Továbbra sincs bérmegállapodás a SEGA Hungarynél

Publikálás dátuma
2019.02.15. 07:00

Fotó: Google StreetView
A Tescónál a munkavállalók sikerét hozta az egy hetes munkabeszüntetés, Miskolcon ez kétséges. Sorra születnek a béregyezségek.
Míg a Tescónál véget ért, a kínai tulajdonú miskolci SEGA Hungary Kft.–nél elkezdődött a munkabeszüntetés. Mint arról a Népszava beszámolt, az 1600 dolgozót foglalkoztató autóipari vállalat vezetése közölte a sztrájkbizottsággal, hogy befejezettnek tekinti a béralkut és nem hajlandó megadni a munkavállalók követelte 12,5 százalékos alapbér- emelést, és nem született egyezség többek között a lojalitási és karácsonyi bónuszról, a jubileumi jutalmakról sem. A cég vezetői közölték, ilyen mértékű emelésre nincs betervezett pénz. A szerda esti műszakban 50-60 dolgozó vett részt a sztrájkban 18 órától reggel 6 óráig, míg a csütörtök reggeli műszakból már alig 20-an, jóval kevesebben, mint amennyire számítottunk – nyilatkozta a Népszavának Janik Tamás, a Életre Tervezett Munkavállalók Országos Szakszervezete (ÉTMOSZ) elnöke. Szerinte ez a lélektani határ, amíg még érdemes fenntartania sztrájkot. Az érdekvédelmi szervezet elnöke a csekély részvételt nem érdektelenséggel magyarázta, hanem azzal, hogy Borsodban nagyon kevés a munkaalkalom, és a dolgozók tájékoztatása szerint a vezetők érzékeltették a munkavállalókkal, aki részt vesz a sztrájkban, az az állásával játszik. Kétségtelen, hogy van egy réteg, akiknek elegendő a „pofapénz” amit a cég ajánlott, de Janik szerint ők vannak kisebbségben. (A cég kommunikációs igazgatója az MTI-nek korábban azt nyilatkozta, hogy az ajánlatukat tartalmazó módosított munkaszerződést a dolgozók 98 százaléka aláírta.) A sztrájkolók gyülekezési helyén uralkodó, kezdeti lehetetlen állapotok valamicskét javultak, miután a biztonsági vezető a sztrájkolók kérésére elegendő széket hozatott.  A magasabb részvételre némi esélyt lát a szakszervezeti vezető, miután a péntek reggeli műszakból az egy hete tartott két órás figyelmeztető sztrájkban sokan részt vettek. Így este 6-ig kiderül, érdemes–e folytatni a munkabeszüntetést – jegyezte meg a ÉTMOSZ elnöke.  Eközben két nyitott kérdést is lezártak tegnap a Tescónál: megegyezéssel befejezték sztrájkjukat Győrben a boltlánc bérszámfejtői és a menedzsment a cégnél működő szakszervezetekkel megállapodott az idei bérfejlesztésekről. A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) valamint a vállalat menedzsmentje közös közleményben méltatta a béralkut. A sikerben szerepet játszott egyebek mellett, hogy a két szakszervezet a tárgyalások során közös álláspontot képviselt – mondta a Népszavának Bubenkó Csaba, a KDFSZ elnöke. A KASZ minden céghez úgy megy el tárgyalni, hogy előtte elemzi a vállalat mérlegét, és annak ismeretében igyekeznek elérni a lehető legmagasabb béremelést úgy, hogy azért a munkáltató se menjen tönkre – mondta lapunknak Karsai Zoltán, a KASZ elnöke. A bérkövetelések megfogalmazásakor a két szakszervezet az ésszerűséget és a hosszú távú fenntarthatóságot, azaz a Tesco teherbíró képességét is  szem előtt tartotta. Két részletben, januárig visszamenőleg, összesen 3,4 milliárd forinttal emeli 2019-ben a Tesco Global Áruházak Zrt. a kiskereskedelmi dolgozók bérét. Ennek értelmében az áruházláncnál a legalacsonyabb fizetés augusztusig bruttó 207, szeptembertől pedig 215 ezer forint lesz. A megállapodás most először rögzíti azt is, hogy 2019-ben a Tesco több mint 4 milliárd forintot fordít a kollégák juttatási csomagjára. A KDFSZ a Tesco megszűnő győri bérszámfejtő központjában egy hete sztrájkolók ügyében is megegyezett a vállalat vezetőivel, a dolgozók csütörtöktől felvették a munkát, így már nincs veszélyben a tescos dolgozók februári bérének kifizetése. Bubenkó Csaba részleteket a titoktartási megállapodás miatt nem mondhatott, de annyit elárult, hogy a munkavállalók számára elfogadható egyezség született.

