációk miatt eljárás alá vont személyek száma.) Emlékeztetőül: a Szabad Egyetem és a Hallgatói Szakszervezet nevű diákcsoport hívott mindenkit a Parlament elé, a menetbe a pártok (Momentum, Jobbik, Párbeszéd lobogói is feltűntek, illetve az MSZP, LMP képviselői is részt vettek). Az öt órakor startoló békés demonstráció résztvevői hat órakor elindultak a Kossuth térről, előbb a Margit Hídon átvonultak, majd a budai rakparton a Lánchídon keresztül visszakanyarodott Pestre és az Andrássy út, majd a körút érintésével visszaértek a Kossuth térre.Az út során fokozatosan vált a békés tüntetés erőszakosabbá. A körúton az egyik Momentum-aktivista egy ködgyertyát elő vett, mire a rendőrök megpróbálták kiemelni a tömegből. Ekkor dulakodás alakult ki, végül az aktivistát csak azonosították, ám nem vitték el. Késő este a Kossuth térre visszaért tömeget a tüntetés szervezői többször is nyugalomra intették, ám hiába, repültek a flakonok, a füstbombák az időközben védőfelszerelésbe öltözött, a Parlament bejárata előtt felsorakozott rendőrök közé. (Az erőszakszervezet tájékoztatása szerint két rendőr sérült meg: egyik a fején másik a combján.) A felvételek tanúsága szerint igazán „radikálisok” a Momentum aktivistái voltak, maga Fekete Győr András Momentum-elnök is hajított füstbombát a rendőrsorfal felé - ezt a kamerák előtt el is ismerte, mondván:„vannak eszközök, amivel bizonyos esetben élni kell a tiltakozáshoz”, és a füstgránát nem bánt senkit.  Amikor Donáth Anna, a Momentum alelnöke meggyújtott és magasba emelt egy pirotechnikai fáklyát, a rendőrök külön figyelmeztetés nélkül lerohanták, a földre teperték, kíséretét könnygázzal lefújták. A Momentum reggeli közleménye szerint a fiatal politikust egy kőbányai rendőrőrsre vitték, és csak reggel hatkor engedték el. Az, hogy a rendőrség a videofelvételek tanúsága szerint figyelmeztetés nélkül fújta a könnygázt a tüntetőkre, jogsértőnek tűnik. Mint arra a Helsinki Bizottság közleménye rámutat: a rendőröknek három esetben vethetnek be vegyi eszközt (könnygázt vagy paprikasprayt): tömegoszlatás során, életet/testi épséget veszélyeztető támadás kivédésekor, illetve ha a tüntetők ellenszegülnek a rendőri intézkedésnek. Ráadásul ilyenkor is szükséges előzetes figyelmeztetés. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) is rámutatott: a rendőrök egyáltalán nem kommunikáltak a tüntetőkkel, nem figyelmeztették őket a jogsértő magatartásuk következményeire, a rendőrség tehát nem azon volt, hogy elkerülje az erőszak bekövetkezését és alkalmazását. „Érthetetlen, hogy amikor a tüntetés erőszakossá vált, a rendőrség miért nem oszlatta fel hivatalosan is a tömeget, felszólítva a résztvevőket a távozásra, mielőtt a tömegoszlatásba kezdett.” A rendőri "válaszok" (például a tömegbe fújt könnygáz) azokat is érintette, aki nem voltak részesei az erőszakos megnyilvánulásoknak. A TASZ közölte: a szervezet jogsegélyt nyújt az eljárás alá vont tiltakozóknak és a jelek szerint jogszerűtlenül alkalmazott kényszerítőeszközök áldozatainak, amennyiben segítséget kérnek tőlük. A rendbontásokról a rendőrség honlapja feltűnően hatásvadász címekkel számolt be, így a szerdai tüntetés után sokáig „Semmi sem szent?” címmel futott az a cikk, amelyben azt taglalták, hogy a szerdai tüntetésen állítólag volt, aki megpróbált lopni az Országház előtti karácsonyfa elé támasztott szánkókból. De a késő esti, autóablak-betörések és felborogatott kukák kapcsán is szokatlan hangsúllyal „magukból kivetkőzött tüntetőkről” írt a rendőrség közleménye. Összehasonlításképpen érdemes felidézni: tavaly novemberben egy Fradi meccsen, a Groupama Aréna előterében kirobbant rendkívül súlyos verekedésnél, amikor két szurkolói tábor egymásnak esett (több embert megkéseltek egy személyt pedig eszméletlenre rugdostak), a BRFK sajtóosztálya szakszerű tényszerűséggel csak annyit közölt: "eddig tisztázatlan okból verekedés tört ki", és "a verekedés során az elsődleges információk szerint egy ember könnyebben, kettő pedig súlyosan megsérült".
2018.12.14 11:23