A férfiak közül szedi áldozatait az új evészavar

Publikálás dátuma
2018.11.07 12:04
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Míg az anorexia és a bulimia főleg a fiatal nőket sújtja, addig a kontrollálatlan zabálási rohamokkal járó falászavar a 30-40 év körüli férfiakat érinti leginkább. Hátterében biológiai és pszichológiai tényezők egyaránt állhatnak, ezért a betegek kezelése is komplex.
A falászavart mint az evészavarok újabb formáját 1992-ben írták le, 2013-ben pedig már önálló kórképként kapott helyet a mentális betegségek listáján. Míg a bulimia és az anorexia túlnyomórészt a fiatalabb korosztályra jellemző, addig falászavarral a 30-40 éves korosztály a leginkább érintett, a páciensek 40 százaléka közülük kerül ki – mondta dr. Babusa Bernadett. A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének adjunktusa azt is megjegyezte, hogy míg a klasszikus evészavarok jobbára a nők körében gyakoriak, addig a falászavarral érintettek mintegy 40 százaléka férfi. Összességében a népesség mintegy 1-3 százaléka lehet érintett, a testsúlycsökkentő programok résztvevői között azonban ennél jóval magasabb, 5-8 százalékos a falászavarban szenvedők aránya.

Túlevés - túlsúly

A betegség jellemzője, hogy minimum három hónapig hetente legalább egyszer kontrollálatlan falásrohamok jelentkeznek, amelyek után, a bulimiával szemben, nincs kompenzáló viselkedés – hánytatás vagy sport-, így idővel az érintettek csaknem fele túlsúlyos lesz. A táplálkozási szokások kaotikusabbá válnak, egyszerre jóval nagyobb mennyiségű ételt, több kalóriát fogyaszt az érintett. Falászavarban szenvedőknél evés után nem alakul ki teltségérzet, így olyan szintig képesek túlenni magukat, hogy végül kellemetlen feszültségérzés jelentkezik. Társas helyzetben általában ugyanannyit esznek, mint mások, a falásrohamok többnyire akkor törnek rájuk, amikor egyedül vannak, általában este, éjjel. Azok az elhízottak, akik falászavarban szenvednek, jellemzően napközben is többet nassolnak.
A klasszikus evészavarokkal szemben falászavar esetén meghatározóbb a negatív érzelmek (harag, düh, frusztráció) jelenléte, miközben ritkábban jellemző a testsúly és az alak miatti szorongás. Az érintett evéssel igyekszik szabályozni a negatív érzelmi állapotokat.

Szerteágazó okok - komplex kezelés

Az evészavar általában krónikus betegség, hosszú hónapokig, évekig fennáll, és többnyire csak akkor derül ki, amikor a betegnek egyéb, másodlagos zavarai is jelentkeznek. Ilyenek a pszichés problémák, a túlsúly miatt magas vérnyomás, szívbetegség és mozgásszervi megbetegedések is előfordulhatnak. A zavar hátterében egyrészt agyi vagy genetikai eredetű biológiai tényezők is állhatnak, de pszichológiai okok, például alacsony önértékelés, szorongás, depresszió, stressz, illetve a negatív érzelmekkel való nehéz megküzdés, valamint a testet ért folyamatos kritikák is okozhatják. Gyakori, hogy az érintett gyermekként kövér volt, illetve hogy fizikai vagy szexuális abúzust élt át. 
A szerteágazó okok miatt komplex kezelésre van szükség, amelynek része lehet az egyéni vagy csoportos pszichoterápia, szükség esetén gyógyszeres kezelés és a legtöbbször testsúlycsökkentő programban való részvétel is - mondta a klinikai szakpszichológus.
Témák
evészavar
2018.11.07 12:04