Kiugró béremelések

A Metro Kereskedelmi Kft.-nél csütörtökig nem változott a helyzet, továbbra sincs megegyezés a dolgozók és a vállalat vezetése között a béremelésekről – tájékoztatta lapunkat Karsai Zoltán, a KASZ elnöke.  A Dunaferrnél a tavalyi év után idén is kétszámjegyű, átlagosan 13 százalékos béremelés lesz - közölte tegnap a cég.  A Lidl is tegnap jelentette be, hogy megemeli a dolgozói fizetését: 2019. március 1-jével átlagosan 15 százalékkal magasabb bért fog fizetni a bolti és raktári dolgozóknak.  

Szerző

Elhunytakra kenik a felelősséget Kocsis Istvánék

Publikálás dátuma
2019.02.14. 19:15
FOTÓ: Népszava
Akár több évtizedes fegyházzal is fenyegető ítéletet kért az ügyész a megismételt másodfokú tárgyalás során az MVM-et korábban irányító Kocsis Istvánra és társaira, akik a közpénz-síbolás gyanúját elhunyt kollégájukra terelik.
Fegyházbüntetést kért Kocsis Istvánra és három vádlott-társára a Pécsi Ítélőtáblán hűtlen kezelés ügyében lezajlott másodfokú tárgyaláson a Pécsi Fellebbviteli főügyészség. A vád szerint az állami MVM Magyar Villamos Művek 2005 és 2008 közötti vezérigazgatója, felesége, extanácsadója, Szász András, valamint Varga-Sabján László egykori MVM-menedzser közreműködésével kamuszerződésekkel 15 milliárd forintos kárt okozott az MVM-nek. (Igaz, ebből mára 12 milliárd megtérült.) Az eljárás egyszer már lezajlott: a Kaposvári Törvényszék négy éve felmentette Kocsis Istvánt és több társát, bár feleségét – akinek számos terhelő dokumentumon szerepel az aláírása –, illetve Szász Andrást 2-2 év börtönre ítélték, 4 évre felfüggesztve. Egy évre rá azonban a pécsi másodfok a vizsgálat hiányosságai miatt új eljárást rendelt el. Tavaly a kaposvári tanács a korábbiakhoz hasonló következtetésre jutott. Szerintük ugyanis nem bizonyítható, hogy az MVM-nek kétségkívül veszteséget okozó, csalárd ügyletekről Kocsis István tudott. Az ügyész szerint az első fok ismételten elmulasztotta a dokumentumok együttes vizsgálatát. Ebből a számukra nem csak az rajzolódik ki, hogy Kocsis István nem hogy tudott az ügyletekről, de azokban irányító szerepet játszott, hanem hogy mindezt a vádlottak bűnszervezetben követték el. Szakértők szerint, ha a bíróság helyt adna az ügyészségnek, az érintettekre akár 20 év szigorított fegyházbüntetés is várhat. A védők alapvetően saját ügyfeleik bűntelensége mellett érveltek, illetve Kocsis Istvánt és feleségét egyazon ügyvéd képviseli. A felelősséget kis mértékben a többiekre, a leginkább viszont a már elhunyt egykori gazdasági igazgatóra, Molnár Lászlóra igyekeztek hárítani. E változatnak alapvetően helyt adott az első fok is. A szövevényes ügyletsorozatokban, aminek során úgymond az MVM terjeszkedése ürügyén sok esetben offshore-hátterű vállalkozásoknak utaltak ki állami milliárdokat, szóba kerül egy vásárosnaményi gázerőmű-terv, egy bátonyterenyei energianádüzem, egy horvátországi szálloda – amit papíron Kocsis Istvánné vett meg -, valamint az osztrák Meinl Bank. A tanúk között felbukkan az akkori stratégiai vezérhelyettes, a Horn-kormány olajmaffia-ügyekben is érintett egykori energetikai kormánybiztosa, Karl Imre is. A tárgyaláson a vádlottak közül csak - az első fokon szintén felmentett - Varga-Sabján László jelent meg. Bírósági határozathozatal három hét múlva várható. Egy, a több mint tíz éves ügy bonyolult hatalmi erővonalait ismerő forrásunk egyáltalán nem zárta ki, hogy a bíróság, immáron helyt adva az ügyészség érvelésének, letöltendő büntetésre ítéli Kocsis Istvánt és társait. Ebben az esetben viszont felülvizsgálat keretében a Kúria hozhatja meg a végső döntést.

