Nem adjuk a cafeteriát - szakszervezeti dolgozók ezrei tüntettek a Parlament előtt

Publikálás dátuma
2018.11.06. 16:04

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Dobolva, sípolva meneteltek szakszervezeti szövetségek dolgozói, együtt tiltakoznak a cafeteriakedvezmények elvonása, a bérek megadóztatása ellen. Gyertek ki- skandálták a képviselőknek.
 Százezreket, sőt, kétmillió embert kell ma védelmünkbe vennünk - kezdte beszédét Székely Tamás, a Vegyész Szakszervezet vezetője az érdekképviseletek keddi, Parlament előtt tartott tüntetésén,  a demonstráción, amit szakszervezetek a béren kívüli juttatások megadóztatása miatt rendeztek meg. A demonstrációra több ezren érkeztek, a tömeg egyetértően skandált  az Alkotmány utcában -„Nem hagyjuk!”, üzenték a cafeteria megadóztatására utalva.   A tiltakozás oka, hogy a kormány egyeztetés nélkül döntött a  cafetéria rendszer adókedvezményeinek elvonásáról, ezzel kétmillió munkavállaló zsebéből vesz ki évente átlagosan 90 ezer forintot.  
  „Azokért is tüntetünk ma, akiknek ma dolgozniuk kell, autót és gyógyszert gyártanak, védenek minket, és ha nem piszkál bele a hatalom, még a szemetet is elviszik. A dolgozókért állunk ki ma, értük lármázzuk fel a várost – mondta Székely, aki szerint már ott tartunk, hogy

„ma kevesebb a jó gázszerelő, mint a sikeres oligarcha”

Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A szónok szerint az állam úgy döntött, hogy még kevésbé tekinti embernek azokat, akik földközelben, kétkezi munkát végeznek. A robotizáció nem ezt jelenti, nem azt, hogy emberből akarunk gépeket csinálni. Ennünk kell, hogy dolgozni tudjunk, és az üzemi étkezés szükséglet, nem luxus, amit meg kellene adóztatni -figyelmeztetett Székely Tamás, aki azt is megüzente a kormánynak, hogy a dolgozók nem hagyják jóvá a fejük felett hozott szabályozást. 
Hatvani Jácint a paksi dolgozók képviseletében figyelmeztetett rá, hogy a cafeteriarendszer megtépázásával a kormány azokat sújtja, akik az ország gazdasági erejét biztosítják - a vegyipari, üzemi dolgozókat. A kilencvenes évek óta romlanak folyamatosan a paksi munkavállalók körülményei , de az elfogadhatatlan, hogy amikor végre sikerül normális fizetési feltételeket kiharcolnunk, a magát adócsökkentőnek nevező kormány most éppen a cafeteriát kezdi adóztatni - mondta Havasi.
A demonstráció öt után véget ért, a szervezők –  Székely Tamás és Szilágyi József, a Liga társelnöke – pedig petíciót szerettek volna átadni követeléseikről a kormány képviselőinek. Ez azonban nem ment egyszerűen: előbb a Miniszterelnökség portájára mentek, ahonnan posztoló rendőrök küldték tovább őket - mondván, a kormányzati tömb hátsó bejáratánál ,az Igazságügyi Minisztérium portáján veszik majd át tőlük a dokumentumot. Ide viszont nem engedték be a sajtó munkatársait.  Pár perc várakoztatás után a Miniszterelnökség kabinetvezetője jött ki eléjük, és átvette tőlük a petíciót, mondván, továbbítja majd azt feletteseinek.

