Több mint száz ember halt meg az influenza miatt Romániában

Publikálás dátuma
2019.02.11. 17:15

Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
Eddig összesen 1255 influenzás fertőzést igazoltak a laboratóriumi vizsgálatok az országban.
Meghaladta a százat az elmúlt hét végén Romániában az influenza halálos áldozatainak száma, a járvány továbbra is főleg az ország déli megyéit sújtja. Pénteken két, szombaton egy, vasárnap pedig újabb két halálesetet jelentettek, így hétfőig 101-re emelkedett azon halálesetek száma, amelynél a laboratóriumi vizsgálatok kimutatták az influenzavírus jelenlétét. Az egészségügyi hatóságok szerint nem feltétlenül súlyosabb a járvány a tavalyinál, de mindenképp korábban érkezett. Romániában jelenleg hetente 130-140 ezer beteg fordul heveny légúti megbetegedéssel orvoshoz. A tisztiorvosi szolgálat legutóbbi, a január 28. február 3. közötti hétre vonatkozó összesítése szerint az influenzaszerű tünetekre panaszkodók száma 146 ezerhez közelít, 34 százalékkal többen vannak, mint az előző szezon azonos időszakában. Eddig országszerte 1255 influenzás fertőzést igazoltak a laboratóriumi vizsgálatok, a legtöbbet (483-at) Bukarestben, de rohamosan terjed a fertőzés Konstanca, Olt és Prahova megyében is. A legtöbb halálesetet (17) Prahova megyében és Bukarestben (13) regisztrálták. Az egészségügyi minisztérium által kiosztott ingyenes védőoltásokat 1 millió 300 ezer veszélyeztetett ember kapta meg. A tavalyi szezonban 1750 influenzás fertőzést igazoltak laboratóriumi vizsgálatok Romániában, 129 halálesetet regisztráltak, a járvány 2018 hetedik-nyolcadik hétében tetőzött.
Szerző

Hajtóvadászat indult a bosnyák gyilkos ellen, aki látszólag véletlenszerűen választja ki áldozatait

Publikálás dátuma
2019.02.11. 17:13
KÉpünk illusztráció
Fotó: Denis Zuberi / AFP
A lakosság pánikba esett a történtek miatt, sokan iskolába sem engedték a gyerekeiket.
Hajtóvadászatot indított a boszniai rendőrség egy férfi ellen, akit azzal gyanúsítanak, hogy a múlt hét folyamán látszólag minden ok nélkül meggyilkolt két embert. A szarajevói sajtó beszámolói szerint a hír pánikot keltett az országban, sokan iskolába sem engedték a gyerekeiket, mert attól tartanak, hogy a gyilkos, Edin Gacic véletlenszerűen választja ki áldozatait, így mindenki veszélyben van. A rendőrség közleményben kérte a lakosság segítségét, viszont azt is közölték, hogy senki se próbálja meg megállítani a 42 éves férfit, mert fegyvere van, és veszélyes. Edin Gacic 2017-ben szabadult a börtönből, ahol húszéves büntetését töltötte emberölésért, a büntetés kétharmadát ülte le. A szarajevói sajtó jelentései szerint Edin Gacic az 1992-1995-ös boszniai háború idején az ott harcoló mudzsahed harcosokhoz tartozott, 1998-ban egy korábbi társát, 2002-ben pedig saját anyját gyilkolta meg. A rendőrség gyanúja szerint a férfi áldozata ezúttal egy délkelet-boszniai kisváros zöldségese, valamint egy közeli település rendőre volt a múlt héten.
Szerző

Rágalomhadjárat, ártalmas jogszabályok – Magyarországot bírálta az Európa Tanács biztosa

Publikálás dátuma
2019.02.11. 16:35
Dunja Mijatovic és Kovács zoltán 2011-ben Budapesten
Fotó: Pörneczi Bálint / AFP
Dunja Mijatovic arra szólította fel a magyar hatóságokat, hogy tartózkodjanak az idegenellenes érzelmek felkorbácsolására alkalmas, migránsellenes retorikától és kampányoktól.
Az emberi jogok védelmének romló magyarországi helyzetét bírálta hétfői sajtóközleményében Dunja Mijatovic, az Európa Tanács (ET) illetékes biztosa, mondván: „rendkívül szűk korlátok közé szorult” a kormánykritikus civil szervezetek, jogvédők és újságírók tevékenysége. A boszniai emberi jogi biztos múlt heti ötnapos magyarországi látogatását követően arról számolt be, hogy az országban bizonyos jogvédők és NGO-k rágalomhadjárat célpontjaivá váltak, illetve több törvényt is elfogadtak a tevékenységük korlátozására.
„A kormánynak vissza kellene fordítania az emberi jogok védelmét befolyásoló, aggasztó lépéseit, visszavonva az ártalmas jogszabályokat, helyreállítva a támogató környezetet, amely segíti a jogvédők, a civil szervezetek és a független média értékes munkáját, amint az a demokratikus társadalmakban elengedhetetlen”

– szögezte le.

Mijatovic a nemek közötti egyenlőség területén is visszalépéseket azonosított, például azt, hogy a parlamenti képviselőknek mindössze 12,6 százaléka nő, illetve hogy az ország az utolsó előtti helyezést érte el a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének (EIGE) vonatkozó mutatóját illetően 2017-ben. Továbbá felszólított a nők elleni erőszak felszámolását célzó isztambuli egyezmény ratifikálására és a nők elleni erőszakkal kapcsolatos figyelemfelhívásra, arra figyelmeztetve, hogy a 15 évnél idősebb magyar lányok és nők 28 százalékát érte már fizikai vagy szexuális erőszak. Aggasztónak nevezte emellett, hogy jelenleg rendkívül nehéz menekültstátushoz jutni Magyarországon, azt szerinte nagyon kevesen igényelhetik, és közülük is szinte mindenkit elutasítanak a hatóságok, a menedékkérőket pedig a kísérő nélküli kiskorúakat leszámítva rendszerszinten őrizetben tartják.
„Magyarországon a menedékkérők nem élhetnek azon jogukkal, hogy védelmet kérjenek a hatályos nemzetközi és európai jognak megfelelően. A kormányzatnak elérhetővé kellene tennie a rendes menekültügyi eljárásokat, véget kellene vetnie az indokolatlan »tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetnek« és fel kellene hagynia a menedékkérők tranzitzónákban való fogva tartásával”

– emelte ki az ET-biztos.

Dunja Mijatovic hozzátette:
„Felszólítom a magyar hatóságokat, hogy tartózkodjanak az idegenellenes érzelmek felkorbácsolására alkalmas, migránsellenes retorikától és kampányoktól.”

Mijatovic végezetül aggodalmát fejezte ki a közigazgatási bírósági rendszer felállításával kapcsolatban is, hangsúlyozva, hogy a kormánynak erős befolyása lesz a szervezet működése felett, ezért a tervezettnél szilárdabb biztosítékokra lenne szükség. Az emberi jogi biztos magyarországi látogatásának tapasztalatairól írott teljes jelentés későbbre várható.
Szerző