Vastag korrupciós mellékszál

Az ügy egyik mellékszálaként négy éve Kiss Ernő egykori rendőr dandártábornokot közel öt évre ítélte jogerősen a Fővárosi Ítélőtábla, mert Kocsis István feljelentése nyomán bebizonyosodott, hogy - részben át is vett - százmilliók fejében a vádlottak felmentésének elintézését ígérte. A bűnösségét mindvégig tagadó egykori főrendőr bevonulása előtt szívrohamban elhunyt.

Szerző

Erre figyeljen, ha lakást ad ki: változtak a bérbeadás szabályai

Publikálás dátuma
2019.02.14. 19:05
Illusztráció
Fotó: Népszava
Két változás is történt január elsejével, ami vastagíthatja a bérbeadók tárcáját.
Változtak az ingatlan-bérbeadással kapcsolatos adószabályok, hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó és Vámhivatal. Egyrészt az év eleje óta nem számít a bérbeadó bevételének a rezsi, amit a bérlő fizet. Másrészt nem kell adóelőleget levonni, ha a bérbeadó maga is bérel lakást, aminek díját levonná a kapott pénzből.

A rezsidíj nem bevétel

Január 1-je óta az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem megállapításakor nem kell bevételként figyelembe venni az ingatlan használatával összefüggő, bérlőre áthárított díjat, jellemzően a közüzemi szolgáltatások díját - hívja fel a figyelmet az adóhatóság a honlapján.
A társasház által kötött biztosítás és takarítás díjára, a közös képviselőnek kifizetett díjazásra, a lakók által a felújítási alapba fizetett összegre azonban nem vonatkozik a szabályváltozás. Nem alkalmazható az új szabály a bérlőre áthárított társasházi közös költségre sem, még ha az tartalmaz is például vízdíjat, szemétdíjat. Tehát a bérlő által megfizetett közös költség a bérbeadó ingatlan-bérbeadásából származó bevételének minősül, amelyből költségelszámolásra van lehetőség.
Ha a bérlő fix összegű bérleti díjat fizet, ami tartalmazza a lakás rezsiköltségeit is, vagy a bérlő és a bérbeadó fix összegű költségtérítésben állapodnak meg, az új szabály nem alkalmazható, ugyanis a szolgáltatás díja nem hárítható át az igénybevétellel arányosan a bérlőre. Ilyenkor az egyösszegű bérleti díj vagy költségtérítés ingatlan-bérbeadásból származó bevételnek számít, melyből levonhatók a költségek. Az új szabály arra sem vonatkozik, ha a lakás bérlője a fogyasztásmérő-órák által mért pontos összeget fizeti meg a bérbeadónak, aki azonban átalánydíjat fizet a közműszolgáltatónak, mert ebben az esetben sem a fogyasztással arányosan hárítja át a közüzemi díjakat a bérbeadó a bérlőre.

Ekkor nem kell adóelőleg

A bérbeadó magánszemélynek lehetősége van arra, hogy a lakás bérbeadásából származó bevételéből levonja az általa más településen bérelt lakás ugyanazon évben igazoltan megfizetett díját. A bevétel ezen a címen csak akkor csökkenthető, ha a bérbeadás és a bérlés időtartama több 90 napnál, és a bérelt lakással összefüggésben a magánszemély más tevékenységből származó bevételéből nem számol el költséget, és számára a bérleti díjat még részben sem térítik meg.
Ha a magánszemély az ingatlant kifizetőnek (jellemzően gazdasági társaságnak) adta bérbe, 2018. december 31-ig csak az adóévre vonatkozó személyijövedelemadó-bevallásában élhetett ezzel a bevételcsökkentő lehetőséggel.
2019. január 1-je óta a lakás-bérbeadásából származó bevételből a kifizetőnek nem kell adóelőleget levonnia, ha a bérbeadó arról nyilatkozik, hogy bérbeadásból származó jövedelmének megállapításánál figyelembe kívánja venni az általa más településen 90 napot meghaladóan bérelt lakás díját.
A nyilatkozat alapján a kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítani még akkor sem, ha a lakás bérbeadásából az említett szabály alkalmazása után mégis származik adóköteles jövedelme a bérbeadónak (vagyis a bérbeadás bevétele meghaladja a más településen bérelt lakás bérleti díját). Ilyenkor a bérbeadónak kell jövedelme után az adóelőleget megállapítania és a negyedévet követő hónap 12. napjáig megfizetnie, valamint az éves személyijövedelemadó-bevallásban bevallania - ismerteti az adóhatóság.