Ez történt korábban

Ezrek demonstráltak kedden délután háromkor a Magyar Nemzeti Bank Szabadság téri épülete előtt a béren kívüli juttatások megadóztatása ellen. A kormányzati döntéssel lényegében megszűnnek a béren kívüli juttatások, hiszen adókedvezmény nélkül a munkáltatónak sem érdeke ilyen elemeket biztosítani: kedvezményes, 34,5 százalékos adókulccsal kizárólag a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP -kártya) adózik majd, emellett a bölcsődei, az óvodai és a családi napközis cafetéria marad meg adómentesnek, az összes többi elem után a munkabér esetében szokásos, 15 százalékos adót kell fizetni. Ez összességében majdnem 10 százalékos adóemelést jelent a béren kívüli juttatások eddigi költségeihez képest. Hiába tiltakoztak a munkavállalói és a munkáltatói érdekképviseletek a döntés ellen, a kormánypárti többség megszavazta a jogszabály módosítást.
A tüntetés szervezői rövid beszédet tartottak a jegybank épülete előtt, majd Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke, valamint Szilágyi József, a Liga társelnökepetíciót ragasztott az MNB kapujára.  
Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke (b) és Szilágyi
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
A tüntetők ezután rendezett sorokban, dob -és sípszó kíséretében a Parlament felé indultak, félig elfoglalva a Bajcsy-Zsilinszky utat – menetüket négy kisteherautó vezeti jelenleg is a Kossuth tér elé, az akár 4-5 ezres tömeg elérte az Alkotmány utcát. Bár túlnyomórészt szakszervezeti zubbonyos, zászlós civilek sétálnak a tömegben, a demonstrációban politikusok is részt vesznek - a Zoom.hu élő videóján például Kunhalmi Ágnest is láthattuk , az MSZP-s képviselő egy vödröt ütögetve vonult a tiltakozókkal.
A demonstrációt a Paksi Atomerőmű Zrt. váltóműszakos dolgozóit tömörítő Műszakos Dolgozók Érdekvédelmi Szervezete (MÉSZ) kezdeményeze, de az akció mögé beállt a Liga Szakszervezetek és Magyar Szakszervezetek Szövetsége és több kisebb érdekvédelmi csoport is. 
Szerző
Frissítve: 2018.11.06. 18:09

Így manipulálja a kormány a közösségi médiát

Publikálás dátuma
2018.11.06. 14:18
Illusztráció
Fotó: Népszava
Először vizsgálták Magyarországot ebből a szempontból az oxfordi kutatók, hazai fejlesztésű álhírterjesztő birodalomról írnak.
Az oxfordi egyetemen 2016-ban indult és a tervek szerint 2020-ig tart a Computational Propaganda projekt, ami azt vizsgálja, hogy világszerte kormányok, politikai szereplők hogyan manipulálják a közvéleményt a közösségi médián keresztül, milyen fegyvereket és ki ellen vetnek be ebben a titkos információs háborúban – írja az Index. A portál összefoglalója szerint Magyarország most először szerepel a jelentésben, mivel eddig nem volt a vizsgált országok között (a tavalyi riport 28, az idei már 48 országot elemzett). A kutatók szerint a hazai szervezett közösségimédia-manipuláció 2010-ig nyúlik vissza, és egyedül a kormány csinálja nagyban; se pártoknál, se politikusoknál, se civil szervezeteknél, se ilyesmivel foglalkozó privát cégeknél nem találták nyomát. Ebben Örményországhoz, Iránhoz, Mianmarhoz és Észak-Koreához hasonlítunk – minden más vizsgált országban jóval szélesebb volt a paletta. A cikkben kiemelik:

a kutatás szerint a magyarországi internetes manipulációt körülbelül 2013-14-ig orosz befolyás jellemezte, orosz kötődésű weboldalak és Facebook-csoportok voltak a fő forrásai. 2015 körül aztán ezek elkezdtek visszahúzódni, és ma már a nyomuk is alig látszik; a helyüket átvette egy hazai fejlesztésű álhírterjesztő birodalom, ami a hivatalos kormánybarát médiával szoros szimbiózisban működik.

Az oxfordi kutatók tanulmánya azt állítja, a propaganda direkt orosz irányítás nélkül is jellemzően a Kreml narratíváját tolmácsolja, legyen szó a menekültválság kapcsán az indulatok szításáról, az általános nyugatellenességről vagy éppen Soros György démonizálásáról. Hogy hány embert foglalkoztat a magyar kormány ilyen feladattal, arról nem sikerült adatot szerezniük az oxfordi kutatóknak, mindenesetre úgy látják, hogy nemzetközi összehasonlításban a szervezettségük közepes, a kapacitásuk pedig alacsony.  A jelentés szerint nálunk csak emberi operátorok üzemeltette, mondhatni kézműves kamufelhasználók terjesztik a kormányzati propagandát a közösségi médiában, miközben a nemzetközi standard már kezd túllépni a sokkal nagyobb teljesítményű automatizált accountokon (ilyeneket 38 országban detektáltak) is. Az új hullámot a hibrid, emberi felügyelettel működtetett robotfelhasználók jelentik, ilyeneket alkalmaznak már többek között a németek, az oroszok, az amerikaiak és az irániak. Az Index összefoglalója szerint az oxfordi kutatók négy nagy kategóriájából három – a kormányt támogató üzenetek sulykolása, az ellenzék támadása, illetve a politikai ellenfelek elleni trollkodás, zaklatás, karaktergyilkosságok – is ott van a repertoárban. Egyedül a semleges, figyelemelterelésre használt hírek terjesztése maradt ki eddig a hazai információs háborúban. Az alkalmazott fegyverekben is tartjuk a lépést a világgal, az aktuális trend ugyanis az egyre vizuálisabb formába csomagolt propaganda, képek, mémek használata.
Szerző