A Földnek és az embereknek is jó, globális étrendet alkottak brit kutatók

Publikálás dátuma
2019.01.21 14:14
Illusztráció
Fotó: Pixabay/
Egészséges és a környezet megmentésének elősegítését is szolgálná az az étrend, amelyet londoni és harvardi kutatók ajánlanak minden földlakó számára.
Évente 11 millió korai halálozást lehetne megakadályozni azzal az étrenddel, amelyet londoni és harvardi kutatók állítottak össze. A harminc, étkezéssel foglalkozó tudóst tömörítő EAT-Lancet Commission nemzetközi szervezet az ajánlását az ENSZ egészségügyi szervezetének, a WHO-nak is benyújtja - írta a Mérce. 
A globális étrend egyszerre felel meg az egészséges étkezés elveinek és szolgálná a környezet megmentésének elősegítését, valamint enyhítené a vagyoni egyenlőtlenségek táplálkozásban való visszatükröződését is. Walter Willet, az étrenden dolgozó egyik harvardi professzor szerint bár elsőre nem tűnik változatosnak, sokféle módon lehet az ajánlott hozzávalókból ételt készíteni.
„Nem kemény megvonó diétázást javasolunk itt, olyan egészséges étrendet, ami egyszerre rugalmas és élvezhető is.”
A minden földlakó számára ajánlott étrend sok zöldséget, olajos és száraz magvakat, kevés húst, tojást és tejterméket tartalmaz. A kutatók szerint ha ezt mindenki követné, megoldhatóvá válna 10 milliárd ember fenntartható élelmezése is, nem kellene mezőgazdasági célból több földet lefoglalni, meg lehetne őrizni a vízforrásokat, lelassítható lenne az állatfajok kihalása és minimalizálhatóak lennének a klímaváltozás hatásai is.
Az ajánlás azért nem teljesen globális, Kelet-Ázsiában jóval kevesebb hal fogyasztását, Afrikában pedig a rostban gazdag zöldségek visszaszorítását javasolja, míg a szerzők szerint Európában és Észak-Amerikában a vöröshús-fogyasztás drasztikus csökkentésére lenne szükség. Ennek érdekében a kutatók a húsra kivetett jóval magasabb ÁFA bevezetését is javasolják. 
Az ideális bevitel napi 
  • 50 gramm mogyoróféléből,
  • 75 gramm babból, csicseriborsóból, lencséből, szemes zöldségekből,
  • 28 gramm halból,
  • 13 gramm, azaz heti egy tojásból,
  • 14 gramm vörös és 29 gramm csirkehúsból
  • 232 gramm teljes kiőrlésű gabonából, rizsből és
  • 50 gramm rostokban dús zöldségekből - répa, cékla - nyert szénhidrátokból, valamint
  • 300 gramm zöldség- ,
  • és 200 gramm gyümölcsféléből
tevődik össze, amelyet 
  • 31 grammnyi cukor és
  • 50 gramm olajféle - például olívaolaj - egészít ki.
2019.01.21 14:14
Frissítve: 2019.01.21 15:13

Állítólag ma van az év legrosszkedvűbb napja, de ne hagyja magát!

Publikálás dátuma
2019.01.21 11:11

Fotó: Pixabay/
Ma van a Blue Monday, azaz kék hétfő, ami, legalábbis egy brit pszichológus szerint az év leglehangolóbb napja.
Tél, sötét és hideg van, az ünnepek már, a tavasz még messzinek látszik; fáradtnak, motiválatlannak érezhetjük magunkat. Ma van a Blue Monday, a kék hétfő, az év leglehangolóbbnak tartott napja. Legalábbis egy brit pszichológus szerint. A Sokszínű Vidék által idézett Dr. Cliff Arnall 2005-ben állapította meg, hogy január harmadik hétfője az időjárás, a karácsonyi kiköltekezés, az újévi fogadalmak csődje, az alacsony motivációs szint, és a "valamit kellene csinálni" gondolat kényszere miatt a rossz közérzet csúcspontja.
Ma is tanultam valamit blog szerint a kijelentés azonban nem nevezhető tudományosan megalapozottnak, de a sajtó évről évre ilyenkor pszichológusokat faggat a jelenségről és a lehetséges megelőzéséről, illetve kezeléséről. A legyőzésére 2009-ben, elsősorban életmódbeli tanácsokat tartalmazó kampány is indult az Egyesült Királyságban. Arnall egy idő után közölte, nem erősíteni szerette volna a januári rosszkedvet, hanem éppen ellenkezőleg, a derűlátásra akart buzdítani. 2018-ban be is szállt egy, pozitív gondolkodást hangsúlyozó kampányba. A dolog szépséghibája, hogy ezt egy utazási iroda megbízásából tette. A pszichológus aztán, egy jégkrémgyártó cég megbízásából, azért a legboldogabb napot is meghatározta, szerinte ez június 20-a.
Mivel az még messze van, jobb, ha nem hagyjuk, hogy elhatalmasodjanak rajtunk borús gondolatok, és elrontsák a napunkat; sétáljunk, együnk hangulatfokozó ételeket, például étcsokit, omega-3 zsírsavakban gazdag halat, tojást, igyunk zamatos teát, mozogjunk és nevessünk minél többet.
2019.01.21 11:11
Frissítve: 2019.01.21 14:11