A férfiak közül szedi áldozatait az új evészavar

Míg az anorexia és a bulimia főleg a fiatal nőket sújtja, addig a kontrollálatlan zabálási rohamokkal járó falászavar a 30-40 év körüli férfiakat érinti leginkább. Hátterében biológiai és pszichológiai tényezők egyaránt állhatnak, ezért a betegek kezelése is komplex.

A falászavart mint az evészavarok újabb formáját 1992-ben írták le, 2013-ben pedig már önálló kórképként kapott helyet a mentális betegségek listáján. Míg a bulimia és az anorexia túlnyomórészt a fiatalabb korosztályra jellemző, addig falászavarral a 30-40 éves korosztály a leginkább érintett, a páciensek 40 százaléka közülük kerül ki – mondta dr. Babusa Bernadett. A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének adjunktusa azt is megjegyezte, hogy míg a klasszikus evészavarok jobbára a nők körében gyakoriak, addig a falászavarral érintettek mintegy 40 százaléka férfi. Összességében a népesség mintegy 1-3 százaléka lehet érintett, a testsúlycsökkentő programok résztvevői között azonban ennél jóval magasabb, 5-8 százalékos a falászavarban szenvedők aránya.

Túlevés - túlsúly

A betegség jellemzője, hogy minimum három hónapig hetente legalább egyszer kontrollálatlan falásrohamok jelentkeznek, amelyek után, a bulimiával szemben, nincs kompenzáló viselkedés – hánytatás vagy sport-, így idővel az érintettek csaknem fele túlsúlyos lesz. A táplálkozási szokások kaotikusabbá válnak, egyszerre jóval nagyobb mennyiségű ételt, több kalóriát fogyaszt az érintett. Falászavarban szenvedőknél evés után nem alakul ki teltségérzet, így olyan szintig képesek túlenni magukat, hogy végül kellemetlen feszültségérzés jelentkezik. Társas helyzetben általában ugyanannyit esznek, mint mások, a falásrohamok többnyire akkor törnek rájuk, amikor egyedül vannak, általában este, éjjel. Azok az elhízottak, akik falászavarban szenvednek, jellemzően napközben is többet nassolnak.

A klasszikus evészavarokkal szemben falászavar esetén meghatározóbb a negatív érzelmek (harag, düh, frusztráció) jelenléte, miközben ritkábban jellemző a testsúly és az alak miatti szorongás. Az érintett evéssel igyekszik szabályozni a negatív érzelmi állapotokat.

Szerteágazó okok - komplex kezelés

Az evészavar általában krónikus betegség, hosszú hónapokig, évekig fennáll, és többnyire csak akkor derül ki, amikor a betegnek egyéb, másodlagos zavarai is jelentkeznek. Ilyenek a pszichés problémák, a túlsúly miatt magas vérnyomás, szívbetegség és mozgásszervi megbetegedések is előfordulhatnak. A zavar hátterében egyrészt agyi vagy genetikai eredetű biológiai tényezők is állhatnak, de pszichológiai okok, például alacsony önértékelés, szorongás, depresszió, stressz, illetve a negatív érzelmekkel való nehéz megküzdés, valamint a testet ért folyamatos kritikák is okozhatják. Gyakori, hogy az érintett gyermekként kövér volt, illetve hogy fizikai vagy szexuális abúzust élt át.

A szerteágazó okok miatt komplex kezelésre van szükség, amelynek része lehet az egyéni vagy csoportos pszichoterápia, szükség esetén gyógyszeres kezelés és a legtöbbször testsúlycsökkentő programban való részvétel is - mondta a klinikai szakpszichológus.