Februárra napolták el Budaházy tárgyalását

Publikálás dátuma
2018.11.06. 13:37

Fotó: Népszava
Új védők kirendeléséről is intézkedett a bíróság.
Továbbra sem kezdődött el érdemben a terrorcselekménnyel és más bűncselekményekkel vádolt Budaházy György és társainak megismételt elsőfokú eljárása a Fővárosi Törvényszéken kedden, a tárgyalást februárra napolták el eljárási okok miatt. A megismételt elsőfokú tárgyalás szeptember 27-én kezdődött, de a bíróság akkor nem tudta megkezdeni a vádirat és az előző ítéletek ismertetését. A harmadrendű vádlott ugyanis szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, ami a tárgyalás megtartásának akadálya. Kedden azért nem tudtak érdemben hozzákezdeni a vádlottak meghallgatásához, mert a bíróság több védőnek – köztük a harmadrendű vádlotténak – a kizárásáról rendelkezett, mivel az új büntetőeljárási törvény szerint nem lehet védő az, aki az ügyben tanú segítője volt. A bíróság intézkedett az új védők kirendeléséről is. A harmadrendű vádlott védője a tárgyalásra szóló idézést október 29-én vette át, és a törvény szerint ezután nyolc napnak el kell telnie a tárgyalásig, ez pedig csak kedden éjfélkor járna le. A tárgyalást akkor lehetett volna mégis megtartani, ha a vádlott ehhez hozzájárult volna. A bíróság így februárra napolta el a tárgyalássorozatot, amelynek első két napján ismertetik majd a tervek szerint a vádiratot, az elsőfokú és a hatályon kívül helyező másodfokú ítéletet, és meghallgatják a vádlottakat. A további hat tárgyalási napon tanúkat tervez meghallgatni a bíróság. A kedden kizárt védők és az érintett vádlottak fellebbezést nyújtottak be a kizárás ellen, ezekről a februári tárgyalásig dönt a Fővárosi Ítélőtábla. A vád szerint a Budaházy György által létrehozott Magyarok Nyilai elnevezésű terrorszervezet 2007 és 2009 között erőszakos cselekményekkel próbálta megváltoztatni az akkori szocialista-szabad demokrata-kormány politikáját. A szervezet célja az is volt, hogy félelmet keltsen a lakosság egyes csoportjaiban, például Molotov-koktélos támadásokat követtek el a kormányzó pártok, illetve kormánypárti politikusok ingatlanai ellen. A vádlottak javarészt tagadták bűnösségüket. A Fővárosi Törvényszék 2016 nyarán első fokon, nem jogerősen tizenhárom év fegyházra ítélte terrorcselekmény, testi sértés, kényszerítés miatt Budaházy Györgyöt, aki addigra már több évet töltött előzetes letartóztatásban. A tizenhét vádlott közül tizenötöt terrorcselekmény miatt 5 és 13 év közötti letöltendő szabadságvesztéssel sújtottak. A Fővárosi Ítélőtábla idén áprilisban hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet és új eljárásra utasította a törvényszéket. A tábla szerint az ítélet megalapozatlan, súlyos ellentmondásokat tartalmaz, esetenként törvényellenesen zárták ki a tárgyalásról a nyilvánosságot, valamint sérültek a védelem jogai, amikor egy tárgyalási jegyzőkönyvhöz csak egy-két év elteltével juthattak hozzá az érintettek. A tábla – amely minden vádlott kényszerintézkedését megszüntette – előírta az elsőfokú bíróságnak az eljárási szabályok tiszteletben tartása mellett egyes bizonyítékok értékelését, tanúk újbóli meghallgatását, de leszögezte azt is, hogy csak a legszükségesebb körben kell megismételni az eljárást. A büntetőeljárásról szóló, július 1-jén hatályba lépett új törvény rendelkezései értelmében az ügyet – bírói tanács helyett – a törvényszék egy bírája tárgyalja.
Szerző