Továbbra sincs bérmegállapodás a SEGA Hungarynél

Publikálás dátuma
2019.02.15 07:00

Fotó: Google StreetView
A Tescónál a munkavállalók sikerét hozta az egy hetes munkabeszüntetés, Miskolcon ez kétséges. Sorra születnek a béregyezségek.
Míg a Tescónál véget ért, a kínai tulajdonú miskolci SEGA Hungary Kft.–nél elkezdődött a munkabeszüntetés. Mint arról a Népszava beszámolt, az 1600 dolgozót foglalkoztató autóipari vállalat vezetése közölte a sztrájkbizottsággal, hogy befejezettnek tekinti a béralkut és nem hajlandó megadni a munkavállalók követelte 12,5 százalékos alapbér- emelést, és nem született egyezség többek között a lojalitási és karácsonyi bónuszról, a jubileumi jutalmakról sem. A cég vezetői közölték, ilyen mértékű emelésre nincs betervezett pénz. A szerda esti műszakban 50-60 dolgozó vett részt a sztrájkban 18 órától reggel 6 óráig, míg a csütörtök reggeli műszakból már alig 20-an, jóval kevesebben, mint amennyire számítottunk – nyilatkozta a Népszavának Janik Tamás, a Életre Tervezett Munkavállalók Országos Szakszervezete (ÉTMOSZ) elnöke. Szerinte ez a lélektani határ, amíg még érdemes fenntartania sztrájkot. Az érdekvédelmi szervezet elnöke a csekély részvételt nem érdektelenséggel magyarázta, hanem azzal, hogy Borsodban nagyon kevés a munkaalkalom, és a dolgozók tájékoztatása szerint a vezetők érzékeltették a munkavállalókkal, aki részt vesz a sztrájkban, az az állásával játszik. Kétségtelen, hogy van egy réteg, akiknek elegendő a „pofapénz” amit a cég ajánlott, de Janik szerint ők vannak kisebbségben. (A cég kommunikációs igazgatója az MTI-nek korábban azt nyilatkozta, hogy az ajánlatukat tartalmazó módosított munkaszerződést a dolgozók 98 százaléka aláírta.) A sztrájkolók gyülekezési helyén uralkodó, kezdeti lehetetlen állapotok valamicskét javultak, miután a biztonsági vezető a sztrájkolók kérésére elegendő széket hozatott.  A magasabb részvételre némi esélyt lát a szakszervezeti vezető, miután a péntek reggeli műszakból az egy hete tartott két órás figyelmeztető sztrájkban sokan részt vettek. Így este 6-ig kiderül, érdemes–e folytatni a munkabeszüntetést – jegyezte meg a ÉTMOSZ elnöke.  Eközben két nyitott kérdést is lezártak tegnap a Tescónál: megegyezéssel befejezték sztrájkjukat Győrben a boltlánc bérszámfejtői és a menedzsment a cégnél működő szakszervezetekkel megállapodott az idei bérfejlesztésekről. A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) valamint a vállalat menedzsmentje közös közleményben méltatta a béralkut. A sikerben szerepet játszott egyebek mellett, hogy a két szakszervezet a tárgyalások során közös álláspontot képviselt – mondta a Népszavának Bubenkó Csaba, a KDFSZ elnöke. A KASZ minden céghez úgy megy el tárgyalni, hogy előtte elemzi a vállalat mérlegét, és annak ismeretében igyekeznek elérni a lehető legmagasabb béremelést úgy, hogy azért a munkáltató se menjen tönkre – mondta lapunknak Karsai Zoltán, a KASZ elnöke. A bérkövetelések megfogalmazásakor a két szakszervezet az ésszerűséget és a hosszú távú fenntarthatóságot, azaz a Tesco teherbíró képességét is  szem előtt tartotta. Két részletben, januárig visszamenőleg, összesen 3,4 milliárd forinttal emeli 2019-ben a Tesco Global Áruházak Zrt. a kiskereskedelmi dolgozók bérét. Ennek értelmében az áruházláncnál a legalacsonyabb fizetés augusztusig bruttó 207, szeptembertől pedig 215 ezer forint lesz. A megállapodás most először rögzíti azt is, hogy 2019-ben a Tesco több mint 4 milliárd forintot fordít a kollégák juttatási csomagjára. A KDFSZ a Tesco megszűnő győri bérszámfejtő központjában egy hete sztrájkolók ügyében is megegyezett a vállalat vezetőivel, a dolgozók csütörtöktől felvették a munkát, így már nincs veszélyben a tescos dolgozók februári bérének kifizetése. Bubenkó Csaba részleteket a titoktartási megállapodás miatt nem mondhatott, de annyit elárult, hogy a munkavállalók számára elfogadható egyezség született.

Kiugró béremelések

A Metro Kereskedelmi Kft.-nél csütörtökig nem változott a helyzet, továbbra sincs megegyezés a dolgozók és a vállalat vezetése között a béremelésekről – tájékoztatta lapunkat Karsai Zoltán, a KASZ elnöke.  A Dunaferrnél a tavalyi év után idén is kétszámjegyű, átlagosan 13 százalékos béremelés lesz - közölte tegnap a cég.  A Lidl is tegnap jelentette be, hogy megemeli a dolgozói fizetését: 2019. március 1-jével átlagosan 15 százalékkal magasabb bért fog fizetni a bolti és raktári dolgozóknak.  

Frissítve: 2019.02.15 07:00

Kártalaníthatják a kéményseprőket

Publikálás dátuma
2019.03.24 16:39

Fotó: NÉMETH ANDRÁS PÉTER
Az Alkotmánybíróság kötelezte a parlamentet arra, hogy szabályozza a kéményseprővállalkozásokkal idő előtt felbontott önkormányzati szerződések utáni elszámolási szabályokat – derül ki a pénteki Magyar Közlönyből. Az Országgyűlésnek ez év június 30-ig rendeznie kell a helyzetet. A teljes szabály törlésére irányuló kérést a testület elutasította. Mindezek nyomán jelentős fizetési kötelezettség hárulhat az önkormányzatokra. Mint emlékezetes, a 2015. végén hatályba lépett, a kötelező lakossági kéményellenőrzést többek között ingyenessé tévő törvények értelmében az önkormányzatok idő előtt felbonthatják a helyi kéményseprő-vállalkozóval eme szolgáltatásra kötött hosszú távú szerződésüket, amivel a térségben a tevékenység automatikusan a katasztrófavédelemre szállt át. A váltás máig két megye, illetve a főváros kivételével mindenütt megtörtént. A vállalkozók ezután is maradhattak a területen, ám csak vállalkozói, illetve térítéses munkákra. A lépés a szakma éles tiltakozását váltotta ki. Az idő előtti, az elmaradt hasznot nem rendező szerződésbontások következményeként számos vállalkozó és kis, magyar tulajdonú cég tönkrement. A kéményseprők véleménye az Alkotmánybíróságéval szemben az, hogy egyes vállalkozásoknak, akik végigtrükközték a rezsicsökkentést, nemhogy kártalanítást, sokkal inkább kártérítést kellene fizetniük mindazért, ami okán a kormánynak be kellett avatkozni 2015 év végén az áldatlan állapotok megfékezésére – közölte a döntés kapcsán a Kéményseprők Országos Szakszervezete (KOSZ). Az érintett vállalkozások több évtizeden keresztül monopolhelyzetben tevékenykedhettek, az új törvény pedig senkinek nem tiltotta meg a tevékenység gyakorlását, csak szabaddá tette a piacot, lehetőséget adva az érintett állampolgároknak arra, hogy maguk választhassák meg, kivel kívánják a kéményseprést elvégeztetni a jövőben – írják. A jelenleg hatályos törvény valójában nem makulátlan, de minden törvény annyit ér, amennyit betartanak, betartatnak belőle – fogalmaz a KOSZ.
Szerző

Hogyan kell megvédeni valamit, amit senki sem akar elvenni? - Fidesz-KDNP-s kommunikációs lecke középhaladóknak

Publikálás dátuma
2019.03.24 15:40
Rétvári Bence
Fotó: Tóth Gergő
A kormány kiáll a nők kedvezményes nyugdíja, a közmunkaprogram és a gyes jelenlegi formája mellett - válaszolta Rétvári Bence államtitkár az MSZP-s Korózs Lajosnak. Kár, hogy nem ez volt a kérdés.
A nők kedvezményes nyugdíjba vonulásának és a közmunkaprogramnak az eltörlése, illetve a gyes időszakának csökkentése sosem lesz ennek a kormánynak a napirendjén - üzente Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára minap Korózs Lajos MSZP-s képviselő írásbeli kérdésére adott válaszul.

A Fidesz-KDNP kommunikációs stratégiáját ismerve talán senkit nem lep meg, de azért rögzítsük: természetesen a szocialista politikus a fenti három intézkedésből egyiket sem követelte (még csak nem is említette azokat), ahogy az a nyilvános dokumentumban ellenőrizhető is. Korózs mindössze azt a "hibát" követte el, hogy a szövegben megemlítette az OECD Magyarországról szóló friss tanulmányát, amely a hazai nyugdíjrendszer problémáit is elemezte.
Ez pedig elég is volt Rétváriéknak, hogy - figyelmen kívül hagyva az eredeti kérdéseket, pl, hogy bevezetik-e az alapnyugdíjat - "belekapaszkodjanak" a szóban forgó jelentés más, könnyen támadható pontjaiba.
"Az Ön által citált OECD-jelentés arra tesz javaslatot, hogy töröljük el a Nők 40 kedvezményprogramot, a közmunka lehetőségét építsük le és szüntessük meg, illetve csökkentsük a gyes időszakát. A kormány ezekkel a javaslatokkal nem ért egyet, sosem fogja ezeket végrehajtani." - írta a fentiek tükrében érdeminek éppen nem nevezhető válaszában az államtitkár. A téma kapcsán egyébként az mfor.hu emlékeztet, a Nők 40 program révén a 40 év munkaidőt elérő hölgyek a nyugdíjkorhatár betöltésétől függetlenül nyugdíjba vonulhatnak. Ezen belül legalább 32 év szolgálati időt kell szerezni, a többibe beszámít a gyermeknevelés.
Nyugdíjszakértők szerint ez a kedvezmény azon túl, hogy sok nőt idő előtt kivesz a munkaerőpiacról, a nyugdíjkassza számára is nagy terhet jelent.
A kormány álláspontja szerint viszont ennyi munkában töltött év után megérdemlik a gyermeket is nevelő nők, hogy a korhatár előtt nyugdíjba vonulhassanak. A közmunka program esetében a kritikák általában annak szólnak, hogy nem oldja meg a visszatérést az elsődleges munkaerőpiacra, ráadásul
a megélhetéshez elégtelen jövedelmet biztosít a programban részt vevőknek.
A kormány ebben az esetben azon a véleményen van, hogy a munka alapú társadalomban nincs helye a segélyeknek, és a leszakadó rétegek szocializációjában is segít a rendszeres napi elfoglaltság előírása a jövedelemért cserében.